Öt Ausztriányi őserdő pusztult ki az elmúlt évtizedben

2021. január 13. 08:15

A WWF-jelentése szerint 43 millió hektáron pusztult el az őserdő 2004 és 2018 között.

2021. január 13. 08:15
null

Ausztria területének ötszörösével megegyező térségben, vagyis 43 millió hektáron pusztult el trópusi őserdő 2004 és 2018 között - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerdán ismertetett erdőirtási világjelentéséből. A pusztítás nagy része a dokumentum szerint az iparosított mezőgazdaság számlájára írható, amely újabb és újabb legelő- és termőföldek feltárását igényli. Ezt súlyosbítják az infrastruktúra és bányászati projektek területi igényei.    

A WWF ezért környezettudatos változást sürget az erdőgazdálkodásban és az élelmiszertermesztésben, hogy a problémát a gyökerénél lehessen kezelni.

A jelentés szerint a fogyasztók nagy szerepet játszanak az őserdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója, vagy kakaó ültetvényekhez, illetve legelőként használják. 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Előrébb hozták a dátumot: ekkortól áraszthatja el több tízezer migráns Magyarországot – csak egyetlen menekülőút van

Előrébb hozták a dátumot: ekkortól áraszthatja el több tízezer migráns Magyarországot – csak egyetlen menekülőút van
Tovább a cikkhezchevron

„Az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítása. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak és járványok elleni védgátként szolgálnak. Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük” – jelentette ki Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője.    

A WWF-jelentés 2004 és 2018 között készült műholdas felvételeken alapul és 24 trópusi, illetve szubtrópusi válsággócot jelöl meg, ahol az erdőirtás jelentős méreteket öltött. 

A legjelentősebb pusztítást, 18,3 millió hektárral az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén. Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással, valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. További érintett térségek között szerepelt Szumátra és Madagaszkár.   

„Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid-19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre” – figyelmeztetett Georg Scattolin. A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó 2021 májusi csúcstalálkozóján.

(WWF, MTI)

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
A ráció prófétája
2021. január 13. 13:18
A mezőgazdaság az tiltott, csak nekünk, fejlett országoknak szabad, nekik nem. https://ourworldindata.org/grapher/share-of-land-area-used-for-arable-agriculture
Válasz erre
0
0
civis72
2021. január 13. 10:17
oké.... és most ott nincsenek növények ?
Válasz erre
1
0
C.Dömötör
2021. január 13. 10:13
Mohóság, azt akartam írni, és nem irigységet. A vízet pénzé tenni, ilyen is csak a multinacionális cégeknek jut az eszébe.
Válasz erre
2
1
C.Dömötör
2021. január 13. 09:51
Az ügyes, hogy a jövő válságait ehhez a hírhez beleszövik. Ne legyenek kétségeink, azokat már tervezik. Pedig ez két különböző dolog, az emberi irigység, és egy vírus. A tavalyi ausztrál szárazság, és az ezt követő erdőtüzek, azok is azért történtek, mert a vízet spekuláció céljából lezárták. A bankok a hibásak, és nem a természet.
Válasz erre
2
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!