Ma Magyarország a konzervatív politikák laboratóriuma – Gladden Pappin a Mandinernek

Gladden Pappin amerikai politológus, a University of Dallas adjunktusa, valamint az American Affairs nevű konzervatív folyóirat egyik alapítója és főszerkesztő-helyettese. A Harvard egyetemen diplomázott történelemből, majd ugyanitt doktorált kormányzástudományból. Jelenleg a budapesti Mathias Corvinus Collegium vendégtanára.

***

A demográfiai válságot, az öregedő társadalmak problémáját ön besorolná a nyugati világ három legégetőbb problémái közé?  

Néhány hete vagyok itt Budapesten, és a MCC vendégtanáraként egy évig maradok itt. Amikor megérkeztem, a metróban láttam egy reklámot, amelyen egy várandósság alatt szedhető vitamint hirdet egy terhes hölgy. Meglepett a dolog, pozitív módon – ilyen fotót utcán Amerikában manapság nem nagyon látni. Nálunk a köztéri reklámokban ehelyett a fogamzásgátlás módjait propagálják, társkereső oldalakat, a család helyett ajánlott együttélési formákat népszerűsítenek. Tudom, hogy a reklámok szintje csak a felszín, mégis ez a világ is jelképesen mutatja a különbséget:

és valóban ezt is kell, mert a család jelenti a jövőt, a család a társadalom szíve. Szerintem minden ember érzi a szívében, hogy bár a nem hagyományos együttélési formák választása egyéni szabadság kérdése, mégis, degradálja a kapcsolatainkat.

A Budapesti Demográfiai Csúcs a romló demográfiai trend megfordítására a családpolitika reformját ajánlotta: a családtámogatási rendszer bővítését. Van más eszköz is a demográfiai probléma kezelésére?

A modern gazdaság sokat változott az utóbbi időben, egy kereső szülő egyre nehezebbet tud eltartani egy egész családot. A család fontosságát sokan hangsúlyozzák – van ennek vallási, kulturális, média- és egyéb vetülete –, és valóban, az öregedő társadalom problémájára szerintem is a családtámogatások nyújthatják a leghatékonyabb megoldást. Azonban – ahogy a magyar miniszterelnök is elmondta az előadásában – a pénz önmagában nem elegendő, a juttatások mellett más tényezőknek is meg kell valósulniuk.

Sokan azt mondják, hogy az európai öregedő társadalmak utánpótlását a bevándorlás tudná biztosítani. Ön texasi, az ön állama épp a minap jelentette be, hogy építenek egy 730 mérföld hosszú biztonsági kerítést a mexikói illegális migráció megállítására. Helyesen teszik?

Szerintem a szigorú határvédelem alapvető fontosságú.

A Biden-kormányzat bevándorláspolitikája meglehetősen zűrzavaros, puha, miközben a járványügyi rendelkezései szükségtelenül kemények. Úgy tűnik, mintha a washingtoni kormányzat a déli határvédelem szándékos lazításával Texas állam vezetését akarná megregulázni politikai okokból. Texas lakossági összetételének megváltoztatásával reménykednek abban, hogy idővel az állam szavazópolgárai között többségbe kerülnek a Demokrata Párt szimpatizánsai. Texasban és más déli határ menti államokban nem túl rózsás a helyzet.

Mi történik gazdaságilag az öregedő társadalmakkal? Valóban egyenes összefüggés van a gyerekvállalási kedv növekedése és a fenntarthatóság megrendülése között?

Hosszú éveken át a szakértők az emberiség túlnépesedésének veszélyére figyelmeztettek. Ma már nem egészen ez a fő fenyegetés, ma már a családok jövője van veszélyben. Sokan nem akarják tudatosítani, hogy a gyermek nélküli, a családok nélküli társadalmak rohamosan elöregednek, és ezzel az adott ország gazdasági egyensúlya is megváltozik. Azonnali következmény az infláció, hiszen a munkaerőpiacon egyre kevesebb fiatal jelenik meg, fogy a munkaerő-utánpótlás, így a nagy kereslet miatt emelkedni kezdenek a bérek, generációk közötti feszültségek alakulnak ki.

Érdekes, mert az általános felfogás az, hogy ha túl sok gyermek születik, és a népesség növekszik, az gazdasági problémákat, munkanélküliséget és egyéb bajokat eredményez.

Ez a liberális álláspont, de ebben van egy lényegi ellentmondás. Egyrészt, mivel ők elkötelezettek programjukban a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére, meg akarják őrizni a fenntarthatóságot, és erre a legnagyobb veszélynek a túlnépesedést látják. Másrészt, a nyitott határok és a tömeges népvándorlás-bevándorlás támogatói – úgy vélik, hogy a fiatal munkaerő-utánpótlás ebből a forrásból származhat az öregedő társadalmak számára. Úgy beszélnek tehát a gyermekvállalásról, mintha a túlnépesedés veszélye fenyegetne majd emiatt, de a valóság az, hogy Európában jelenleg olyan kevés gyermek születik, hogy még

„veszélyes” növekedést nem.

A magyar családtámogatási rendszer mely elemeit tartja kiemelkedő fontosságúnak?

Az amerikai konzervatívok hagyományosan szkeptikusak azzal kapcsolatosan, hogy az államnak szükséges-e a minimális funkcióin túl beleavatkoznia az életviszonyokba, belenyúlni az azokat meghatározó szabályozásba. Ugyanakkor sok jel mutat arra, hogy ezen politika irányai korrekcióra szorulnak, és szükség lenne egy, a családokat jobban preferáló és segítő politikára.

a vissza nem térítendő támogatással és a kezdeményes hitelkonstrukcióval. Ez az intézmény nagyban segít a családot alapító fiatal pároknak az első, legnagyobb akadály megugrásában: a saját otthon megteremtésében. Azt látom, hogy az Egyesült Államokban egyre többen érdeklődnek a magyar szabályozás iránt, főleg úgy, hogy több év telt el a bevezetése óta, és látszódnak az – egyébként egyértelműen pozitív – eredményei.

Mely elemeket lehetne ön szerint egy az egyben átemelni az amerikai jogrendbe?

Szerintem bármelyiket, de ez egy kicsit bonyolult ügy. Először kellene egy kormányzati akarat arra, hogy ezt egy kormányra kerülő konzervatív vezetés meglépné – Mike Pence budapesti beszédében lehetett látni erre utaló jeleket.

Ha a párt kormányra kerülne, akkor is még nagy feladat lenne a központi akarat érvényesítése, hiszen a szövetségi államok jogalkotási-bírósági gyakorlata államonként eltérő. Egyébként maga a Biden-kormányzat is érti az idők szavát: családi adókedvezményeket vezettek be a fiatal párok számára.  

Érezhető egy megnövekedett érdeklődés Magyarország, a magyar konzervatív kormány iránt amerikai konzervatív körökben. Jövőre Budapestre hozzák a Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű konferenciát, megjelent két folyóirat, az European Conservative és a Hungarian Conservative, amelyek a világ felé kommunikálják a magyar konzervatív narratívákat. Minek köszönhető tehát a figyelem?

Donald Trump elvesztette a választásokat. Az amerikai konzervatívok pedig megpróbálnak egy jó példát találni arra, hogyan működhetnek a konzervatív politikák ma a gyakorlatban. Nem véletlen, hogy 2021-ben az amerikai konzervatívok figyelme Magyarországra terelődött. És egy kicsit Lengyelországra is.

Ma ez az ország a konzervatív politikák laboratóriuma. Igazából még szerencse is, hogy kis ország, hiszen kicsiben gyorsabban ki lehet próbálni, hogy egyes politikai gyakorlatok működnek-e vagy sem. A magyarok építettek egy biztonsági kerítést, és a kísérlet eredményét mindannyian látjuk; bevezettek egy családtámogatási rendszert, és a próbálkozás eredményeit mindannyian megnézhetjük.

Mi volt a viszonyban a fordulópont?

Tucker Carlson magyarországi vizitje. Az ő műsorait minden amerikai konzervatív nézi, sokan megismerték a magyar példát.

Igazából emiatt döntött úgy, hogy vendégtanári pozíciót vállal Budapesten?

Már vagy tíz éve foglalkozom politológusként európai politikával. Tanítottam Franciaországban, voltak máshol is kapcsolataim. Az MCC-n keresztül alkalmam nyílt megismerni Magyarországot, és azt vettem észre, hogy

Ott van a Scruton Közösségi Tér például – ilyet nem találni az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban, de Budapesten igen. Tehát kíváncsi lettem jómagam is, hogy mi folyik itt, és nagyon örülök, hogy elfogadtam a vendégtanári állást.

A demográfiai csúcson való részvételét hazájában sokan támadták, egy amerikai baloldali professzor azt írta Twitter-posztjában, hogy ön „politológusként és előadóként asszisztál egy autoriter rezsim PR-rendezvényéhez, és szélsőjobboldali politikusok üzeneteit posztolgatja”. Miért támadták meg még a kezdése előtt ezt a konferenciát?

Szerintem

Évekig bírálták Trumpot, nem hatékony, eredményeket felmutatni nem tudó vezetőnek nevezték – most pedig az amerikai konzervatívok szövetséget keresnek olyan közép-európai kormányzatokkal, amelyek politikái működnek, ez pedig ijesztően hat ezen liberális professzorokra.

„Autoriter rezsim”, „szélsőjobboldali politikusok” – írja az ön bírálója a magyar viszonyokról. Ön itt él, látja, mi történik, ráadásul politológusként nem beszélhet mellé: hogyan látja tehát, autoriter a magyar kormány, szélsőjobboldali politikusok a magyar kormány emberei?

Ezen jelzők használatát nagyon felelőtlennek tartom egy tájékozott professzor részéről. Ez a tendencia akkor kezdődött, amikor Joe Biden Fehéroroszországgal együtt Magyarországot és Lengyelországot is totalitárius rendszernek nevezte. A valóságban e két utóbbi állam demokratikus ország. Közép-Európában egy jó példát látunk arra, hogy negyven évvel ezelőtt egy nyugat-európai patrióta párt milyen irányba mehetett volna el.

így azt, amit régen normálisnak tartottak, azt ma abnormálisnak látják, ami régen közép volt, ma szélsőjobboldali a szemükben. A politikai baloldal mindig is így működött a felvilágosodás kora óta. A francia forradalom erőinek szemében a régi rend minden eleme egységesen jobboldalinak minősült – vagyis mindenki, aki nem úgy gondolkodott, mint ők, automatikusan jobboldali lett. Magyarország egy konzervatív demokrácia – éppen az frusztrálja a kritikusokat, hogy nem egy autoriter rendszer, hanem egy patrióta demokrácia, amely fejlődni akar a maga útján. Ha valóban egy autokrata rendszer lenne, akkor már rég semmibe vették volna. De mivel az ország része Európának, és az európai demokratikus hagyomány egyik folytatójának jelentkezett be, ráadásul úgy, hogy nem tart a politikai főárammal, az nagyon zavarja őket.

Fotó: Mátrai Dávid