Horvát hírportál: Orbán Viktor megalázta a horvát radikális jobboldalt

Keverik a szart a horvát médiában. Nincs itt semmilyen területi célozgatás. Annál a Viktor okosabb. Egyszerűen több közös érdek van a magyar - szerb, mint a magyar - horvát viszonyban. Pl a kínai árukat szállító vasút tervezett vonala Szerbián megy át és nem Horvátországon. Vagy pl. az afgán invázió leginkább szerb útvonalon éri el Magyarországot. Nagyon nem mindegy, hogy Szerbia hogy áll a kérdéshez. A horvátoknál most a balfaszok vannak kormányon, tehát esélytelen velük a komolyabb egyezkedés. Jön náluk az euró, amibe gyenge lábon billegő gazdasággal hamar belebuknak. Akkor majd elzavarják ezt a sok hozzá nem értő balfaszt, s egy jobb oldali kormánnyal majd jobb kapcsolatot lehet kialakítani.

Szerbia Horvátország Romániája. Majd beletanulnak, hogy kell kezelni.

2./ Árpád magyarjai a 7 törzs 108 nemzetség és a csatlakozott 3 kazáriai kabar (hazarák önelnevezése) törzs bejövetelével ismét megerősítette a szkíta őshazát. Ezután a magyarok nagyfejedelmei kutatni kezdtek Európában a hun testvérharc során eltűnt szkíta/hun szakrális kincsek, köztük Attila nagykirály világkirályi szakrális koronája után, mivel e korona nélkül nélkül csak vezérlő fejedelmek lehettek. A később szentté avatott Istvánnak sikerült a koronát megszerezni, és királlyá koronáztatni magát. A horezmi leszármazott horvát nép királyságként Szent László korában került a szakrális magyar király és a magyar Szentkorona oltalma alá, megtarthatva belső önállóságát egészen a Magyar Királyság végső felbomlásáig. A magyar király számos alkalommal mentette meg Horvátországot a bizánci, velencei gyarmatosítástól, és a pápai hűbérbirtokká válástól. II. Andrásig folyamatosan érkeztek az akkor már iszlám hitre tért horezmiai harcosok a keresztény magyar király zsoldjába. E hagyományt a mongol hódítás szakította meg. A török hódítás idején a horvát nép fiai a magyarokkal és szerbekkel közösen küzdöttek az oszmán hódítás ellen. Olyan óriásokat adtak, mint a Zrínyiek, Frangepánok. A török kiűzése után a magyar királyság fontos okiratai eltűntek. A magyar nádor a Habsburg udvar kérdésére nem tudta igazolni, hogy a Száván túl vagy innen volt a horvát magyar határ a török hódítás előtt. A horvátság a török időszak alatt beköltözött a Száva-Dráva közre, és itt is maradt. Ehhez hasonló volt a szerbség Komáromig történő beköltözése/beengedése elsősorban a Duna és Tisza mentén. A Habsburg-udvar a magyarok ellen a Magyar Királyság nemzetiségeit, illetve a közvetlen irányítású határőrvidékek nemzetiségeit használta mind a Rákóczi-szabadságharc, mind az 1848-as szabadságharc alatt. Jellasics horvát bán Habsburg felbujtásra vonult Magyarországra, leverni a trónfosztás kikiáltásáig egyébként legális magyar kormány haderejét. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés magyaroknak biztosított jogait a testvérnépnek tartott horvátoknak azonnal továbbította a magyar országgyűlés egy magyar-horvát megegyezéssel 1968-ban. Három magyar vármegyét adott át adriai magyar fennhatóságú kikötőért cserébe. A valahai Tengerfehérvár/Zára/Zadar helyett Fiume lett ez a kikötő. A megegyezéses területátadás ténye eltűnt a köztudatból. Fiume vasútját és polgári kikötőjét ezért építtette ki a magyar Baross Gábor miniszter magyar finanszírozásban. Ma Fiume és a három átadott magyar vármegye is Horvátországé, ez soha szóba sem került. Magyar állam ezt a 3 vármegyét soha nem követelte vissza, mert fontosabb volt részére a jó horvát kapcsolat. A délszláv háborúban a magyar állam a szabadságukért küzdő horvátokat Kalasnyikov géppuskák szállításával segítette. Közvetlenül a háború után a horvát tengerpartra szinte kizárólag magyar turisták érkeztek, életben tartva a tengerparti vendéglátó iparukat. A legutóbbi időkben a határozott magyar határlezárás volt az, amely összességében a Horvátországra szakadt migránsinváziót csökkenteni tudta. Épp a vallásszabadságot megengedő valahai Horezmia bukása lehetne tanulság a migránsok beengedésének az őslakosság és vagyonuk, kultúrájuk elleni veszélyéről. Ezek volnának a horvát-magyar kapcsolatfolyam tényezői, melyek mutatják a szoros kapcsolatot egészen napjainkig. Horvát testvéreinknek Attila tanítását idézhetjük: egy nyílvessző könnyedén eltörhető, ám egy köteg már nem. Ez a szövetség tanítása. A testvérnépi és harcostársi múlt, a valódi horvát identitás alapot nyújt a mában élő szövetségre. A magyar korona, mint a világ egyetlen Szentkoronája szakrális koronaként a szövetséges népeknek ma is szakrális oltalmat nyújt.

Régi hatalmi elv, amely a Római Birodalom korában várt közismertté: „Oszd meg és uralkodj!” Az ellenőrizhetetlen uszításra az igazság a gyógyszer. A horvát testvéreknek meg kellene ismernie a valódi identitásukat, hogy felismerjék a valódi érdekeiket. Fel kell ismerniük, hogy egy csinált kifejezés adja-e népük lényegét, vagy egy pedig egy ősidők óta létező pozitív valóság. A 2000-es évek genetikai kutatása kimutatta, hogy a horvát nép a történelem színpadán kb. 35 ezer éve feltűnt R1a és R1b gént hordozó nép egyik ága. E nép fő kibocsátó központja a Kárpát-medence, de a vezetőik tudásával járó életszínvonal állandó népesség kibocsátóvá tette ezt az adottságai miatt egyedülálló területet. Így kivándorló telepesei Eurázsia és Észak-Afrika tájait belakták. Hozzájuk kapcsolódik az első ismert nyílhegy, a szinte utánozhatatlan finom kőmegmunkálás, a mai eszközökkel is nehezen megvalósítható monumentális tájépítészet (lásd Erdélyt és Dunántúlt), a bosnyák piramis, kőkörök, nem végleges felsorolása a teljesítményüknek. Vezetőik mágusok voltak, magas fokú természeti ismeretekkel összhangban lévő istenhittel. Ezen ősnéptől származnak a mai nyelvek legtöbbjének ősetimonjai, ahol a legtöbb ősetimont a mai magyar nyelv tartalmazza. A horvát nép, mint ennek a később szkítáknak nevezett ősnépnek egyik ága a bibliai időkben „horita” néven tűnik fel. Az asszírok kegyetlen eszközökkel végzett hódítása elől az ősnép északi területére húzódnak. A következő ismert területük Horezm/Korezm és Horasan/Korasan. Utóbbi név a Hor/Kor Úrnő értelmű. Horezm óperzsa elnevezése Uvarazmi, amely mutatja a más ejtés szerinti nevet: „uar”, ismertebben: „avar”. Ez a terület a Pártus Birodalom (sakáktól elpártoltak) néven ismert országhoz tartozott. A szkíta származású illír, trák népek után a Kárpát-medencei pannon törzseket is hódoltatta a Római Birodalom. A szkíta népek vezetőjeként a pártus nagykirály először a „dák” néven ismert „tahae/dahae” népet küldte az aranybányáiról már akkor legendás Erdély (Transsylvania) védelmére, majd a „jazig” (jász) népet a Duna–Tisza közé. A jazigok gyengülése után pedig a szarmata népet telepítette a nagykirály a szkíták ősföldjének a védelmére. A Pártus Birodalom közvetlen ütközetekben is nyert csatákat (pl. Carhae) a rómaiak ellen a sztyeppei lovasíjász harcászattal és az újdonságnak számító mindent elsöprő páncélozott lovassággal. A pártusokat a római diplomácia a belső ellenségek felerősítésével megdöntötte, és ekkor a szkíta nagykirályi cím a hunként ismert népághoz került. A pártus irányítás kihagyása miatt a szkíta őshont védő szarmaták elindultak a romanizálás útján. Beköltöztek részben a romanizált Dunántúlra, cserében seregeket biztosítottak a birodalomnak. Egy részük ekkor délre költözött delmata/dalmata néven, megalapítva Dalmatia-t. A régi, mára eltűnt Anamatia központjuk közelében ma is ismert a magyar Solt és Baracs településnév, ahogy a dalmát Solta és Brac szigetek neve mutatja a kapcsolatot. A szarmaták romanizálása riasztotta a korabeli szkíta vezetést. Ekkor határozták el a hunok a szkíta őshazába való bevonulást. Attila hun királyfi a Pártus Birodalom befolyási övezetébe tartozó Holt-tenger melletti Engadiban nevelkedett, ahol az életküldetésére készítették fel. Attila és testvére, Bleda szkíták számára szent Meótisz-liget beli beavatására horezmiai buddhista szerzetesek Gautama Szidhárta, másnéven Sákjamuni Budha (vagyis Szkíták Bölcse Budha) nepáli szkíta királyfi használati tárgyait hozták egyedülálló királyi szakrális ajándékként. Sákjamuni fatányérát és fapoharát Priszkosz rhétor is látta Attila nagykirály arannyal pompás lakomáján, még ha nem is tudta, miért értékesebbek ezen faeszközök minden aranynál. Az átadás ténye a rádzsputi hun származású fejedelmeknél (maharádzsáknál) fennmaradt. Attila nagykirály által irányított népek szövetsége végső sebet ejtett a mindenkit rabszolgasorba taszító, hedonizmusba, korrupcióba és kamatos kamattal mindenkit elszegényítő és keresztényüldöző Római Birodalmon. Attila nagykirály befejezte küldetését: felvillantotta a népek szövetségén alapuló egyesült Európát. Küldetését bevégezve utolérte végzete. Halálával birodalma is szétesett, amit előre láttak a táltosai. Ezért a hun táltosok/mágusok felkészültek a romlás utáni, Csaba királyfi általi újrakezdésre. Erről is hírt adott Priszkosz rhétor. Attila halála után az idegenek által szított hun testvérharc veszteseként elmenekülő Csaba nem maradt édesanyja bizánci családjánál, hanem a vele jött féltestvérei és harcosai egy részét Thesszalonikiben hagyva Szkítiába költözött. Itt életben talált nagyapja, Bendegúz tanácsára horezmi királykisasszonyt vett feleségül, és leszármazottainak örökül hagyta a Pannóniába való visszatérést. Az európai hun birodalom összeomlása után pártusok területéről érkező Karen (Karentia) és Suren (Szörénység) mellett uar vagy avar néven vonultak be délről horezmiek, mint a hunok testvérnépe. Ezt a Balkán földrajzi név is igazolja, hiszen Balkh Khorasan nagyvárosa volt. A horezmiek hettita származású ága, a Karako nemzet Sarmatiába (FőMatia vagy Királyi Matia; - mai Lengyelország területe) költözött, és székhelye lett Karakó/Krakkó. Kaukázusban maradt részük a „karacsáj”-ok, Kelet-Ázsiába szakadt töredékük a Hokkaido szigeten élő ainunak nevezett Karako klán. A horezmiak másik ága délen maradt a déli szarmaták/delmaták mellett. Velük jöttek a Kaukázusból a rác vagy szerb(srp) néven ismert nemzetség, melynek a mai napig megtalálható a Kaukázusban a Racha nevű maradékterülete. A szláv elnevezés egy bizánci területről indított nyelv és vallás váltás során keletkezett.