Magyarország kedvező helyzetben van az európai energiaválság időszakában, véli Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.
Takács Zsolt írása a Mandiner hetilapban.
Az utóbbi esztendőkben alacsonyabb földgázárak az év elején tapasztalható rendkívüli hideg és a koronavírus-járványt követő gazdasági helyreállítás okozta keresletnövekedés hatására emelkedtek. A járvány következményeként kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a piaci szereplők kivártak a következő gázévre vonatkozó beszerzéseikkel a szokatlan árnövekedés miatt, így a növekvő kereslet egy része a nyár végére, ősz elejére összpontosult. Európa azonban nem rendelkezik az igények kielégítéséhez szükséges forrásokkal – magyarázza Hortay Olivér.
Mint azt az elemző a hiány okairól a Makronómnak elmondja: „Egyfelől az import jelentős részét biztosító orosz–ukrán vezeték korlátozott kapacitással bír, és kockázatos, az alternatív útvonalak pedig még nem hasznosíthatók. A problémára a tengeren szállítható cseppfolyósított földgáz (lng) sem kínál megoldást, mert a működő európai terminálok kapacitása alacsony, illetve most csak nagyon drágán lehet lng-hez jutni. Másfelől az utóbbi években Európa – klímavédelmi megfontolásokból – megkezdte belső kitermelési lehetőségeinek leépítését, ami a szénbányászat mellett a földgázforrásokat is érintette.”
Kérdésünkre a szakértő elárulja, szerinte a fokozott klímavédelmi ambíciók önmagukban nem jelentenek problémát. Amivel nem ért egyet, az a szakpolitika túlzott technológiai orientációja, ami azt jelenti, hogy több európai vezető szerint a szakpolitika feladata kijelölni a „jó” és a „rossz” technológiákat, és hogy a szabályozást úgy kell alakítani, hogy a „jó” technológiák a lehető leggyorsabban átvegyék a „rosszak” helyét.
A hibás szabályozói gyakorlat szerinte leginkább a német villamosenergia-piacon figyelhető meg, ahol az utóbbi évtizedben hatalmas állami támogatásokat fordítottak a megújuló technológiák terjesztésére, és megkezdték a nukleáris, illetve a fosszilis erőművek bezárását. „A megújulók azonban nem voltak képesek ellensúlyozni a kivezetett kapacitásokat, ráadásul időjárásfügőségük növelte a rendszer kiszámíthatatlanságát. A németek emiatt – részben francia atomerőművekben előállított – energia importjára és a széntüzelésű erőműveik újranyitására kényszerültek.”
Az erőltetett klímavédelem politikai ügy, de üzlet is
Európában ma az egyik legnagyobb klímapolitikai vitát az okozza, hogy Brüsszel ki akarja terjeszteni a német modellt az egész közösségre. A vitának aktualitást ad a jelenlegi energiaválság is, amelyben a földgázellátással kapcsolatos problémákat súlyosbítja az utóbbi hetek szélcsendes időjárása az Északi-tengeren. Az EU-s intézmények önreflexiójának hiányára a legaktuálisabb példa az Európai Unió Bírósága és Lengyelország közti abszurd vita, amelyben a bíróság arra próbálja rákényszeríteni a lengyeleket, hogy zárják be az ellátásuk 7 százalékáért felelős turówi szénbányát – emlékeztet Hortay.
Ezt kell tudni az áfa-visszatérítésről és az adómentességről. A nemzetgazdasági miniszter részletes jövőképet vázolt fel és ismertette a kormányfő szombati bejelentéseinek eddig nem ismert részleteit.
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
Jó híreket ismertetett Orbán Viktor szombaton.
„Ez világszenzáció, ilyen nincs sehol” – szögezte le a kormányfő.
Erre számíthatunk Orbán Viktor 26. évértékelőjén.
A magyar lakosság 66 százaléka ugyanakkor megtartaná azt.
Bejárták a „török utcákat”, az eredmény megdöbbentő.
Mindenkit óvnék a lengyelek megvetésétől, a kárörvendéstől, mert olyan erői vannak ennek a társadalomnak, ami hegyeket mozgat. Nizalowski Attila jegyzete.
