Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Majdnem minden budapesti választókerületben átlagosan több mint két százalékkal javított a 2018-as eredményein a Fidesz-KDNP, az V. kerületben is ez a tendencia figyelhető meg – fogalmaz portálunknak a Belváros első embere. A parlamenti voksolások értékelése mellett a kerület ellenzéki képviselője, Csárdi Antal is szóba került. Mint mondja, az elmúlt négy évben jóformán nem lehetett látni az LMP-s politikust, de az V. kerület nélküle is jól el tudott boldogulni, mert a kormány mindvégig a belvárosiak mellett állt.
Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb alanyunk: Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros kormánypárti polgármestere.
***
Egyértelmű eredmény született április harmadikán?
A magyarok jelentős többsége a Fidesz-KDNP számára szavazott bizalmat. Azt gondolom, hogy ez egyrészt azt jelenti, hogy elégedettek a munkánkkal, másrészt ennek a bizalomnak a megtartása nagy felelősség és rengeteg munkával jár. Mindig is azt vallottam, hogy nekem egy-egy siker nem jelentheti, hogy kényelmesen hátradőlhetek, hanem újabb lendületet ad a további munkához. Így számomra az április 3-án elért eredmény és az ezáltal kijelölt út is egyértelmű: teljes elhivatottsággal kell folytatnunk a munkánkat minden választópolgárért, nekem személy szerint a belvárosiakért.
Budapesten viszont kicsit más kép rajzolódik ki. Erősödtek ugyan a kormánypártok, de 18-ból tizenhét egyéni választókerületet az ellenzék vitt. Például a Belvárost is magában foglaló 1-es egyéni kerületet. Több mint kétezer-ötszáz vokson múlott.
Mindenekelőtt tiszteletben tartom a választók véleményét. Valamint azt vallom,
A számok mögé nézve azt keresem, hogy mi az, amit ehhez én hozzátettem és mi az, amit még tehetek, hogy legközelebb még jobb eredményeket érjünk el. Majdnem minden budapesti választókerületben átlagosan több mint két százalékkal javítottunk a 2018-as eredményeinken, az V. kerületben is ez a tendencia figyelhető meg. Így azt gondolom, hogy sokan és egyre többen vannak, akik figyelik a munkánkat és az ellenzéki lejárató propaganda vagy a hangzatos Facebook-bejegyzések helyett a valós eredmények alapján választanak. Tehát, az elkövetkezendő években is olyan eredményeket, sikereket kell megvalósítanunk, amik magukért beszélnek.
Többen felvetették, Budapest és a kerületek érdekében szükség lenne változtatni a szcenárión. Van erre esély?
Ahogy az előző kérdés kapcsán is elmondtam, hiszek abban, hogy a tettek hangosabban beszélnek, mint a szavak. Azt gondolom, hogy az ellenzék a 2019-es önkormányzati választásokon és most, az országgyűlési választásokon is hangzatos szavakra alapozta a kampányát. A Fővárosi Közgyűlésben végzett munkám során sajnos azt tapasztalom, hogy ezeket a hangzatos szavakat mind ez ideáig nem sikerült tartalommal megtölteniük, pedig a ciklus felén túl vagyunk.
Ki tudná fejteni ezt egy kicsit bővebben?
Egy nagyon profán példát tudok hozni erre a sok közül. Azt hiszem abban mindenki egyetért, hogy az emberek alapvető igénye és egy nemzet fővárosával szemben mindenképpen elvárható, hogy megfelelő mennyiségű és színvonalú köztéri illemhely álljon rendelkezésre. Ezek üzemeltetése a Fővárosi Csatornázási Művek feladata, tehát ez a Fővárosi Önkormányzat illetékességébe tartozó ügy. Az V. kerület a világörökség része, így felszíni illemhelyek létesítésére nálunk nincsen lehetőség, azonban számos meglévő, de üzemen kívüli, felszín alatti WC található a kerületben.
Már nem is számolom, hogy hány alkalommal kezdeményeztem ezek üzembehelyezését a Fővárosnál, a főpolgármestertől kezdve a helyettesén át, a cégvezetőjéig. Ráadásul ezzel nem vagyok egyedül, hiszen számos lakossági levelet kapok ez ügyben, valamint a Fővárosi Önkormányzat közösségi költségvetési pályázatának is slágertémája a közvécék létesítése. Legutóbb a közgyűlés 2022. évi munkatervének készítésekor indítványoztam ennek a témának a napirendre vételét. Tudja, mennyire volt fontos a Fővárosi Önkormányzat számára ez a téma?
Van egy objektív, de semmiképp sem független sejtésem…
Olyannyira, hogy az esztendő legutolsó ülésére időzítették, tehát azt már most borítékolhatja minden budapesti, hogy idén sem lesz hova menni, ha az emberre az utcán tör rá a szükség.
És az ellenzék?
Az ellenzék hozzáállását az is jól példázza, hogy amikor Belváros Önkormányzata a Bástya park létrehozásakor önként vállalt feladatként – hiszen nem a mi dolgunk lenne, hanem a Fővárosi Önkormányzaté – akadálymentes, pelenkázóval felszerelt nyilvános illemhelyet létesített, az ellenzéki frakció azzal állt elő, hogy a belvárosiaknak a multifunkcionális park helyett elég lett volna néhány mászóka meg hinta.
Összességében ezzel a példával csak azt akartam érzékeltetni, hogy amikor két és fél év alatt egy ilyen volumenű feladatban nem sikerül helytállnia az ellenzéknek, akkor félő, hogy a hangzatos kampányígéreteket mennyire sikerül majd valóra váltaniuk?
Azt gondolom, az elért eredmények majd magukért beszélnek és ez határozza majd meg a szcenáriót. Mi pedig addig is tesszük a dolgunkat és a nagypolitizálás és a Facebookon való posztolgatás helyett inkább elvégezzük a munkát, amivel megbíztak minket a választóink.
Tudna mondani példát, miben lehet előre lépni?
A Belvárost tudom hozni a legjobb példaként. Egy lépéssel mások előtt járva már jó pár éve megfogalmaztuk, hogy
Ennek jegyében minden közterület-fejlesztésünknél a lehető legtöbb fát ültetjük, például az Arany János utcában, ahol korábban egyetlen fa sem állt, hamarosan 100 egyedből álló fasort adunk majd át. A városi környezethez való alkalmazkodást olyan innovatív ültetési megoldásokkal segítjük, amelyeket nem féltünk elsőként alkalmazni: ilyen a gyökércella-rendszer és a Stockholm-módszer. Zöldítünk, ahol csak lehet, a napokban immár a nyolcadik zöld buszmegállót adtuk át az V. kerületben. Sőt, a kék szemlélet is jelen van a Belvárosban, hiszen mind a zöld buszvárók, mind például a nemrég átadott Bástya park esetében is ügyeltünk a csapadékvíz felhasználására az öntözésnél. Kuriózum az is, hogy a tavaly átadott V.30 Belvárosi Sportközpont kialakításánál olyan szinten célt értek az energiahatékonyságra való törekvéseink, hogy a teljes téli szezonban egyáltalán nem kellett bekapcsolni a létesítmény fűtését, ami nemcsak pénz- és energiamegtakarítás, hanem a környezetet is kíméltük.
Mindeközben mit tett a Belvárosban a főváros vezetése, amely zászlójára tűzte a zöldítést és a környezettudatosságot? Megsarcolta a zöld buszmegállónkat és például a tavalyi szezonban azon spórolt, hogy a Váci utcába nem helyezte ki az ott megszokott virágkosarakat a kandeláberekre. Úgy vélem, hogy a példa magáért beszél, nem kell tovább magyaráznom, hogy miben lehet előre lépni.
Csárdi Antallal milyen együttműködési keretrendszert igyekeznek kidolgozni? Az előbb említette, be kell építeni a választói akaratot a munkájukba. Hogy működött ez az elmúlt ciklusban, milyen irányba terelnék ezt a jövőben?
Csárdi Antal hatalmas csalódást okozott számomra a kampányban. Felmutatható eredmények híján valótlanságokon alapuló lejáratással kampányolt és olyan beruházásokat vett célba, amelyek megvalósítása a belvárosiakkal közös sikerünk és az itt élők érdekeit szolgálják. Például a lakossági igényre kialakított futópályát vagy a már említett, tavaly átadott sportközpontunkat támadta. Az elmúlt négy évben jóformán nem láttuk az V. kerületben és nélküle is jól boldogultunk. A Kormány mindvégig a belvárosiak mellett állt, akár egészségügyi fejlesztésekre, akár sportközpont vagy éppen új park megvalósításához volt szükségünk forrásra. Ha Csárdi Antalon múlna se sportközpontunk, se futópályánk nem lenne…
Melyek azok a területek, fejlesztési koncepciók, amelyben előre lépne a Belváros?
A folyamatos fejlődés jellemzi a Belvárost, ezen az úton haladunk továbbra is előre. Közterület-fejlesztéseink irányát jól mutatja a már említett közel 100 fával megújításra kerülő Arany János utca vagy a zöld és kék szemléletet Magyarországon elsőként ötvöző Bástya park. A kék szemlélet jegyében hamarosan ismét egy olyan innovációval fogunk előrukkolni, amiben az első lesz az V. kerület. A legbüszkébb mégis a belvárosiak összetartó közösségére vagyok, intézkedéseinket is mindenekelőtt az itt élőkért valósítjuk meg, így továbbra is azon vagyok, hogy olyan egyedülálló szolgáltatásokat biztosítsunk számukra, mint az akár 16.800 Ft/hó összegű fűtéstámogatás, a fiatalok 100.000 Ft-os útravaló támogatása, a gyermekek ajánlott védőoltás költségeinek átvállalása vagy a tanulók és kismamák közösségi közlekedési bérletének finanszírozása.
Én arra szegődtem, hogy a kerület minden egyes lakosát egyaránt képviseljem – nem egymás rovására előtérbe helyezve például a kerékpárost az autóssal szemben vagy fordítva –, így a békés egymás mellett élés jegyében valósítjuk meg a fejlesztéseinket. Tehát, a legfőbb koncepcióm mindig is az, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek a Belvárosért, a belvárosiakért, hogy az V. kerület továbbra is olyan hely legyen, ahol jó élni.
Nyitókép: Belváros-Lipótváros önkormányzata