Szombatra a hatóságok arcfelismerő kamerákat szereltek fel Pekingben a központi térre vezető utakon, az utcákra kivezényelt rendőrök aprólékosan ellenőrzik a járókelőket.
Ismét megtiltottak minden nyilvános megemlékezést Kínában az 1989-es, Tienanmen téri demokráciapárti tüntetések június 4-ei eltiprásáról, és ezt fokozott biztonsági intézkedésekkel be is tartatják – jelentették hírügynökségek szombaton, az évfordulón. Hongkongban legutóbb 2019-ben lehetett nyilvánosan megemlékezni a diákok vezette lázadás letöréséről, a hongkongi nemzetbiztonsági törvény 2020-as bevezetése óta ott sem. A Peking fennhatósága alól kibújó Tajvan és a vele szövetséges Washington azonban azt ígérte, hogy soha nem fogják elfelejteni a 33 évvel ezelőtti napot.
Peking mindig minden tőle telhetőt megtett azért, hogy
A kínai történelemkönyvek nem is említik. A hatóságok a közösségi médiából szisztematikusan törölnek minden ezzel kapcsolatos bejegyzést – írta az AFP hírügynökség. Szombatra arcfelismerő kamerákat szereltek fel Pekingben a központi térre vezető utakon. Az utcákra kivezényelt rendőrök aprólékosan ellenőrzik a járókelőket. A hongkongi rendőrség közölte, hogy az engedély nélküli nyilvános gyűléseken való részvétel akár öt év börtönt vonhat maga után. A pár éve még szabadságot élvező, egykori brit gyarmaton mindig a Victoria-parkban tartottak gyertyafényes megemlékezést több tízezer ember részvételével, így a hongkongi rendőrség a parkra különösen figyel most, egy részét le is zárta – írta a Reuters.
1989 áprilisában tüntetők foglalták el a pekingi Tienanmen teret, és demokratikus változásokat követeltek. A kínai kommunista vezetés utasítására a hadsereg június 4-én elkezdte a tér kiürítését. A brutális művelet halálos áldozatainak száma máig ismeretlen. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát, de az akkor Pekingben állomásozó brit nagykövet 2017-ben előkerült titkos távirata szerint tízezer halottja volt a vérengzésnek.
(MTI)
Archív fotó: Szájmaszkot viselő kínai rendőrök a pekingi Tienanmen (Mennyei Béke) téren 2020. június 4-én, a demokratikus változásokat követelő kínai diákmozgalom vérbe fojtásának 31. évfordulóján. A Kínai Néphadsereg 1989. június 4-én támadta meg a pekingi Tienanmen téren hat héten át tüntető több tízezer diákot, és kíméletlen, sok halottat követelő beavatkozással vetett véget a tüntetéssorozatnak.MTI/EPA/Roman Pilipej
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Peking erőteljes ellenlépéseket ígért, miután az Egyesült Államok új fegyvereladásokat hagyott jóvá Tajvannak.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
