A „tész” bevezetését megelőző kilenc évben a nem tényleges életfogytiglan számított a legsúlyosabb büntetésnek, azelőtt pedig a halálbüntetés. Utóbbit azonban az Alkotmánybíróság 1990-ben hozott határozata nyomán eltörölték.
Az utolsó halálbüntetetést éppen most 33 éve, 1988 július 14-én hajtották végre a Budapesti Fegyház és Börtön udvarán a 28 éves Vadász Ernőn. A büntetett előéletű férfi 1986 decemberében bűntársával közösen támadott meg, rabolt ki és vert halálra Tiszacsegén egy helyi lakost, majd ezek után még több helyre betörtek. Vadászt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1988 januárjában előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette, valamint okirattal való visszaélés vétsége miatt ítélte halálra. A Legfelsőbb Bíróság 1988 januárjában helyben hagyta az első fokú döntést, sőt, különös kegyetlenséggel elkövetettnek minősítette a gyilkosságot. Vadász kegyelmi kérvényét elutasították.
A tényleges életfogytiglan létjogosultságáról folyamatos vita zajlik hazai és nemzetközi porondon egyaránt, de egy-egy társadalmi felháborodást okozó bűncselekmény után a halálbüntetés visszaállításának kérdése is rendre előkerül.
Orbán Viktor egy 2015-ös rádióinterjúban is felvetette, hogy újra nemzeti hatáskörbe kellene adni a halálbüntetés kérdését.
Ahogy Völner Pál szavaiból is kiderül, az EJEB nem először marasztalja el hazánkat a kormány által követett szigorú büntetőpolitika miatt. Egy 2014-es ítélet nyomán módosították is a szabályozást, bevezetve egy kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárást, amelyre a büntetés megkezdése után negyven évvel van először lehetőség. A módosítás értelmében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről egy külön testület, a kegyelmi bizottság dönthet majd, amelynek öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki a büntetőügyekben eljáró bírók közül. A bizottság indokolt véleménye köti az igazságügyi minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt, aki kimondja a végső szót.