Potápi: A székely szabadság nem választható el a magyarság szabadságától

2021. január 07. 19:35

Az 1764-es madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A madéfalvi vérengzés áldozataira emlékeztek az esemény 257. évfordulóján.

2021. január 07. 19:35
null

A székelyföldi Madéfalván megemlékeztek a Habsburg császári csapatok 1764-es székelyellenes vérengzésének áldozatairól csütörtökön, az esemény 257. évfordulóján. A siculicidium emlékművénél elmondott beszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kijelentette: a székely szabadság nem választható el az egész magyarság szabadságától a Kárpát-medencében.

Orbán Viktor: Minden meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük

Megemlítette évről évre a madéfalvi megemlékezés az év első fontos eseménye, és minden évben ott van az újrakezdés reménye. Idén azonban az is újrakezdésre sarkall, hogy a Magyar Állandó Értekezlet 2021-et a nemzeti újrakezdés évévé nyilvánította. „Kezdjük itt újra az évet, amely majd talán a járványhelyzet végét is jelenti, a kiszabadulásét, a megújulásét, azt, hogy újra szabadon lehetünk együtt. A 2021-ben, a nemzeti újrakezdés évében a 21-es szám egyben azt is üzeni, hogy legyen minden magyar számára a vesztes 20. század után a 21. század közösen megnyert évszázadunk” – fogalmazott az államtitkár.

Orbán Viktor miniszterelnököt idézve jelentette ki: „Minden meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük. Legyen ez így a 2021-es esztendőben, legyen így a 21. században! (.)

– fogalmazott.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke beszédében azt hangsúlyozta: a székelyek ma olyan Székelyföldre vágynak, amelyikben kevesebb a harc, és több az építkezés. Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere kijelentette: ma összefogással tartozunk az egykori madéfalvi hősöknek.

Az évfordulóra kiadott nyilatkozatában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra buzdított, hogy ki-ki gyújtson otthonában gyertyát a hősök emlékére, vigyen egy szál virágot a települése hagyományait őrző emlékműhöz, és a virtuális térben is jelezze, aki Madéfalvára emlékezett.

Történelmi előzmények

Az 1764-es madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.

(MTI)

Címlapképen: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a madéfalvi veszedelem 257. évfordulóján tartott a székelyföldi Madéfalván, a vérengzés emlékművénél 2021. január 7-én. Fotó: MTI/Veres Nándor

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
materialista
2021. január 07. 22:10
Nem érdekelnek a Romániában élő román állampolgárok.
alkaloidablog
2021. január 07. 21:21
Mindeközben a románok határőr alakulatokat gond nélkül fel tudták álltani. A székelyek Inkább ezért tiltakoztak volna, mondjuk azzal, hogy felajánlják, hog a románok feladatait is átveszik, és felajánlanak még több embert. Annak még értelme is lett volna.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!