A legtöbb tagországban rendkívüli mértékben megemelkedtek a lakosok anyagi terhei az elmúlt egy évben.
A megfizethetőség határát súrolják a rezsiköltségek több olyan uniós tagállamban, ahol az energiahordozók extrém világpiaci drágulását a kormány nagyjában-egészében a lakosságra hárította – adta hírül a Mediaworks Hírcentrum.
A magyarok most érezhetik annak az előnyét, hogy
Európa legtöbb államában ugyanis nincsen ehhez hasonlóan átfogó védőintézkedés, és a lakosok anyagi terhei rendkívüli mértékben megemelkedtek az utóbbi esztendőben az elszabadult energiaárak miatt – hívták fel a figyelmet.
Az üzemagyagok alapanyagát adó kőolaj világpiaci ára már tavaly év végére rekordokat döntögetett, az ukrajnai harcok – és az Oroszország elleni újabb szankciók – pedig tovább drágították a nyersolajat, ahogy a földgázt is. Egyes országokban ez elképesztően megnövekedett rezsiköltségeket eredményezett.
Ezzel párhuzamosan a lakbérek 32 százalékkal emelkedtek.
Két másik balti államban is megugrottak a rezsiköltségek: Észtországban nagyjából 60 százalékos a drágulás, amiben a földgáz árának a megtriplázódása mellett a lakbérek 34 százalékos emelkedése is közrejátszott. Litvániában a korábbi ötszörösére hízó gázár az átlagos rezsiköltségek 38 százalékos növekedésében csapódott le.
Idén áprilisban a tavalyinál jócskán nagyobb összegek szerepeltek a hónap végén befizetendő csekkeken Hollandiában is. Az áram és a földgáz árának emelkedéséből adódóan 86 százalékkal nőttek a rezsiköltségek a Benelux államban.
Az áram 60 százalékkal drágult, a földgáz esetében viszont a szolgáltatótótól függően akár 300 százalékos is lehetett a drágulás mértéke.
A lakbérek az említett balti államokon kívül Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban nőttek a legnagyobb mértékben, 24, 19, illetve 11 százalékkal – derült ki a cikkből.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Pixabay
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Ezt is csak Orbán Viktor vette észre.
Jogos az igény a kedvezőbb árú energiabeszerzésre.
Az EU bővítése nem politikai szimpátia, hanem stratégiai felelősség kérdése. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az nem a jövőt építi, hanem kockára teszi Európa egységét és biztonságát.
Külön sávba kell állnia annak, aki érintett.
Időben kellett lépni.
Ursula von der Leyen elutasította a belgák által felvetett alternatívát, amely úgy segítené az ukránokat, hogy nem nyúlnak az orosz vagyonhoz.
Zelenszkij élete talán legnehezebb döntése előtt állhat.
