A WWF-jelentése szerint 43 millió hektáron pusztult el az őserdő 2004 és 2018 között.
Ausztria területének ötszörösével megegyező térségben, vagyis 43 millió hektáron pusztult el trópusi őserdő 2004 és 2018 között - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerdán ismertetett erdőirtási világjelentéséből. A pusztítás nagy része a dokumentum szerint az iparosított mezőgazdaság számlájára írható, amely újabb és újabb legelő- és termőföldek feltárását igényli. Ezt súlyosbítják az infrastruktúra és bányászati projektek területi igényei.
A jelentés szerint a fogyasztók nagy szerepet játszanak az őserdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója, vagy kakaó ültetvényekhez, illetve legelőként használják.
„Az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítása. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak és járványok elleni védgátként szolgálnak. Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük” – jelentette ki Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője.
A legjelentősebb pusztítást, 18,3 millió hektárral az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén. Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással, valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. További érintett térségek között szerepelt Szumátra és Madagaszkár.
„Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid-19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre” – figyelmeztetett Georg Scattolin. A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó 2021 májusi csúcstalálkozóján.
(WWF, MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely vezetője szívszorító fotókon mutatta be a főváros „zöld szívének” pusztulását.
Az sem érdekli őket, hogy több nemzetközi egyezményt is megsértenek.
A WWF korábban azt is kijelentette, hogy a kereskedelmi tevékenység „nem jelent jelentős veszélyt” a fajra nézve.
Ez a világ végképp megérett a pusztulásra. Tekintve, hogy a benne lakó emberiség jelentős hányada menthetetlenül hülye.
A Csongrád-Csanád és a Békés vármegyei térség tele van pusztulásnak indult, sokszor műemlék számba menő épületekkel, amelyek dacolnak az idővel. Szerencsére ma már akad közöttük egy-kettő, amelynek falai közé rövidesen visszatérhet az élet. Míg más kastélyok és kúriák még „megmentőjükre” várnak. Összeállításunk.
Jared Diamond evolúcióbiológus, földrajztudós, nyelvész és történész szerint létezik egy aprócska csendes-óceáni sziget, amelynek története intelem a modern embernek. Miért?
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.