Utáljuk az oroszokat és pesszimistán tekintünk a jövőbe – itt az új európai kutatás

Itt a legújabb Eurobarometer-felmérés: az európai szintű közvélemény-kutatásból kiderül többek között, hogy az európaiak közel 90 százaléka tart attól, hogy a háború negatívan érinti az életszínvonalát. Ugyanakkor 15 éves csúcson van az EU pozitív megítélése. Bár ez a kiemelkedő eredmény, az európai polgárok mindössze 52 százalékának szimpátiáját jelenti.

De nézzük részletesen!

Háborús közvélemény

A felmérés szerint európai közvéleményt meghatározó téma nem meglepő módon a háború. Az európai uniós polgárok 72 százaléka szorosan figyelemmel kíséri a háborúval kapcsolatos híreket. Saját bevallásuk szerint

Hazánk az EU-s középmezőnyben van, pedig nálunk is a lakosság 70 százaléka szorosan vagy nagyon szorosan igyekszik figyelemmel kísérni a történéseket. Érdekes, hogy az Ukrajnával szomszédos országokat nem azonos módon kötik le a háborús hírek, a lengyeleket hozzánk képest jobban, de a már említett szlovákokat vagy románokat már kevésbé érdeklik annyira a harcokról érkező információk.

Az oroszokat utáljuk, a briteket szeretjük

Egyértelműen a háború hatásának tudható be az európaiak Oroszországgal kapcsolatos érzéseinek alakulása: a nagy meghatározó nemzetközi szereplők közül Oroszország megítélése a legrosszabb; csupán 10 százalék tekint pozitívan az orosz medvére. Az oroszokat legjobban a bolgárok kedvelik, a mi régiónk alapvetően tartózkodó, de például

A legjobban a svédek és a portugálok – nincs jobb szó – utálják Oroszországot, ott a pozitív válaszok aránya 2 százalék volt.

A képlet másik oldalán pedig a várakozásoknak megfelelően nőtt az Egyesült Államok irányába érzett szimpátia – az európaiak 58 százaléka táplál pozitív érzéseket az USA irányába. Ha már a nemzetközi szereplőket érintettük: érdekesség, hogy a Brexit ellenére az Egyesült Királyság „kedveltsége” a legmagasabb az EU-s tagállamok állampolgárainak szemében (64 százalék).

Bizonytalanság, remény, bizalom, tehetetlenség és félelem

Összetett érzéseket táplálunk a háború és a gazdasági problémák miatt. A legtöbben bizonytalanságérzésről számolt be (50 százalék), ezt követi a remény (47).

Arra a kérdésre, hogy az aktuális érzelmi helyzetét hogyan írná le, az európai polgárok 32 százaléka volt csak bizakodó, 29 százaléka tehetetlenségérzésről számolt be, 28 százalék pedig félelemről.

ahogyan Németországban, Ausztriában, Romániában vagy éppen Horvátországban is alapvetően ez a meghatározó közérzet. A csehek, a szlovákok és a lengyelek viszont inkább bizonytalannak érzik magukat. Az Oroszországhoz való közelség a sokat emlegetett fenyegetettség ellenére a svédek többsége úgy érzi, nyugodt.

Romló életszínvonal-kilátások

Az európaiak közel fele már a saját bőrén érzi a háború hatásait: a válaszadók 40 százaléka számolt be arról, hogy már érzi az életszínvonal-csökkenést, 47 százalékuk pedig arra számít, hogy a jövőben érzékelni fogja. Legjobban a bolgárok és a portugálok, legkevésbé a hollandok, dánok, finnek és svédek érzik saját bőrükön a háború negatív gazdasági hatásait. Az itthoni válaszadók 36 százaléka már érzi a negatív változást, 56 százalék pedig még nem, de úgy véli, a jövőben érezni fogja.

– sem az energiaárak, sem az élelmiszerárak, terén.

A szankciók megítélésével kapcsolatban viszont érdekes válaszok születtek. A többség szerint ugyan fontosabb az európai értékek védelme, mint az árak és az életszínvonal fenntartása, ennek megítélése azonban országonként nagyon változó. Itthon, Bulgáriában, Romániában, Máltán, Cipruson és Görögországban az árak fenntartása a fontosabb. Ausztriában fele-fele arányban tartották egyaránt fontosnak az európai értékek és az árszint és életszínvonal fenntartását. A dánok, svédek, finnek és hollandok szerint az értékek fontosabbak, mint az árak.

A háború mindent megváltoztat

A 27 ország állampolgárainak többsége (61 százaléka) nem vagy egyáltalán nem biztos abban, hogy az élete változatlanul folyik majd tovább a háború ellenére. Az európaiak csupán 4 százaléka nyilatkozott magabiztosan, 33 százaléka pedig inkább bizakodóan. Ebben a kérdésben a magyarországi válaszok szinte tökéletesen megfelelnek az EU-s átlagnak.

A leginkább borúlátók a szlovákok, a legoptimistábbak a dánok. Háború ide, gazdasági kihívások oda, a felmérés szerint az EU-s polgárok többsége (62 százalék) optimista az EU jövőjét illetően. Ezzel összefüggésben érdemes még az EU-tagság megítélésére is kitérni:

Érdekes, de a franciákhoz, olaszokhoz vagy az osztrákokhoz képest is sokkal többen tekintenek nálunk pozitívan az EU-tagságra. A legjobban a luxemburgiak, a legkevésbé a szlovákok tartják jónak országuk tagságát.

Nyitókép: Yuri Kochetkov / POOL / AFP