Az igazolásokat okostelefonon vagy papír formában lehet majd bemutatni.
Az Európai Unió megpróbál egységes elképzeléssel előállni a térségen belül utazó uniós polgárok és a harmadik országokból érkezők számára. A Szabad Európa áttekintette, hogy áll a szabályozás.
Az EU saját vakcinaútlevelével – hivatalos nevén a „digitális zöld igazolás” – lassan, de haladnak. Az igazolás bevezetését az Európai Bizottság, a Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács javasolta. Az elképzelés az, hogy Írország kivételével megnyissák az EU határait a harmadik országbeli állampolgárok előtt. A programhoz csatlakozna a nem EU-tag Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc is. Az EU Bizottság javaslata az, hogy azokat engedjék belépni, akik minumum 14 nappal az érkezés előtt megkapták mindkét dózist az unióban jóváhagyott négy vakcina – az AstraZeneca, a Pfizer/BioNTech, a Johnson & Johnson és a Moderna – közül.
Három módon lehet igazolni a jogos tartózkodást
Az igazolásokat okostelefonon vagy papír formában lehet majd bemutatni. Ezeken három módon kell majd igazolni, hogy az illetőnek joga van a Schengen-övezetben való utazásra: vagy beoltották vakcinával, vagy negatív teszt birtokában van, vagy felépült a koronavírus-fertőzésből. A dokumentum emellett tartalmazza majd az illető nevét, születési dátumát, a kiadó ország nevét és a beadott vakcina típusát.
A javaslat szerint emellett „lazítani” kéne azt a módszert, amely alapján meghatározzák, mely országok minősülnek biztonságosnak. Az összes EU-intézmény arra törekszik, hogy olyan közös szabályrendszert hozzanak létre, amely ismét lehetővé teszi a schengeni övezetben történő szabad utazást. A Parlament szerint például ingyenes covid-teszteket kell biztosítani azoknak, akik nem akarják, vagy nem tudják beoltatni magukat. A legnagyobb gond végül az lehet, hogy az európai parlamenti képviselők ragaszkodhatnak ahhoz, hogy az igazolás birtokosát ne sújtsák extra korlátozások, azaz a tagállamok ne küldhessék további tesztekre, és ne zárhassák karanténba.
Egyesek kölcsönösségi intézkedésekhez ragaszkodnak
A EU-s külső határ megnyitásának szempontjából fontos, hogy hány turistát akarnak a tagállamok látni, és hogy honnan érkezzenek. Egyesek kölcsönösségi intézkedésekhez ragaszkodhatnak – különösen Kína, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia esetében. A tagállamok ezen kívül ragaszkodhatnak ahhoz a joghoz, hogy karanténokat vezessenek be az utazók számára, és megköveteljék a további tesztelésüket.
A nem nyugati vakcinával beoltott látogatók számára az jelenthet reményt, ha az EMA vagy a WHO még a nyár előtt felgyorsítja a jóváhagyási folyamatot, vagy ha javul és jó pályán marad országaikban a járványügyi helyzet. Közben még fennáll a lehetőség, hogy egyes tagállamok saját, bilaterális alkukat kössenek – ahogy például az egyes orosz turistákat beengedő Görögország tette.
Fotó: MTI/EPA/ANP/Robin Van Lonkhuijsen
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
