„Oroszországban 8-10 százalékos GDP-visszaesés várható az idén” – mondja adásunkban a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének a vezetője, hozzátéve, hogy a kelet-európai országban az 1998-as válság óta komoly fejlesztések történtek, az exportbevételek egy részét pedig tartalékképzésre fordították. Ezért a háború tervezésekor a Kreml tudhatta, hogy pénzügyi szempontból stabilan, alacsony államadóssággal és komoly tartalékokkal nézhetnek majd szembe a borítékolható nyugati szankciókkal.
Ferkelt Balázs szerint ezzel együtt Oroszországnak jelentős gazdasági károkkal kell számolnia, az elhúzódó konfliktus másik gazdasági vesztese pedig Európa lehet, ahol szintén jelentős növekedés-visszaesés lesz a válság miatt. A közgazdász úgy véli, a katonai konfliktus felerősíti majd a kétpólusú világrend kialakulását: az Egyesült Államok áll majd Európával egy egyik, Kína pedig Oroszországgal szövetségben a másik oldalon.
Kína nem mint támogató, hanem mint befektető, nyersanyag-beszerző, illetve az orosz energetikai tudás felhasználója fog megjelenni az oroszokkal való gazdasági együttműködésben, Amerika pedig várhatóan egy „második Marshall-tervvel” fogja Ukrajna újjáépítését segíteni, de természetesen részben piacnyerési céllal, illetve megerősítendő európai befolyását.
A külgazdasági szakember a podcast-adásban elmondta azt is, hogy az olaj- és földgázembargóval nem lehet felgyorsítani a háború lefolyását, a szállítási rendszerek lassú átállítása miatt csak egy-két év után lehetne nyomást gyakorolni ezzel Moszkvára, rövidtávon pedig a nagyobb költségek az importőr országoknál jelentkeznek.
Ukrajnai háború – világgazdasági szempontból.
Vendégünk: Ferkelt Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének a vezetője.
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
A beszélgetés a Youtube-on is elérhető: