Nehezebbé válik beutazó vízumot kapnia Franciaországba a marokkói, algériai és tunéziai állampolgároknak, miután az észak-afrikai országok nem működnek együtt az illegális bevándorlók visszafogadásában - jelentette be kedden Gabriel Attal kormányszóvivő az Europe 1 kereskedelmi rádióban.
„Ez egy drasztikus és példátlan döntés, de a döntést azt tette szükségessé, hogy ezek az országok nem fogadják vissza azokat az állampolgáraikat, akiket mi nem akarunk Franciaországban tartani” – fogalmazott a kormányszóvivő. Megerősítette a rádió értesülését, miszerint a marokkóiak 50 százalékkal, az algériaiak és a tunéziaiak pedig 33 százalékkal kevesebb beutazási vízumot kapnak ezentúl.
„Megvolt a párbeszéd, ezt követték a fenyegetések. És most végrehajtjuk a fenyegetést” – hangsúlyozta Gabriel Attal. Elmondta, hogy a döntés már hetekkel ezelőtt megszületett, s célja, hogy az érintett országok változtassanak a politikájukon, és több kiutasított állampolgárukat vegyék vissza. „Azt szeretnénk, hogy jobb legyen az együttműködésük Franciaországgal annak érdekében, hogy a saját bevándorlási szabályainkat alkalmazni tudjuk” – mondta a kormányszóvivő.
A belügyminisztérium adatai szerint Algéria 2021. január és július között 31 esetben írta a alá a konzuli engedélyt a hazatérésre, és 22 kitoloncolást valósított meg, miközben 7731 kiutasított algériai állampolgár vár hazatérésre. Azaz az algériaiakat érintő kiutasítások 0,2 százalékát tudták a francia hajtóságok végrehajtani. A marokkóiak esetében 2,4, a tunéziaiaknál 4 százalékos ez az arány.
Az államfő júniusban azt kérte a kormányától, hogy „nagyon gyorsan” hozzon konkrét intézkedéseket. Prioritásként jelölte meg a terrorizmus miatt elítélt vagy radikalizálódás miatt nyilvántartásba vett, valamint súlyos bűncselekményeket elkövetett, nem érvényes papírokkal rendelkező külföldiek hazatoloncolását.
A jobboldali ellenzék rendszeresen vádolja azzal a kormányt, hogy nem hajt végre elég kiutasítást, elsősorban az észak-afrikai országok irányába. A konzervatív Köztársaságiak üdvözölték a kormány bejelentését, Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje pedig kedden mutatja be a bevándorlásról javasolt népszavazási elképzelését.
(MTI)
Fotó: Thomas SAMSON / AFP
Hiába riogatnak az álhírterjeszők: a teljes népességből több mint egymillióan – köztük közel 350 ezer gyermek – tudott kilépni a szegénység fenyegetéséből, és csatlakozni a középosztályhoz. Szalai Piroska írása.
„Nagyon régóta ismerem Macront, nem tudom pontosan, mi volt ez az egész” – mondta Donald Trump.
Szakértő segítségével mutatjuk be a nemzetközi szervezetet, amely lassan az egész világot átszövi, Európát és Észak-Amerikát is beleértve.
A francia lap arról számolt be, hogy Budapest már csak öt ország támogatását élvezi.
A Kurier megpróbálta megmagyarázni a bizonyítványt.
Jessica Rosencrantz svéd EU-ügyi miniszter is szeretné már dűlőre vinni a dolgot.
Ez bizony alatta marad annak a bizonyos szintnek.
