A gyógyító likőrjeiről híres Zwack család története a budai Várhoz is kötődik. Az Úri utcában töltötte ugyanis gyermekkorát Zwack Péter, aki a rendszerváltás környékén ismét felvirágoztatta a családi céget. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Zwack József 1821. április 1-jén látta meg a napvilágot egy kispolgári zsidó családban, a csehországi Batelovban. Szeszipari ismereteit szülőhazájából hozta, húsz éves kora körül már egyedi likőrökön kísérletezett. Azt vallotta, hogy az italokat nem esszenciákból, hanem a nevét adó anyagokból kell készíteni. Ez az alapelv és hetvenöt év kitartó munkája hozta meg számára a sikert. Kezdetben a mai Erzsébet térnél, a Marokkói-udvarban dolgozott, majd a Két szerecsen (ma Paulay Ede) utcába költözött. Húsz évvel később már az Üllői út 19. szám alatt készültek a likőrök, a ma látogatható Unicum gyár pedig 1892 óta működik a Soroksári út és a Dandár utca sarkán. Zwack József 1848 tavaszán, huszonhét évesen vette feleségül Sattler Máriát, akivel tizenegy nappal a forradalom kitörése után tartották menyegzőjüket. A párnak az évek során négy gyermeke született: Hermina, Róza, Ödön és Lajos. Utóbbi csatlakozott a vállalkozáshoz, majd a fiai, – Zwack József unokái – Béla és János is a likőrök bűvöletébe kerültek. Generációk dolgoztak egyszerre a vállalatnál, és ez a fajta tradíció ma is érvényben van.
Zwack József 1885-ben, a budapesti országos kiállításra igazi különlegességgel készült: likőrforrást állított fel. A Budapesti Hírlap beszámolója szerint „egy igen díszes, likőrös üvegoszlopokon nyugvó, lépcsőzetes, obeliszkféle emelvény oldalából forrásként folynak a legkülönfélébb likőrök, melyeket a cég egyik tagja minden egyes vendégnek kis poharakban kiszolgál.” A likőrforrás mellett a lapok azt is kiemelték, hogy a Zwack
„nem kábító, csiklandozó és többnyire émelyítő likőröket készít,
hanem a legtisztább, gyógyító erejű, s különösen a gyomor bántalmai ellen hatásosan működő, kitűnő szeszes italokat.” A cég marketingje olyannyira sikeres volt, hogy 1886-ban, az akkor már bevezetett és közkedvelt Zwack-féle Unicumot a lapok a kolera ellen hatásos szerként reklámozták. Sőt, a Vöröskereszt Egylet legmelegebb ajánlásával hirdették a gyár azóta is legnépszerűbb italkülönlegességét.1893-ban nagy gyász érte a gyáralapítót, negyvenöt év házasság után elhunyt szeretett felesége, Mária. Az akkor hetvenkét éves gyáros hitvese elvesztését sosem tudta feldolgozni, és ettől kezdve végképp a munkába temetkezett. Aki ismerte, állítja, hogy az üzletben nem ismert tréfát, szigorú volt, és fegyelmezett.
Antall József egykori miniszterelnök (szemben balról), Görög Ibolya protokollszakértő és Zwack Péter. Fotó: Fortepan/Szigetváry Zsolt
Az üzletembernek azonban volt egy másik arca is: szívén viselte a szegények és rászorulók sorsát, és sokat jótékonykodott.1894-ben arról írtak a lapok, hogy Zwack József szerencsésen megúszott egy balesetet. A Svábhegyről tartott lefelé a kocsijával, amikor a lovak megbokrosodtak, és a kocsi felborult. A likőrgyáros kisebb zúzódásokkal megúszta a balesetet, amiért nem tudott elég hálás lenni a teremtőnek. Éppen ezért 25 forintot ajánlott fel a város vezetőségének, mondván, osszák szét a szegények között. 1896-ban a budapesti millenniumi kiállításon maga Ferenc József osztrák császár és magyar király is beszédbe elegyedett Zwack Józseffel. A császárnak feltűnt Zwack pavilonja, és nagy élvezettel nézte az elegáns formájú palackokat. „A gyár már régóta áll fönn, ugyebár?” – kérdezte Zwack Józseftől. „Igen, Felséges uram!” – válaszolta Zwack, majd a király megjegyezte: „Igazán,
már régen láttam ily szép és ízléses kiállítást!”
Zwack József 1902-ben 2000 koronás alapítványt hozott létre a 9. kerületi Mester utcai népiskola négy szegény tanulójának évenkénti megjutalmazására. A Zwack-gyár alkalmazottai is hálásak voltak a tulajdonosnak azért, mert nyugdíjalapot hozott létre a gyár dolgozóinak. Zwack József szép kort élt meg. Kilencvennégy évesen is bejárt a gyárba, és a halála előtti évben is volt, hogy napi 400 levelet átnézett és aláírt. Vasárnap délelőttönként pedig fogta a kabátját, a cilinderét, és a külvárosi szegénynegyedeket járta, hogy személyesen ellenőrizze a tőle segélyt kérők valós anyagi helyzetét. Csak a családja tudta, hogy a tetemes vagyonából zsidó gyermekeket taníttatott, eladósorban lévő lányoknak adott hozományt a házassághoz, és szülők nélkül maradt gyermekek költségeit állta az árvaházakban.
Az Úri utca 45-ös ház kapuja. Itt élt a Zwack-család az emigráció előtt. Fotó: Nemzeti Hauszmann Program
A Generálisnak vagy Likőrkirálynak is nevezett Zwack József az első világháború alatt, 1915. február 20-án aludt el örökre. A Károly körút 3. szám alatti lakásából ment a gyászmenet a mai Salgótarjáni úti zsidó temetőbe, ahol imádott felesége mellé temették. Érdemes idézni a halála másnapján megjelent közleményt, amelyet a gyermekei fogalmaztak meg: „Mély fájdalommal jelentjük, hogy családunk feje, forrón szeretett atyánk, a legjobb nagypapa és dédapa, a leggyöngédebb rokon, Zwack József úr nagyiparos, e hó 20-án, életének 94-ik évében, rövid haláltusa után jobblétre szenderült.”
1926-ban aztán Zwack Lajos két fia, János és Béla is a világhírű likőrgyárnál találta meg a számításait. Bár a család 1917-ben áttért a római katolikus vallásra, a harmadik zsidótörvény értelmében üldözöttekké váltak. A vészkorszak alatt Zwack János testvére, Mici gellérthegyi villájában húzták meg magukat és sikerült épségben túlélniük a borzalmakat. A második világháború pusztítása a Zwack-gyárat sem kímélte, a bombák az üzemet is porig rombolták. A háború után a gyárat államosították. Ekkor a család az ország elhagyása mellett döntött.
A Zwack család az emigráció előtt a budai Várban, az Úri utca 45. szám alatt élt egy pompás neobarokk lakóházban. Zwack Péter később úgy emlékezett vissza, hogy szeretett ott élni, de aztán közbeszólt a történelem. Zwack Péter 1987-ben tért haza Magyarországra, majd ismét útjára indította a dédapja, Zwack József által alapított, nagy múltú céget. A Budai Várséták legújabb, Shalom, Buda! elnevezésű tematikus vezetésén a Zwack-család budavári életével is megismerkedhetnek az érdeklődök. Az új tematikus séta – amely a budai Vár zsidó örökségét, nevezetességeit, emlékeit mutatja be – az Úri utca 45. számú házat is érinti.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
A Rubicon és a BKIK sorozata hiánypótló megközelítésből ismerteti meg az I. világháborút megelőző évtizedek magyar sikereit.
Az Utazó Ember című szériában ezúttal a magyar főváros kapott egy kis reklámot. Nem is rosszat.
Nyitrai Zsolt arról írt, hogy Rudolf Schuster, korábbi szlovák államelnök 92 évesen is előre tervez és minden nap és dolgozik.
Helyszíni tudósításunk!
A Fidesz frakcióvezetője megszólalt a Kárpátalját ért támadással kapcsolatban.
„Nem túl fényes négy év után” a Fidesz képes volt közel két és félmillió szavazót elvinni az urnákhoz, ami nem kis eredmény – világít rá Megadja Gábor, aki Kohán Mátyással volt Kacsoh Dániel vendége a Reakcióban.
