A magyar ellenkezést a Nyugat egysége durva megsértésének tekintik, Japánnal viszont mintha elnézőbbek lennének a nyugati országok az energiaszankciók esetében. Hasznos diplomáciatörténet az orosz–ukrán háború tükrében.
Lovászy László írása a Mandiner hetilapban.
Abe Sinzó Japán minden idők leghosszabban hivatalban lévő miniszterelnöke volt 2012 és 2020 között, ráadásul egymás után háromszor kétharmados győzelmet aratott. Bár 2020 szeptemberében egészségi okból visszavonult, azóta is a politika élvonalában maradt mint a rövid megszakításokkal évtizedek óta hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt vezetője és az ország második legbefolyásosabb embere. Ritkán szólal meg, ám most úgy érezte, hogy a veterán amerikai külpolitikus Henry Kissinger nyilatkozata után neki is állást kell foglalnia. A brit The Economistnak adott interjújában óva intette a világot a további eszkalációtól: kijelentette, hogy rossz úton járnak a nagyhatalmak az orosz–ukrán háború kapcsán, és az USA is ludas az indulatok elszabadulása miatt.
Abe Sinzó huszonhét alkalommal tárgyalt Vlagyimir Putyinnal; realista politikusnak tartja, meg van győződve arról, hogy az orosz elnököt nem érdeklik az eszmék, és felesleges, értelmetlen áldozatokat sem kíván hozni. A volt japán kormányfő – Kissingerhez hasonlóan – úgy látja, hogy elkerülhető lett volna a háború, méghozzá egyszerűen: Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek meg kellett volna ígérnie, hogy országa nem csatlakozik a NATO-hoz, illetve nagy fokú autonómiát kellett volna adnia a két kelet-ukrajnai területnek, miután országát január végére keleten körbevették az orosz csapatok.
Az elhúzódó, egyre nagyobb veszteségekkel járó háború felülírja a béke gyors elérésének és a helyzet tartós rendezésének lehetőségét. Japánnak – hazánkhoz hasonlóan – elemi érdeke, hogy a háború és a nyomában terjedő gazdasági és energiaválság ne bontakozzon ki, de az EU egyelőre más úton jár. Mit mutat tehát az a bizonyos big picture?
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Az ausztrál kutatók olyat alkottak, ami alapjaiban írhatja át a jövőt.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
A politikus-sportvezető elmondta, a magyar labdarúgás számára még az FTC-nél is fontosabb.
A Tisza Párt brüsszeli képviselői mindent megtettek a források ellehetetlenítéséért.
