Ukrajna nem létezik, nem is létezett soha.
„Szigorúan nem »szakértői« gyors helyzetértéklés következik.
1. Ukrajna nem létezik, nem is létezett soha. A hozzánk közeli nyugati rész és a keleti rész két külön világ. Putyin mindössze annyit tesz, hogy de jure is szentesíteni akarja azt, ami de facto már évek óta a helyzet. Itt Hruscsovok húzogattak vonalakat, és az ilyenek tartóssága pont akkor látszik, amikor összeomlanak olyan összetákolt egységek, mint a Szovjetunió meg Jugoszlávia.
2. A 2008-as grúz balhéval sokan vonnak párhuzamokat, de rengeteg az eltérés. Akkor valóban a grúzok mentek neki az oroszoknak (amikor Putyin épp olimpiázott), egyértelmű volt, ki akarja erősebben a konfliktust. Most viszont Putyin lépett. Semmi jel nem utal arra, hogy a kedélyeket az elmúlt hetekben hűteni vágyó ukrán vezetés élezni akarta volna a konfliktust. (Időközben biztos rájöttek, hogy a feláldozható szerepét játsszák a nagyok brenkóskodásában.) Nyilvánvalóan azért lépett Putyin, mert tudta, hogy megteheti, de egyelőre nem látom értelmét, hogy benyaljuk az ukrán gleiwitz sztoriját.
3. Két veszélyes baromság létezik a helyzettel kapcsolatban a honi közéletben. Az egyik (jellemzően az ellenzéki) szerint szügyig bele kell állni és atlanti héjaként hadat üzenni a Szovjetuniónak. Ez a múlt században egyszer olyan jól bejött, hogy jobb lenne, ha kihagynánk. A másik, hála Istennek csak a margón létező megfejtés szerint csatlakozzunk Putyinhoz egy majdani virágzó Eurázsiai Unió reményében. Egyik sem érdekünk. Felejtsük el azt, hogy a Nyugat, az EU vagy az USA a »jó arcok«, a ruszkik meg a rosszak, de azt is felejtsük el, hogy Putyin a civilizáció megmentője, »kereszteshadjáratot« folytat a hagyományos értékek megvédéséért és álljunk mellé. Ideologikus baromságok. Mindkét fél az érdekeit akarja érvényesíteni, és egyik sem mindig szép eszközökkel.
4. Magyarország egyetlen érdeke tényleg a béke, de nem azért, mert viráglóbáló hippik vagyunk, hanem azért, mert a szomszédunkban zajló konfliktus eszkalálódása semmilyen értelemben nem tesz jót nekünk. Az eddigi kormányzati nyilatkozatok - egyelőre - a maximumot jelentik, amit ebben a helyzetben mondani lehet, azaz az EU és a NATO tagjaiként azt tesszük, amit tennünk kell, és közben igyekszünk asztalhoz ültetni a feleket.
5. Oroszország pár lépéssel közelebb jött, és az viszont érdekünk, hogy túl közel ne jöjjön, vagyis minél több lépés legyen köztünk és Oroszország között. (Ehhez az út viszont nem azon keresztül vezet, amit a felelőtlen ellenzéki héják gondolnak, ti. hogy hadat üzenünk a Szovjetuniónak.)
6. A kárpátaljai magyarokat minden körülmények között meg kell védenünk.
Hosszú távon ez egy rendkívül nyitott konfliktusnak tűnik, és nem kell elképzelhetetlennek tartani, hogy ezt az izét idővel fel is osztják. Nem volt olyan régen a délszláv háború, precedens pedig mindkét oldalon van bőséggel, amire hivatkozni lehet.
Egy biztos: se így, se úgy nem jó az, ami most a szomszédban történik.”
Fotó: Ilya Pitalev / Sputnik / Sputnik via AFP
Andrej Marocsko katonai szakértő szerint az orosz fegyveres erők már találkoztak hasonló lőszerek kilövésével Szíriában és tapasztalatuk is van a hatástalanításában.
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban hangsúlyozta: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva.
Az ukrán Legfelsőbb Tanács határozata szerint a hadiállapot miatt nem lehet megtartani a helyi önkormányzati választásokat.
Akármilyen mély politikai megosztottságot élünk is át, hazánk még mindig egy nyugalmas szeglete a nyugati világnak. Szilvay Gergely írása.
Váratlan kijelentést tett az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt helyettes vezetője.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
