Újra elmarasztalta hazánkat az Emberi Jogok Európai Bírósága a kormány által követett szigorú büntetőpolitika miatt. A strasbourgi bíróság szerint embertelen és megalázó büntetésnek minősül a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés. Völner Pál igazságügyi államtitkár azonban világossá tette, hogy nem változtatnak a szabályozáson. Jelenleg 71 olyan elítélt raboskodik a hazai börtönökben, aki a kiszabható legsúlyosabb büntetést kapta.
A romagyilkosságok két elkövetője, az újkori magyar Bonnie és Clyde-ként is emlegetett bűnözőpáros egyik tagja, valamint egy ároktői bandatag is pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), amely kimondta, hogy a rájuk kirótt tényleges életfogytiglani szabadságvesztés embertelen és megalázó büntetésnek minősül, így sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó paragrafusát. A bíróság a jogsértés megállapítása mellett Kiss Árpádnak és Kiss Istvánnak, a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat elkövetőinek fejenként 2000 euró kártérítést ítélt meg.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az ítéletet kommentálva a Mandinernek elmondta: ahogyan korábban, a strasbourgi bíróság most is azt állapította meg, hogy a magyar szabályozás nem felel meg az elvárásaiknak.
– szögezte le az államtitkár. Ugyanakkor hangsúlyozta: ne legyenek kétségeink, életfogytiglani börtönbüntetésre csak nagyon súlyos bűncselekményekért ítélnek embereket, nem egyszerű botlásokról van szó ezekben az esetekben.
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, azaz a „tész” intézményének bevezetéséről egyébként még 1999-ben, az első Orbán-kormány alatt döntött a parlament, és az új alkotmányról szóló 2011-es nemzeti konzultáció eredményeképpen alkalmazásának lehetősége az Alaptörvénybe is bekerült, miután a válaszadók 93 százaléka értett egyet azzal, hogy a bíróságok kiszabhassanak ilyen büntetést a kiemelt súlyú bűncselekmények esetén.
A „tész” bevezetését megelőző kilenc évben a nem tényleges életfogytiglan számított a legsúlyosabb büntetésnek, azelőtt pedig a halálbüntetés. Utóbbit azonban az Alkotmánybíróság 1990-ben hozott határozata nyomán eltörölték.
A tényleges életfogytiglan létjogosultságáról folyamatos vita zajlik hazai és nemzetközi porondon egyaránt, de egy-egy társadalmi felháborodást okozó bűncselekmény után a halálbüntetés visszaállításának kérdése is rendre előkerül.
Orbán Viktor egy 2015-ös rádióinterjúban is felvetette, hogy újra nemzeti hatáskörbe kellene adni a halálbüntetés kérdését.
Ahogy Völner Pál szavaiból is kiderül, az EJEB nem először marasztalja el hazánkat a kormány által követett szigorú büntetőpolitika miatt. Egy 2014-es ítélet nyomán módosították is a szabályozást, bevezetve egy kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárást, amelyre a büntetés megkezdése után negyven évvel van először lehetőség. A módosítás értelmében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről egy külön testület, a kegyelmi bizottság dönthet majd, amelynek öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki a büntetőügyekben eljáró bírók közül. A bizottság indokolt véleménye köti az igazságügyi minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt, aki kimondja a végső szót.
Ez azonban még mindig nem volt elég az EJEB-nek, egy 2016-os ítéletben ismét elmarasztalta hazánkat, mondván, túl hosszú a felülvizsgálatig tartó negyven év. A bíróság huszonöt évben állapítaná meg a határt. A kormány azonban, ahogy azt Völner Pál is nyomatékosította, nem hátrál tovább.
A strasbourgi ítéleteknek nincs egyéb jogkövetkezményük, nem írhatnak elő jogszabály-módosítást, ezért sokak szerint ezeket az eljárásokat egy állandó nyomásgyakorlási eszközként kell értékelni.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokága megkeresésünkre közölte:
A most pert nyert elítéltek mellett egyébként olyan bűnözőket találunk a „tész”-esek között, mint a 2009-es csepeli kettős gyilkosság elsőrendű vádlottja, Kun Tamás, a bőnyi rendőrgyilkos Györkös István – vagy éppen Tóth István, a battonyai rém.
A 2012-ben brutális kegyetlenséggel megölt tizenegy éves kisfiú, Szita Bence gyilkosait 2014-ben ítélték jogerősen tényleges életfogytiglanra, de azóta mind a hárman elhunytak a börtönben.
A nyitóképen: Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Csontos István negyedrendű vádlott (középen j-b) a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetőperének tárgyalásán a Kúrián, 2016. január 12-én. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Oroszország jelenleg jelentős készletet halmoz fel nagy hatótávolságú drónokból, és ezt az adottságot zsarolási és nyomásgyakorlási eszközként használhatja fel.
Kocsis Márta a Mandinernek elárulta, decemberig elsősorban arról szóltak a mindennapok, hogy tanítványát benntartsa az úszósportban.
Kedden összeül a jegybank monetáris tanácsa, hogy meghozza az első döntését az alapkamatról a választások óta. Bár a forint erőssége miatt akár lazítás is jöhetne, a Mandinernek nyilatkozó szakértők most még nem várnak kamatvágást, hiába Magyar Péter választási győzelme.
Akkor akarunk feltakarni mindenféle kritika és önálló gondolat nélkül az ún. nyugat, a Sosemvolt Európai Birodalom mögé, amikor az éppen készül darabokra esni. Mintha nem ‘41-ben lépünk háborúba, hanem ‘44-ben. Az utolsó csatlós egyúttal mindig a leghülyébb.
Barabássy Miklós eredményei azt mutatják, szemléletváltás zajlik a kutatásban. Elvethetjük a két külön korona teóriáját, a mérnöki megközelítés tudományosabban működik, mint a történeti hipotézis.
Versenytársa halála után emberségből is jelesre vizsgázott.
Oroszország jelenleg jelentős készletet halmoz fel nagy hatótávolságú drónokból, és ezt az adottságot zsarolási és nyomásgyakorlási eszközként használhatja fel.
Kocsis Márta a Mandinernek elárulta, decemberig elsősorban arról szóltak a mindennapok, hogy tanítványát benntartsa az úszósportban.
