A meghallgatáson többek között kiderült, hogy a miniszterjelölt szívügyének tekinti az áldozatvédelmet.
„Célom, hogy megtartsam a közös eredményeket, amit az elmúlt 12 év nemzeti konzervatív kormányzása a magyar emberekkel együtt elért, és szeretném folytatni a megkezdett közös munkát” – mondta kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés szakbizottsága előtt az igazságügyi miniszteri posztra ismét jelölt Varga Judit csütörtökön.
A politikus – akinek kinevezését a testület támogatta – a korábbi eredmények közé sorolta a közjogi jogalkotás tekintetében az alaptörvény 9. módosítását, amely rögzítette a szülők nemét és azt is, hogy a házasság intézménye nő és férfi közt áll fenn. Hangsúlyozta: ez a változtatás az azonos neműek esetében nem vezetett be új szabályt. A módosítás a gyermekek önazonosságának védelméért azt is kimondta, hogy az állam feladata olyan jogszabályi környezet kialakítása, amely biztosítja „az önazonosság megváltoztathatatlanul fennálló megóvását” – fűzte hozzá.
Mint mondta, ezt megerősítette április 3-án a gyermekvédelmi népszavazás is. Varga Judit megjegyezte,
amelyen a magyar emberek világossá tették: a gyermekek nevelése kizárólag a szülők joga.
A különleges jogrendi szabályozásról azt mondta: veszélyes idők veszélyes kihívásaira adott válaszul a korábbi hat rendkívüli jogrendi állapotot háromra változtatták: hadiállapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre. 2015 óta tart a migrációs válság, világjárvány van és „most már a szomszédságunkban háború is dúl” – sorolta, miért volt szükség a változtatásra.
Hangsúlyozta: az Igazságügyi Minisztériumot rendkívüli kihívások elé állította a pandémia, 2020 márciusától a veszélyhelyzeti jogalkotás miatt a munkatársai dupla műszakokban dolgoztak, sokszor hétvégén is, hogy olyan szabályozásokat alkossanak, amelyekkel az emberek életét, egészségét meg lehet védeni, a gazdasági károkat pedig elhárítani.
Kiemelte a 2019-ben kezdődött bírói- és ügyészi illetményemelést, hangsúlyozva: ez 3 ütemben 68 százalékos béremelést jelentett, ami "garanciája ezen hivatásrendek függetlenségének".
Arról is szólt, hogy az igazságszolgáltatás gyorsan alkalmazkodott a világjárványhoz, az eljárások statisztikája alapján nem volt visszaesés, sőt a járvány „hozadékaként” felgyorsult a bírósági digitalizáció. Hozzátette: Magyarország az európai igazságügyi eredménytábla szerint is az élen jár a bírósági digitalizációban
A magánjogról szólva felidézte: már korábbi, 2019-es miniszterjelölti meghallgatásán is ígéretet tett arra, hogy a társadalmat mélyen érintő kérdésekben konzultációkat kezdeményez, ezt a családjog és a digitális kihívások területén meg is tették. A családjogi jogalkotásban 62 civil szervezettel működtek együtt a családjogi jogalkalmazás segítéséért es könnyebbé tételéért. Példaként említette, hogy az elmúlt években megerősítették a gyermekvédelmi jelzőrendszert.
Úgy fogalmazott:
„Ennél hálásabb feladat nincs nőként, anyaként egy igazságügyi miniszter számára, mint az, hogy tudja segíteni a családjogi jogalkalmazást,
és talán könnyebbé tudja tenni a legnehezebb élethelyzeteket az emberek életében.”
Beszélt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium felel a jövőben a fogyasztóvédelemért, a terület egy helyettes államtitkársághoz tartozik majd. Célnak nevezte, hogy a magyar fogyasztókat még jobban megvédjék és még nagyobb figyelemmel hallgassák meg igényeiket, ehhez civilekkel is egyeztetnek. Hozzátette: külön figyelmet szentelnek a gyermekek és fiatalkorúak védelmének, de a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve a tisztességtelen pénzügyi-kereskedelmi gyakorlattal szemben is fel kívánnak lépni.
Emlékeztetett: amikor átvette az igazságügyi tárca vezetését, 3 áldozatsegítő központ volt az országban. Ma már 11 – folytatta – , a cél pedig, hogy 2025-ben minden megyeszékhelyen legyen ilyen.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila
Marcin Romanowski a Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszterrel történtek kapcsán rámutatott, hogy „amit most Magyar Péter »a „magyar Tusk« meghirdet, a maga »elszámoltatásával«, az már Lengyelországban gyakorlatban is látható.
„Ha az emberi identitásrészek – a hit, a család, a nemzethez tartozás, a szerepeink – összhangban vannak, akkor nemcsak egyénileg, hanem nemzeti szinten is védettebbek leszünk” – fogalmazott a volt igazságügyi miniszter.
Simonovits András a Nők40-et pazarlónak és méltánytalannak nevezte, melynek kivezetése esetén nagy összegek szabadulnának fel, amiket „értelmesebb” dolgokra is lehetne fordítani.
A tervezett módosítás véglegessé tenné az átmeneti kivételszabályt, így a 41 év feletti házaspárok is jogosultak lehetnek a CSOK Pluszra, ha a feleség teherbe esik vagy örökbefogadást kezdeményeznek.
A Tisza Párt elnökének egyetlen esélye maradt: a balhé.
A napokban közölte a legfrissebb adatokat a nyugdíjakról az ukrán statisztikai hivatal. A friss számok szerint az átlagos nyugdíjasok a magyar juttatásnak ötödét kapják, 3,3 millió ukrajnai idős pedig 26 ezer forintnyi hrivnyával kénytelen beérni.
Az egyik legnépszerűbb orosz kereskedelmi platformon gyilkos drónok élethű másolatát árulják gyerekeknek. A reklám szerint már háromévesek is játszhatnak vele.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az aszály, a hőhullámok és a szélsőséges időjárás a mezőgazdaságot, az ipart és az energiainfrastruktúrát is veszélyezteti.
