Az idei évben egy napra esik a csíksomlyói búcsú ünnepi nagymiséje és a nemzeti összetartozás napja a trianoni békediktátum évfordulóján. A Mandineren figyelemmel kísérjük az eseményeket.
Ma, június 4-én, a pünkösdvasárnap előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút és zarándoklatot, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseményét, amely az idén egybeesik a nemzeti összetartozás napjával. Cikkünkben folyamatosan figyelemmel kísértük a rendkívüli jelentőségű eseményt.
A ferencesek köszöntése az idei fogadalmi búcsú mottója, s ezekkel a szavakkal köszöntötte a zarándokokat a házigazda, a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány elöljárója. Urbán Erik OFM külön köszöntötte a Kárpátaljáról érkező zarándokcsoportot. Mint mondta, jel értéke van annak, hogy a kárpátaljai magyarok is ott vannak a legendás hegynyeregben.
Kovács Gergely, a gyulafehérvári egyházmegye érseke, miután köszöntötte a híveket, a béke jelentőségére hívta fel a figyelmet. Közös imádságot kért Európa és a világ békéjéért, kérve egyúttal Szűz Mária, a béke királynője közbenjárását az ukrajnai háborútól szenvedőkért és a megbékélésért.
Udvardy György veszprémi érsek, a szentmise főcelebránsa és szónoka bejelentette: „ezt a szentmisét népünkért és nemzetünkért” ajánlja fel.
Az ünnepi szentmise tanító részében azt az evangéliumi szakaszt olvassák fel, amelyben az Úr angyala hírül adja Máriának, hogy a Szentlélektől gyermeket fogan, akit Jézusnak fognak nevezni. Előzőleg a pünkösdi jelenet hangzott el a szentleckében, amelynek során az apostolokra lángnyelvek formájában leszállt a Szentlélek. A szentmise homíliáját Udvardy György érsek mondja el.
Isten a húsvéti ünneptől pünkösdig vezetett minket. Isten, aki nélkül az ember elszakítja magát az élettől és rossz döntéseket hoz, vezette be szentbeszédét a hegynyeregben Udvardy György. Az érsek arra kért, ne a tömeg szerint gondolkodó emberek legyünk, hanem a keresztségben elnyert méltóságban akarjuk élni életünket, felelősséget vállalva egymásért, nemzetünkért, kereszténységünkért, kultúránkért és közös jövőnkért.
A keresztségben nyerjük el azt az indentitást, amik valójában vagyunk, abban ismerjük fel értékeinket és szolgálatunkat, mondta. Ez segít értékként tekinteni a magyar nemzethez tartozásunkat is.
majd emlékeztetett: Isten akarata az, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére jusson.
Békevágyunk közel van a hitünkhöz, a béke a világ végső jövője, de a békét a Krisztushoz való megtérés adja. Bár a béke Isten ajándéka, a békét teremteni kell – mutatott rá a szónok. Elismerte ennek nehézségét egyéni és nemzeti szinten, majd rámutatott: sokféle erő fellép a béke és a béketeremtő ember ellen. De mindig meg kell tenni az első lépést, figyelmeztetett.
Hogyan munkálhatjuk a békét? – tette fel a kérdést, majd válaszában az érsek arra tért ki, a felebarát iránti szeretet arra ösztönöz, hogy küzdjünk a jóért, a jót akarjuk a másik embernek, s ahogy minket megillet a jó, úgy természetesnek kell vennünk, hogy meg kell küzdenünk érte és a békéért.
Az evangélium radikalitásának követésére hívott fel, akkor is, ha azért megszól a világ. Az elismerés utáni vágy kevés, a béketeremtés vágya azonban előre mutat és jövőt teremt egyén és közösség számára egyaránt, mondta Udvardy György érsek.
Mindebben azoknak kell elöljárniuk, akik ismerik Jézus Krisztust és megkapták ajándékát, a Szentlelket. Az ideológiák által vezért társadalomban nekünk kell éltetnünk a közösségeinket és reményt adni, intett.
Udvardy György hangsúlyozta,
Ferenc pápa nyomán arról beszélt, szükség van küzdelemre, éberségre, a megkülönböztetés képességére. Óvott az önelégült vakságtól és a lelki korrupciótól, mert azok gyengítik a végső ítélet valóságát.
Igen, küzdeni kell a jóért! – húzta alá a veszprémi érsek, majd a szeretet cselekedeteinek gyakorlására és a szentségekhez való járulásra hívta az őt hallgatókat. Aki szeretet nélkül éli az életét, eleve elvesztette a küzdelmet, fogalmazott.
A kereszt egyszerre győzelmi zászló is, amit harcos gondossággal hordozunk. A kereszt nem kerülhető meg, de számunkra ez Isten ereje és gyöngédsége, mondta.
Szólt arról is: kérni kell a Szentlélek megkülönböztető ajándékát. Ne áltassuk magunkat, figyelmeztetett, mert minden bűnnek és minden mulasztásnak van következménye. Aki átfogó vízió nélkül él, úgy is fogja végezni, de a mi reménységünk az üdvösségre szól, tette hozzá. Majd Pál apostol szavaival bátorította a fogadalmi búcsúra összegyűlt tömeget.
A jóakarat megnyilvánulására, a jóság művelésére hívott, hozzátéve: különös felelősséggel tartozunk a ránk bízottakra. Vállaljuk hát fel a béke esdését és a béke munkálását otthon is,
Őseink hite, ragaszkodása is megjelenik mai közös ünneplésünkben, mondta Udvardy György, aki hangsúlyozta a magyarság Mária-tiszteletének mélységét. Mint mondta, tanulni akarjuk tőle, hogyan élte mindennapjait a Szentlélekben, hogyan fedezte fel benne az isteni új rendet, újjáteremtést, a békét, a jóságot.
Ebben a bizalomban vagyunk itt mi is – mutatott rá beszéde végén, hozzáfűzve, a zarándok vállalja zarándoklata tisztító erejét, így fohászkodik családjáért, népéért, nemzetéért.
A szentbeszédet követően felhangzik a népének: „Békét adj szívünknek, békét családunknak, békét nemzetünknek, békét a világnak!”
A hegynyeregben együtt imádkozó tömeg méretét jól szemlélteti, hogy az áldoztatás bő fél órán keresztül zajlott. Ennek szertartása után, a hívektől búcsúzva Udvardy György érsek arról beszélt, a zarándokok szíve nyitott arra, hogy fohászaikban kedves dolgokat kérjenek. Arra bátorított, mindenki fogalmazza meg ezeket a kedves kéréseket és hazafelé legyen nyitott a szívük arra, hogy Isten válaszát e kérésekre felismerjék.
Ismét azt kérte a jelenlévőktől, otthonukba hazatérve legyenek a béke munkálói családjukban, közösségeikben és a társadalom egészében.
A szentmise a főcelebráns ünnepi áldásával zárult Csíksomlyón, majd a hívek elénekelték a pápai, a magyar és a székely himnuszt.
Becslések szerint közel 350 ezer zarándok volt jelen személyesen a szentmisén, amelyet a távolmaradók több televízió és rádió műsorán, valamint online közvetítések segítségével követhettek nyomon.
Nyitóképünkön: Résztvevők a pünkösdi lovas zarándoklat résztvevőinek célba érkezésekor a csíksomlyói hegynyeregben, ahol ünnepséget tartottak 2022. június 3-án. Június 4-én, a pünkösdvasárnap előtti szombaton tartják a Csíksomlyói búcsút és zarándoklatot, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseményét, amely az idén egybeesik a nemzeti összetartozás napjával. Fotó: MTI/Veres Nándor
Mit jelent a „könnyek adománya”? Miben különbözik a hétköznapi sírástól? Mi haszna van belőle a hívő embernek? Interjúnk Laki Zoltánnal, a Sursum Kiadó vezetőjével.
„Példamutató módon kitűnt a buzgóságával.”
Lebukott a kormányellenes sajtó.
Az egyháznak tervezett kabala jóval ártatlanabb azért, de a művész múltja így is felkorbácsolta a kedélyeket.
Vajon a templomhoz hasonlóan étterembe se hajlandó belépni az öntudatos nő, mert a séfek között durva férfiuralom tapasztalható?
A kérdést az állam és a katolikus egyház alapvetően másképp látja.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
