Eb-esélyek, Karácsony kampánya, honvédség, Montenegró, Pilinszky – itt az új Mandiner!

Milyen esélyei vannak a magyar válogatottnak a világ legjobbjai ellen? Miért nyer Magyarország mindenképp az Eb-szerepléssel? Ki lesz a kontinenstorna sztárja? Ellenfelek, érdekességek és szakértői vélemények – e heti lapszámunkban címlapos összeállítással készülünk a holnap kezdődő Európai-bajnokságról. „Marco Rossi már többször meggyőzött minket arról, hogy csapata képes bravúrokra erősebb ellenfelekkel szemben is” – mondta lapunknak Dénes Tamás szakújságíró, aki azt is elárulta, szerinte ki nyeri az Eb-t. 

Szalai Attilával, a válogatott védőjével is olvashatnak interjút, akinek élete nagy napja lenne, ha gólt lőne vagy fejelne a nemzeti csapatban. 

Összeállításunkban Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztőjének jegyzetét is megtalálják 10 - A Puskás című képregényről, amelyben hangsúlyozza: „a Puskás-legenda végképp kiszabadult az aktuális érdekek, hivatalos narratívák szorításából, egyszerűen olyan örök érvényű hősköltemény, amely az eposzok szabályai szerint tökéletesen „működik” jó fél évszázaddal az események valós ideje után”.

„Annyi balszerencse közt, oly sok kudarc után végre megértettük: nem kell feltétlenül győznünk ahhoz, hogy nyerjünk” – írja vezércikkünkben, az Első karakterben Pálfy Dániel Ábel az elmúlt évek foci eredményeit felelevenítve. 

Közélet

Egyesek szerint vesszőfutás Karácsony Gergely eddigi miniszterelnökjelölt-jelölti kampánya, ám akad elemző, aki aktív korteskedést lát a főpolgármesternél. Közélet rovatunkban helyzetképünket olvashatják az előválasztás állásáról, különösen a Párbeszéd társelnökének eddigi teljesítményéről.

A Magyar Honvédség váratlanul távozó parancsnokát egy olyan katona váltja, aki megjárta a ranglétrát, valamint Irakot és Afganisztánt is. A tízéves, 2026-ra kifutó nagyszabású haderőfejlesztést már Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy vezényli le – a  feladatokról és a várható kihívásokról kérdeztük interjúnkban. „Annyit követelj a katonáidtól, amit te magad is képes vagy végrehajtani” – fogalmaz a vezérőrnagy. 

„2021-ben a foci hazatér, és lehetőségünk nyílik arra, hogy átéljük mindazt, ami különleges vonzerejét adja” – írja Hajdú András, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatója publicisztikájában, amelyben a magyar futballtörténet főbb állomásait tekinti át.

Tragikus járványkezelés, adóemelések, ideológiai túlfűtöttség, migráció – Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a spanyol kormány elmúlt három éves kormányzásáról ír véleménycikkében.

Külhon & Külföld

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a gyulafehérvári érsekség, miután a román legfelsőbb bíróság döntése nyomán a katolikus egyház nem kaphatja vissza a felbecsülhetetlen értékű, egyértelműen katolikus és magyar gyűjteményt. Varga Andrea jogtörténésszel és Pászkán Zsolttal, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársával beszélgettünk a körülményekről.

Külföld rovatunkban az Európai Unió és Svájc között meghiúsult kereskedelmi megállapodással foglalkoztunk: Brüsszel rosszallását és a bonyodalmakat is vállalva az alpesi ország inkább továbbra is igyekszik minél több mindent megőrizni szuverenitásából – és jól felfogott érdekeiből. 

Milyen lépéseket tett az euroatlanti integráció felé a tizenöt éve független Montenegró? Milyen változások hozott az új kormányzás a szerb–montenegrói kultúrharcban? Elemzésünk a balkáni kompországról, amelyben a hányattatott sorsú autópálya-projektről és a Milo Đukanović elnökkel kapcsolatos maffiavádakról is olvashatnak. 

Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute geopolitikai kutatócsoportjának vezetője a belarusz válság kapcsán mutat rá: Minszk átlépett egy határt, a rendszer tevékenysége már az Európai Unió állampolgárainak a biztonságát is érinti. 

Precedens & Makronóm

A Sargentini-jelentéssel kapcsolatos múlt heti ítélet csak tovább erősítette az uniós intézmények jogállami elkötelezettségével kapcsolatos kételyeket – hogy miért is, azt Precedens rovatunkban jártuk körbe.

„Vigyázzunk a fogalmainkra! Elvesznek a színeink, s csak árnyalataink maradnak” – írja publicisztikájában Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója, aki a fogalmak fellazítása mögött gyakran áll megbújó ideológiai célokra hívja fel a figyelmet.

Az utóbbi hetekben egyre többen egyre magasabb szinten vetik fel a laborból szökött koronavírus elméletét. Vajon mennyire megalapozott felvetés ez, és mivel járna, ha beigazolódna? Makronóm rovatunkban jártuk körbe a kérdést.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

A modern élet nagy kérdéseire nem a progresszió, hanem Aquinói Szent Tamás, Szolzsenyicin, C. S. Lewis és Abraham Joshua Heschel ad csak válaszokat – vallja Amerika új „botránykönyvében” Sohrab Ahmari, egy keresztény hitre tért, fiatal iráni édesapa, akinek művét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja sorozatában.

A Feminens oldalán Pászthy Beát, a magyarországi gyerekpszichiátria egyik legjelentősebb képviselőjét ismerhetik meg. 

Manapság elindult az újjáéledése, de évszázados sínylődés jellemzi sorsát: a Kőbányához tartozó, ámde a főváros mindenkori mostohagyerekének számító Népliget történetének epizódjait villantjuk most fel Budapesti történetek kisrovatunkban.

Hogyan öltözzenek a férfiak stílusosan a nyáron? Ehhez ad tippeket Schiffer Miklós jegyzetében. 

A Kertész Imre Intézet féléves programsorozattal emlékezik a száz éve született Pilinszky Jánosra. Élet rovatunkban Párizsban élő egykori szerelmétől, Jutta Scherrertől származó kéziratokról, Pilinszky életútjáról, költészetéről és a hithez való viszonyáról is beszélgettünk Hafner Zoltán irodalomtörténésszel, az intézet kutatási igazgatójával. „Ahogy a korábbi nemzedékeknek József Attila, úgy a fiatalok számára Pilinszky vált meghatározó élménnyé” – mondja a kutató.

Ezen a héten az Árendás József és Bakos István grafikusművészek jelképértékű plakátjait bemutató, a Pesti Vigadóban nyílt kiállítást ajánljuk. A tárcát Száraz Miklós György írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Névai Gábor boncolgatja a magyar-szláv viszonyt, rámutatva: a kárunkon tanulhattuk meg, hogy a nemzetépítés kora egyáltalán nem múlt el, a szövetségesek kereséséhez viszont főleg regionális keretek nyílnak meg a kontinens méretű álmodozások helyett.