Megismétlődhet Asia Bibi története? Ismét halálra ítéltek egy keresztényt Pakisztánban

Július elején halálra ítéltek egy keresztény férfit a pakisztáni Lahore városában, jelentette a Morning Star News. A vád „istenkáromlás”, a kerékpárszerelőként dolgozó férfit öt évvel ezelőtt tartóztatták le, miután feljelentették őt. 

Az eset nem példa nélküli, sőt, immáron jól ismert a pakisztáni keresztények hányattatott sorsát figyelők előtt. A helyi jog szerint az istenkáromlás fogalmát ugyanis nagyon könnyű kimeríteni, akár egy, az iszlámmal kritikus megjegyzés is elegendő lehet hozzá – de adott esetben ennyi sem szükséges. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az érdemi bizonyítást nem kívánó vád egyszerű rágalom, amivel keresztények haragosai próbálnak elégtételt venni vélt vagy valós sérelmeikért. 

A hivatalos jelentés nem állapított meg bűnt

A szóban forgó eset vádlottja Ashfaq Masih, aki korábban elutasította egy ügyfele, Muhammad Irfan arra vonatkozó kérését, hogy kerékpárjának megjavításáért a keresztény szakember végül ne kérjen munkadíjat. Mivel a vendég az iszlám vallásban elfoglalt státuszára hivatkozott, Ashfaq jelezte, hogy keresztény hite szerint Jézus Krisztust követi Mohamed próféta helyett. A vitát követően rendőrök jöttek a szerelőért, akik azért vették őrizetbe, mert egy bejelentés szerint a 36 éves pünkösdista Ashfaq nem tiszteli Mohamedet. Ashfaq védőügyvédje a Morning Star Newsnak nyilatkozva rámutatott, hogy védence egy közeli konkurensével is vitában állt, mivel az – állításuk szerint – féltékeny volt a keresztény férfi kiterjedt vendégkörére.

Ellentmondásos az ügyészség viselkedése is. A vitában érintett első számú tanút, aki – a vád szerint legalábbis – saját fülével hallotta az „istenkáromlást”, végül nem idézték be a tárgyalásra. Az eredetileg tervezett öt tanúból pedig mindössze kettőt idéztek be, az ő vallomásaik pedig ellentmondtak egymásnak. Ashfaq Masih-ot végül bizonyíték nélkül ítélte halálra a lahori bíróság.

„Ashfaq lánya 3 éves volt, amikor apját letartóztatták” – mondta védőügyvéd – „és nem tudjuk, mennyi időt kell még várnia, hogy az apjával lehessen”. A család fellebbezést nyújt be a Legfelsőbb Bíróságon, ennek költségeit egy humanitárius szervezet már magára vállalta, és további jogi segítséget is nyújtanak Ashfaq-nak. 

A bírák félnek és asszisztálnak az iszlamista rendszernek

Joseph Jansen, a Voice for Justice nevű civil szervezet elnöke, aki nyomon követte az esetet, a Fides hírügynökségnek nyilatkozva úgy fogalmazott: „Ashfaq Masih halálos ítélete csalódást és félelmet kelt a teljes pakisztáni keresztény közösségben, és különösen az összes fogvatartottban, akiket hozzá hasonlóan istenkáromlással vádolnak”. Hozzátette, „elszomorító látni, hogy az ilyen vádak, amelyek a jogállamiságot lábbal tiporják, a csőcselék erőszakjához vezetnek a vádlottak ellen, akik nem tudják megvédeni magukat”.

A rettegett C295 jogszabály alapján a pakisztáni bíróságok gyakorlatilag automatikusan meghozzák halálos ítéleteiket a keresztény vádlottakkal szemben, abban az esetben is, ha – mint most Ashfaq Masih ügyében – az „istenkáromlásra” nincs semmiféle bizonyíték. A bírósági gyakorlattal kapcsolatban Azad Marshall püspök most úgy fogalmazott, a friss ítélet is igazolja a keresztények álláspontját, miszerint az első fokon eljáró bíróságok engednek az iszlamista nyomásnak, ami szinte minden istenkáromlási ügyben elítélést eredményez. „Nyilvánvaló, hogy az eljáró bíróságok bírái a saját bőrüket mentik azzal, hogy az igazságszolgáltatás terhét a legfelsőbb bíróságokra hárítják” – mondta Marshall a Morning Star Newsnak. A püspök szerint, bár a bírák tisztában vannak azzal, hogy

mégis asszisztálnak a rendszer működéséhez, mert félnek az iszlamista többség esetleges reakcióitól. Sürgette, hogy a kormány hozzon törvényt a visszaélések megakadályozása érdekében.  

Világszintű kiállás mentette meg

A pakisztáni keresztények helyzetére akkor figyelt fel a nagyvilág, amikor nemzetközi összefogás alakult ki Asia Bibi érdekében. A többgyermekes keresztény édesanyát 2009-ben fogták perbe istenkáromlás vádjával, amikor elmérgesedett egy vita közte és a vele együtt dolgozók között arról, hogy a földeken dolgozó nők közös vizes edényéből ihat-e keresztény nő is. A blaszfémia-vád után Bibit is halálra ítélték, majd tíz évet töltött a halálsoron, kivégzésére várva. A keresztény világ megmozdult érdekében, imamozgalmakat hirdettek, vezető politikusok helyeztek nyomást a pakisztáni kormányzatra érdekében, és a pápa is felszólalt, kérve szabadon bocsátását. Több nemzetközi mozgalom, köztük a Voice of Martyrs és a CitizenGO is petíciót indított a nő érdekében, amelyeket világszerte több százezren írtak alá. 

Bibi később a brit közszolgálati televíziónak így emlékezett vissza a halálsoron töltött időre: „A férjemtől megtudtam, hogy az egész világ imádkozik értem. Még a pápa is. Ez boldoggá tett. Tudtam, hogy az egész világ azért imádkozik, hogy a megpróbáltatásaim véget érjenek.

A nemzetközi nyomás hatására a pakisztáni legfelsőbb bíróság 2019-ben végül felmentette Bibit, amit szélsőséges iszlamisták részéről országszerte heves, erőszakba torkolló tiltakozáshullám követett. Miután több ország is menedékjogot ígért a nőnek és családjának, végül Kanadában telepedtek le, de épségük védelme érdekében pontos lakhelyük azóta sem nyilvános. 

Az ország januárban azzal került be a nemzetközi hírekbe, hogy ismeretlen fegyveresek támadtak két papra, akik közül az egyiket megölték, a másikat súlyosan megsebesítették.  Pakisztán a nyolcadik helyet foglalja el a kortárs keresztényüldözés intenzitását monitorozó Open Doors szervezet által kiadott legfrissebb, idei jelentésben, és hagyományosan a keresztények számára tíz legveszélyesebb ország között szerepel. 

--

Nyitóképünk illusztráció. – Forrás: MTI/EPA