Nehezebbé válik beutazó vízumot kapnia Franciaországba a marokkói, algériai és tunéziai állampolgároknak, miután az észak-afrikai országok nem működnek együtt az illegális bevándorlók visszafogadásában - jelentette be kedden Gabriel Attal kormányszóvivő az Europe 1 kereskedelmi rádióban.
„Ez egy drasztikus és példátlan döntés, de a döntést azt tette szükségessé, hogy ezek az országok nem fogadják vissza azokat az állampolgáraikat, akiket mi nem akarunk Franciaországban tartani” – fogalmazott a kormányszóvivő. Megerősítette a rádió értesülését, miszerint a marokkóiak 50 százalékkal, az algériaiak és a tunéziaiak pedig 33 százalékkal kevesebb beutazási vízumot kapnak ezentúl.
„Megvolt a párbeszéd, ezt követték a fenyegetések. És most végrehajtjuk a fenyegetést” – hangsúlyozta Gabriel Attal. Elmondta, hogy a döntés már hetekkel ezelőtt megszületett, s célja, hogy az érintett országok változtassanak a politikájukon, és több kiutasított állampolgárukat vegyék vissza. „Azt szeretnénk, hogy jobb legyen az együttműködésük Franciaországgal annak érdekében, hogy a saját bevándorlási szabályainkat alkalmazni tudjuk” – mondta a kormányszóvivő.
A belügyminisztérium adatai szerint Algéria 2021. január és július között 31 esetben írta a alá a konzuli engedélyt a hazatérésre, és 22 kitoloncolást valósított meg, miközben 7731 kiutasított algériai állampolgár vár hazatérésre. Azaz az algériaiakat érintő kiutasítások 0,2 százalékát tudták a francia hajtóságok végrehajtani. A marokkóiak esetében 2,4, a tunéziaiaknál 4 százalékos ez az arány.
Az államfő júniusban azt kérte a kormányától, hogy „nagyon gyorsan” hozzon konkrét intézkedéseket. Prioritásként jelölte meg a terrorizmus miatt elítélt vagy radikalizálódás miatt nyilvántartásba vett, valamint súlyos bűncselekményeket elkövetett, nem érvényes papírokkal rendelkező külföldiek hazatoloncolását.
A jobboldali ellenzék rendszeresen vádolja azzal a kormányt, hogy nem hajt végre elég kiutasítást, elsősorban az észak-afrikai országok irányába. A konzervatív Köztársaságiak üdvözölték a kormány bejelentését, Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje pedig kedden mutatja be a bevándorlásról javasolt népszavazási elképzelését.
(MTI)
Fotó: Thomas SAMSON / AFP
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Az összes erőszakos bűncselekmény csaknem kétharmadát(!) ők követik el, és ez még nem minden – mutatjuk a számokat!
Több tízezren tüntettek Londonban az illegális bevándorlás és a kormány politikája ellen. Későn.
Nehéz helyzetben van az új francia kormányfő.
A boldogok, akárcsak a szentek, bizonyosan eljutottak Isten látására, a különbség a szentekhez képest annyi, hogy a tiszteletük regionális. Szilvay Gergely írása.
„Ő legalább másfél évtizedig a Fideszből élt, hirtelen megvilágosodások nem léteznek.”
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
