Erős gazdasági hátországgal kezdett bele az ukrajnai háborúba Oroszország, vagy meglepte a gyors és egységes nyugati szankciórendszer? Elérheti-e a háború gyorsabb lezárását az olaj- és földgázembargó? Illetve: kinek fognak jobban fájni a konfliktus gazdasági következményei, Oroszországnak vagy a Nyugatnak? Az ukrajnai háború világgazdasági hatásairól beszélgettünk Ferkelt Balázs közgazdásszal a Mandiner Podcast-adásában.
„Oroszországban 8-10 százalékos GDP-visszaesés várható az idén” – mondja adásunkban a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének a vezetője, hozzátéve, hogy a kelet-európai országban az 1998-as válság óta komoly fejlesztések történtek, az exportbevételek egy részét pedig tartalékképzésre fordították. Ezért a háború tervezésekor a Kreml tudhatta, hogy pénzügyi szempontból stabilan, alacsony államadóssággal és komoly tartalékokkal nézhetnek majd szembe a borítékolható nyugati szankciókkal.
Ferkelt Balázs szerint ezzel együtt Oroszországnak jelentős gazdasági károkkal kell számolnia, az elhúzódó konfliktus másik gazdasági vesztese pedig Európa lehet, ahol szintén jelentős növekedés-visszaesés lesz a válság miatt. A közgazdász úgy véli, a katonai konfliktus felerősíti majd a kétpólusú világrend kialakulását: az Egyesült Államok áll majd Európával egy egyik, Kína pedig Oroszországgal szövetségben a másik oldalon.
Kína nem mint támogató, hanem mint befektető, nyersanyag-beszerző, illetve az orosz energetikai tudás felhasználója fog megjelenni az oroszokkal való gazdasági együttműködésben, Amerika pedig várhatóan egy „második Marshall-tervvel” fogja Ukrajna újjáépítését segíteni, de természetesen részben piacnyerési céllal, illetve megerősítendő európai befolyását.
A külgazdasági szakember a podcast-adásban elmondta azt is, hogy az olaj- és földgázembargóval nem lehet felgyorsítani a háború lefolyását, a szállítási rendszerek lassú átállítása miatt csak egy-két év után lehetne nyomást gyakorolni ezzel Moszkvára, rövidtávon pedig a nagyobb költségek az importőr országoknál jelentkeznek.
Ukrajnai háború – világgazdasági szempontból.
Vendégünk: Ferkelt Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének a vezetője.
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
A beszélgetés a Youtube-on is elérhető:
Oroszország jelenleg jelentős készletet halmoz fel nagy hatótávolságú drónokból, és ezt az adottságot zsarolási és nyomásgyakorlási eszközként használhatja fel.
Akkor akarunk feltakarni mindenféle kritika és önálló gondolat nélkül az ún. nyugat, a Sosemvolt Európai Birodalom mögé, amikor az éppen készül darabokra esni. Mintha nem ‘41-ben lépünk háborúba, hanem ‘44-ben. Az utolsó csatlós egyúttal mindig a leghülyébb.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 25-én.
Az ország vezetése célzott politikai támadásról beszél, és már azt is tudni véli, ki volt az elkövető. Az áldozatok egyébként a legegyszerűbb internetes csalási formának dőltek be.
Pattanásig feszült a hangulat.
Medvegyev szerint ezt nagyon benézte Von der Leyen.
A német luxusmárka, amely egykor a kínai állami reprezentáció szimbóluma volt, ma már szoftveres lemaradással és a helyi elektromosautó-gyártók agresszív térnyerésével küzd. A túlélés érdekében a cég feladta korábbi identitását.
Az elkövetkező munkánkat innentől a pápa áldásával is végezzük, ami különleges megtiszteltetés – emelte ki Kollár Kinga.
