A bírák félnek és asszisztálnak az iszlamista rendszernek
Joseph Jansen, a Voice for Justice nevű civil szervezet elnöke, aki nyomon követte az esetet, a Fides hírügynökségnek nyilatkozva úgy fogalmazott: „Ashfaq Masih halálos ítélete csalódást és félelmet kelt a teljes pakisztáni keresztény közösségben, és különösen az összes fogvatartottban, akiket hozzá hasonlóan istenkáromlással vádolnak”. Hozzátette, „elszomorító látni, hogy az ilyen vádak, amelyek a jogállamiságot lábbal tiporják, a csőcselék erőszakjához vezetnek a vádlottak ellen, akik nem tudják megvédeni magukat”.
Álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy ebben az ügyben minden bizonyíték kitalált, és Ashfaq Masih csak azért bűnhődik, mert munkájáért pénzt kért...
A rettegett C295 jogszabály alapján a pakisztáni bíróságok gyakorlatilag automatikusan meghozzák halálos ítéleteiket a keresztény vádlottakkal szemben, abban az esetben is, ha – mint most Ashfaq Masih ügyében – az „istenkáromlásra” nincs semmiféle bizonyíték. A bírósági gyakorlattal kapcsolatban Azad Marshall püspök most úgy fogalmazott, a friss ítélet is igazolja a keresztények álláspontját, miszerint az első fokon eljáró bíróságok engednek az iszlamista nyomásnak, ami szinte minden istenkáromlási ügyben elítélést eredményez. „Nyilvánvaló, hogy az eljáró bíróságok bírái a saját bőrüket mentik azzal, hogy az igazságszolgáltatás terhét a legfelsőbb bíróságokra hárítják” – mondta Marshall a Morning Star Newsnak. A püspök szerint, bár a bírák tisztában vannak azzal, hogy
az istenkáromlási ügyek 99 százalékban személyes leszámolásról szólnak,
mégis asszisztálnak a rendszer működéséhez, mert félnek az iszlamista többség esetleges reakcióitól. Sürgette, hogy a kormány hozzon törvényt a visszaélések megakadályozása érdekében.
Világszintű kiállás mentette meg
A pakisztáni keresztények helyzetére akkor figyelt fel a nagyvilág, amikor nemzetközi összefogás alakult ki Asia Bibi érdekében. A többgyermekes keresztény édesanyát 2009-ben fogták perbe istenkáromlás vádjával, amikor elmérgesedett egy vita közte és a vele együtt dolgozók között arról, hogy a földeken dolgozó nők közös vizes edényéből ihat-e keresztény nő is. A blaszfémia-vád után Bibit is halálra ítélték, majd tíz évet töltött a halálsoron, kivégzésére várva. A keresztény világ megmozdult érdekében, imamozgalmakat hirdettek, vezető politikusok helyeztek nyomást a pakisztáni kormányzatra érdekében, és a pápa is felszólalt, kérve szabadon bocsátását. Több nemzetközi mozgalom, köztük a Voice of Martyrs és a CitizenGO is petíciót indított a nő érdekében, amelyeket világszerte több százezren írtak alá.