Francia írónő: a feminizmus után a maszkulinizmus is kellhet
2022. március 30. 10:51
Azok is küzdhetnek a nők jogaiért, akik nem feministák – hangzott el Eugénie Bastié, a Le Figaro véleményrovatának szerzője és Regős Judit szociálpolitikus, a Szülők Háza Alapítvány elnöke beszélgetésén, amit az MCC szervezett Bastié „Viszlát, Mademoiselle! A feminizmus kudarca” című könyvének megjelenése kapcsán.
Eugénie Bastié nem tagadta, hogy azért írta meg könyvét, mert „dühös” lett a feminizmusra franciaországi tanulmányai során. A feministák erőszakosan kényszerítették a genderideológiát az egyetemen, szlogenjeik, vitakultúrájuk felbosszantották a szerzőt.
Nőként ő sosem érezte, hogy diszkriminálták volna,
de a közbeszéd mintha egy másik valósághoz igazodott volna. A feminista közbeszéd tehát annak ellenére sikeres, hogy nem tud valós élményekre építeni. Ezért tanulmányozta a feminizmus történetét, ennek eredménye a könyv.
A jobboldali sajtó jól fogadta a könyvet Franciaorszában, a baloldal pedig érthetően kritizálta. Bastié megkapta a „konzervatív” és „reakciós” jelzőket, de ő bizakodik, mert Franciaországban egyre erősebb egy olyan nőjogi mozgalom, ami a jelenlegi feminizmussal és a woke-izmussal áll szemben. Ha Bastié-t megkérdezik, hogy feminista-e, általában nemmel felel, mert az ideológiát elutasítja.
Ha viszont a feminizmus annyit tesz, hogy reagálunk a nők problémáira, akkor feministának tartja magát. A különbségeket azonban nem lehet eltüntetni a nők és férfiak között. Ha a szegénység ellen is lehet úgy küzdeni, hogy az ember nem szocialista,
akkor a nők jogaikért is lehet küzdeni úgy, hogy nem feminista.
Bastié szerint a feministák úgy viselkednek, mintha még mindig a hatvanas években járnánk. A feminista forradalom már elérte a céljait, a jogokat kiterjesztették, a szexuális forradalmon is túl vagyunk, a patriarchális rendszert lényegében ledöntötték. A bérezésben talán még lehetnek egyenlőtlenségek, de ez ahhoz is köthető, hogy a nők a szülés után abbahagyják a munkát, hátrányt szenvednek karrierjükben.
Ám ezek a különbségek nem megváltoztathatók, hiszen a nők szülnek, és ez mindig is így lesz. Ha elfogadjuk a biológiai különbségeket a két nem között, akkor nem akarjuk majd felszámolni ezeket az eltéréseket.
A francia nőknek valóban vannak problémáik,
például egyes helyeken nem tudnak úgy végigmenni a nők, hogy egyes férfiak ne zaklassák őket,
de erre a feminizmusnak nincsen válasza.
A nyelv használata is átalakult Franciaországban, már a szóhasználat alapján beskatulyázzák az embereket, és ez veszélyes – véli a szerző. De a férfiak sincsenek könnyű helyzetben. Nőnek lenni adott dolog, a testünk minden hónapban emlékeztet erre – közölte Bastié. A férfiasság sokkal inkább társadalmi dolog: ha azt akarjuk, hogy egy fiúból férfi legyen, azt meg kell tanulnia.
De manapság nincs katonaság, a rituálék elmaradnak vagy nem is léteznek, és így nehéz a férfiaknak megtalálni önmagukat. Ráadásul a társadalom folyton bűntudatot ébreszt bennük, csak negatív kontextusban beszélnek a férfiasságról, egyfajta mérgező dologként. Ennek olyan súlyos következményei lehetnek, hogy a feminizmus után egyfajta „maszkulinizmusra” lehet szükség, amely tisztázza, mit jelent férfinak lenni.
A kapitalizmus, a filmek és a rapkultúra nem adhatja azt vissza, ezek csak „karikatúrákat” nevelnek a férfiakból.
Regős Judit kifejtette a beszélgetés során, hogy az „izmusokat” elutasítja dolgozó magyar édesanyaként. Mint tisztázta, a férfiakért is küzdeni kell, nem csak a nőkért, ezért is családbarát ország Magyarország.
Magyar Péter testvére és Bárándy Péter mellesleg azokért a bírákért tüntetett, akik most kapnak akkora fizetésemelést, hogy 2,2 millió forintot keressenek.
Nagyszabású show kerekedett a történelmi bemutatóból. Az F1-autók idei dizájnját egyszerre mutatták be a csapatok Londonban, a világbajnokot kifütyülte a 25 ezres közönség.
Volt egy riport a francia tévében egy idősebb színésznővel (NEM Catherine_Deneuve-vel, nála idősebb hölgy volt). A riporternő megkérdezte, hogy szembesült-e hétköznapi szexuális visszaéléssel. "De bizony, nem is egyszer" - válaszolta. Például a metróban egy ismeretlen férfi megfogta a fenekét. "És akkor mit tett?" - kérdezte a riporternő. "Akkor megfordultam, szembenéztem a pasival és jó hangosan azt mondtam: Uram, ön túl sokat enged meg magának!" "És akkor mi történt?" - kérdezte a riporternő. "A pasi megfordult és a következő megállóban sürgősen leszállt."
A riporternő nem volt megelégedve a válasszal.