Az EB múlt szerdán ismertetett javaslata szerint valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást.
„Lengyelország nem egyezhet bele az Európai Bizottság (EB) múlt heti javaslatába, miszerint a brüsszeli testület előírhatná a tagállamoknak a kötelező gázfelhasználás-korlátozási célokat” – közölte hétfői varsói sajtóértekezletén Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter, aki az energiaügyekért is felel.
Moskwa az uniós energiaügyi miniszterek keddi, soron kívüli találkozója előtt ismertette a lengyel álláspontot az EB új javaslatcsomagjáról.
Nehéz megvitatni az EB által néhány nap alatt, szinte rögtönözve előkészített kötelező mechanizmusokat, amelyek felhasználás-csökkentésre kényszerítenék rá a tagállamokat"
– jelentette ki Moskwa.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a javasolt gázfogyasztási mechanizmusok kötelezőek lehetnének a tagállamokra nézve. Felidézte: a kötelező korlátozásokat például Görögország, Spanyolország, Portugália, Ciprus és Málta ellenzi.
Emellett hozzátette, Lengyelország készen áll arra, hogy partneri és önkéntes alapon például Németországgal tárgyaljon az energiahordozók diverzifikációjáról, a lengyel és a német kőolaj-finomítók együttműködéséről. A lengyel gazdaság és energiabiztonság szempontjából fontos lenne egy olyan szolidaritási mechanizmus kidolgozása, amelynek keretében megreformálnák és a reform végrehajtásáig fel is függesztenék az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) - mondta Moskwa. Az ETS reformját, ezen belül a tanúsítványoknak a pénzügyi intézményekben történő forgalmazásának korlátozását Lengyelország tavaly ősszel javasolta.
Az EB múlt szerdán ismertetett javaslata szerint valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást. Ezzel megelőznék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon köteleznék el magukat, amennyiben viszont az EB az ellátás biztonságára vonatkozó ”uniós riasztást” hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező volna valamennyi tagállam számára.
(MTI)
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Azok az eszmék, amelyek az utóbbi időben megjelentek a nyugati világban, nem tűnnek el a tűzszünet beköszöntével. Hajdú Tímea írása.
Hazai viszonylatban és világpolitikai szinten is mozgalmas napokon vagyunk túl. Heti hírösszefoglalónk.
„A legnagyobb problémát a lengyelek szabadsága jelenti” – mondta Tusk a PiS-ről.
Azt is megtudtuk, hogy 12 éves fiuk osztálytársainak többsége muszlim arab.
„Jövőre nem babra megy a játék. Védjük meg, amit közösen elértünk!” – fogalmazott a miniszterelnök.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
A hétvégén ismét szembe jött velük a valóság, a Margit hídon, egy nagymama formájában.
