Öt Ausztriányi őserdő pusztult ki az elmúlt évtizedben

Ausztria területének ötszörösével megegyező térségben, vagyis 43 millió hektáron pusztult el trópusi őserdő 2004 és 2018 között - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerdán ismertetett erdőirtási világjelentéséből. A pusztítás nagy része a dokumentum szerint az iparosított mezőgazdaság számlájára írható, amely újabb és újabb legelő- és termőföldek feltárását igényli. Ezt súlyosbítják az infrastruktúra és bányászati projektek területi igényei.    

A jelentés szerint a fogyasztók nagy szerepet játszanak az őserdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója, vagy kakaó ültetvényekhez, illetve legelőként használják. 

„Az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítása. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak és járványok elleni védgátként szolgálnak. Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük” – jelentette ki Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője.    

A legjelentősebb pusztítást, 18,3 millió hektárral az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén. Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással, valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. További érintett térségek között szerepelt Szumátra és Madagaszkár.   

„Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid-19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre” – figyelmeztetett Georg Scattolin. A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó 2021 májusi csúcstalálkozóján.

(WWF, MTI)