Elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza Szeged alatti szakaszán

2022. június 11. 21:56

A napnyugta előtti órákban több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok a folyó Szeged alatti szakaszán.

2022. június 11. 21:56
null

A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a tiszavirágzás. A napnyugta előtti órákban több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok a Tisza Szeged alatti, országhatárhoz közeli szakaszán – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek.

A faj első említése Arisztotelésztől származhat, ugyanakkor nem teljesen biztos, hogy a tiszavirágról beszélt a görög filozófus. Az viszont már teljesen bizonyos, hogy 1634-ben egy belga orvos megfigyelte, és le is írta a kérészfajt.

A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja.

A vízből kibúvó lárvák leginkább a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken, a stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal.

A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak, és a különféle madarak, köztük tőkésrécék, sirályok.

A párzás után a hímek rövid időn belül elpusztulnak

A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja mintegy hétezer petéjét.

A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetők meg.

A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.

(MTI)

Nyitókép: MTI/Komka Péter

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ipolypart
2022. június 12. 09:32
Van a Dunán is meg az Ipolyon is rajzás. Csak a tiszai a híresebb.
pitypang1125
2022. június 12. 06:05
Szép lehet.
annamanna
2022. június 11. 22:57
"A kérészek (Ephemeroptera) rendje foglalja magában a legősibb szárnyas rovarokat." "Az eddig leírt, csaknem 2500 fajból Magyarországon mintegy 50 él." "Leghíresebb hazai képviselőik a tiszavirág (Palingenia longicauda) és a dunavirág (Ephoron virgo), a magyar természeti értékek egyik jellegzetes kincsei." "A kifejlett állatok szájszerve csökevényes, mivel a legtöbb imágó rövid életében egyáltalán nem táplálkozik." "A párzás után az elpusztult kérészek tömegesen hevernek a vizek felszínén. Ezek az elpusztult példányok fontos szerepet játszanak a folyók, patakok élővilágában, ugyanis sok halfajnak nyújtanak bőséges táplálékot."
ovander
2022. június 11. 22:38
Nálunk tiszavirágzásnak nevezik az eseményt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!