A WWF-jelentése szerint 43 millió hektáron pusztult el az őserdő 2004 és 2018 között.
Ausztria területének ötszörösével megegyező térségben, vagyis 43 millió hektáron pusztult el trópusi őserdő 2004 és 2018 között - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerdán ismertetett erdőirtási világjelentéséből. A pusztítás nagy része a dokumentum szerint az iparosított mezőgazdaság számlájára írható, amely újabb és újabb legelő- és termőföldek feltárását igényli. Ezt súlyosbítják az infrastruktúra és bányászati projektek területi igényei.
A jelentés szerint a fogyasztók nagy szerepet játszanak az őserdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója, vagy kakaó ültetvényekhez, illetve legelőként használják.
„Az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítása. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak és járványok elleni védgátként szolgálnak. Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük” – jelentette ki Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője.
A legjelentősebb pusztítást, 18,3 millió hektárral az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén. Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással, valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. További érintett térségek között szerepelt Szumátra és Madagaszkár.
„Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid-19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre” – figyelmeztetett Georg Scattolin. A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó 2021 májusi csúcstalálkozóján.
(WWF, MTI)
A Csongrád-Csanád és a Békés vármegyei térség tele van pusztulásnak indult, sokszor műemlék számba menő épületekkel, amelyek dacolnak az idővel. Szerencsére ma már akad közöttük egy-kettő, amelynek falai közé rövidesen visszatérhet az élet. Míg más kastélyok és kúriák még „megmentőjükre” várnak. Összeállításunk.
Jared Diamond evolúcióbiológus, földrajztudós, nyelvész és történész szerint létezik egy aprócska csendes-óceáni sziget, amelynek története intelem a modern embernek. Miért?
Jó és rossz hírek is vannak a jövőnket tekintve – derül ki Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatójának lapunknak adott interjújából.
A motorost kórházba szállították.
A sorosista politológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
