Nehezebbé válik beutazó vízumot kapnia Franciaországba a marokkói, algériai és tunéziai állampolgároknak, miután az észak-afrikai országok nem működnek együtt az illegális bevándorlók visszafogadásában - jelentette be kedden Gabriel Attal kormányszóvivő az Europe 1 kereskedelmi rádióban.
„Ez egy drasztikus és példátlan döntés, de a döntést azt tette szükségessé, hogy ezek az országok nem fogadják vissza azokat az állampolgáraikat, akiket mi nem akarunk Franciaországban tartani” – fogalmazott a kormányszóvivő. Megerősítette a rádió értesülését, miszerint a marokkóiak 50 százalékkal, az algériaiak és a tunéziaiak pedig 33 százalékkal kevesebb beutazási vízumot kapnak ezentúl.
„Megvolt a párbeszéd, ezt követték a fenyegetések. És most végrehajtjuk a fenyegetést” – hangsúlyozta Gabriel Attal. Elmondta, hogy a döntés már hetekkel ezelőtt megszületett, s célja, hogy az érintett országok változtassanak a politikájukon, és több kiutasított állampolgárukat vegyék vissza. „Azt szeretnénk, hogy jobb legyen az együttműködésük Franciaországgal annak érdekében, hogy a saját bevándorlási szabályainkat alkalmazni tudjuk” – mondta a kormányszóvivő.
A belügyminisztérium adatai szerint Algéria 2021. január és július között 31 esetben írta a alá a konzuli engedélyt a hazatérésre, és 22 kitoloncolást valósított meg, miközben 7731 kiutasított algériai állampolgár vár hazatérésre. Azaz az algériaiakat érintő kiutasítások 0,2 százalékát tudták a francia hajtóságok végrehajtani. A marokkóiak esetében 2,4, a tunéziaiaknál 4 százalékos ez az arány.
Az államfő júniusban azt kérte a kormányától, hogy „nagyon gyorsan” hozzon konkrét intézkedéseket. Prioritásként jelölte meg a terrorizmus miatt elítélt vagy radikalizálódás miatt nyilvántartásba vett, valamint súlyos bűncselekményeket elkövetett, nem érvényes papírokkal rendelkező külföldiek hazatoloncolását.
A jobboldali ellenzék rendszeresen vádolja azzal a kormányt, hogy nem hajt végre elég kiutasítást, elsősorban az észak-afrikai országok irányába. A konzervatív Köztársaságiak üdvözölték a kormány bejelentését, Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje pedig kedden mutatja be a bevándorlásról javasolt népszavazási elképzelését.
(MTI)
Fotó: Thomas SAMSON / AFP
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
Jean-Noël Barrot francia rakétákkal támadná Oroszország területét, Ukrajnát meg fölvenné a NATO-ba. Van kérdés?
Michel Barnier inkább Meloniékhoz siet Olaszországba, ami finoman szólva is szokatlan a német-francia kiegyezés óta – viszont jó oka van rá.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
Arra hivatkoztak, hogy a magzat nem tekinthető élőlénynek, így az abortusz nem minősíthető halálozási oknak.
Jelentősek a késések.
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Az indoklásból az derül ki, hogy nem Gyurcsány embereivel, a régi baloldali káderekkel van bajuk, hanem azzal, hogy nincs szmsz.
