Németh Balázs: Még ma is rengetegen „rettegnek” a nacionalista, soviniszta, irredenta (stb…) Székely himnusztól

1922. május 22-én hangzott el először nyilvánosan a Székely himnusz, amely azóta is a „magyarság összetartozását jelképezi” – írta közösségi oldalán Németh Balázs.

A médiaszemélyiség bejegyzéséből többek között azt is megtudhattuk, hogy ezt a szerzeményt két erdélyi születésű, az első világháborút megjárt, majd a trianoni békediktátum után Magyarországra menekült fiatal szerzőnek köszönhetjük. A verset Csanády György írta, Mihalik Kálmán pedig megzenésítette.

Majd 1922. május 22-én székely egyetemisták találkozóján csendült fel először. 

A posztban Németh kitér arra is, hogy a mű sokáig csak szájhagyomány útján terjedt. Nyomtatásban először 1940-ben jelent meg, amikor a második bécsi döntés visszacsatolta Észak-Erdélyt Magyarországhoz.

A kommunizmusban Romániában és Magyarországon is tiltották, végül hosszú évtizedek után,

– írta a közmédia munkatársa. 

„Még ma is rengetegen rettegnek a Székely himnusztól”

Hozzátette: „Persze még ma is rengetegen »rettegnek« a nacionalista, soviniszta, irredenta (stb…) Székely himnusztól mindkét országban, de hadd rettegjenek!”

Németh Balázs is felidézte ezt követően azt esetet, amelyről a Mandiner is beszámolt. Mint ismert, pár hete „abból lett botrány, hogy a jégkorong-világbajnokság magyar-román meccse után a magyar szurkolók elénekelték a román csapat székelyföldi játékosainak tiszteletére”.

Az említett mérkőzésen így szólt a 100 éves Székely himnusz:

Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI Fotó/Henning János