Megsemmisítő kommentet hagyott Magyar Péter posztja alatt Gulyás Gergely
A Tisza Párt elnöke hiába próbált viccelődni, nem igazán jött be.
„Ez is egy szép álom, üljünk otthon, és jön a pénz” – fakadt ki korábban Gyurcsány Ferenc az akkor még MSZP-s riválisa, Botka László által felvetett ötletre. Az alapjövedelem aligha lesz közös ellenzéki minimum, a Párbeszéd eddig bő négyezer aláírást gyűjtött össze a kezdeményezésért.
Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Lapzártánkig mintegy 4300 aláírást sikerült összegyűjteni a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséért indított európai polgári kezdeményezés során Magyarországon – derül ki az akciót szervező nemzetközi honlapról. A gyűjtés szeptember 25-én indult, és itthonról a Párbeszéd Magyarországért csatlakozott hozzá. Igaz, a Karácsony Gergely és Szabó Tímea vezette párt alapjövedelemről beszél, ami nem egyezik pontosan az osztrák kezdeményezéssel, ám ezen nem akadtak fenn.
Ismeretes: ahhoz, hogy az adott kérdéskört az Európai Bizottság napirendre vegye, egymillió aláírást kell összegyűjteni egy év alatt legalább hét országból. Hazánk esetében 14 805 szignó a penzum, európai szinten pedig 72 000-nél jár most a gyűjtés. A Párbeszéd-féle javaslat a minimálbérért dolgozók jövedelmét például bruttó 50 ezer forinttal egészítené ki, és ebből az összegből kiindulva sávosan csökkenő támogatás járna mindenkinek, aki nem keres többet bruttó 510 ezer forintnál. Vagyis a pénz nem járna „csak úgy”, tehát feltétel nélkül, a lényeg mégis az lenne, hogy mindenki kapjon legalább havi 100 ezer forintot.
Tisztázatlan kérdések
Lapunk kereste a pártot, ám nem kapott választ. Az Azonnalinak Tordai Bence elnökségi tag korábban elismerte, az ő javaslatuk valóban közelebb áll a garantált minimumjövedelemhez, mint a feltétel nélküli alapjövedelemhez, de a koncepciók közti különbségek ellenére a csatlakozók céljai azonosak. A Párbeszéd egyébként kvázi kampánytémává tette az ügyet, beígérve a konstrukció magyarországi bevezetését. Az EB egyhamar aligha lépi meg az uniós szintű kiterjesztést, egységes minimálbér meghatározásáról sem lehet szó, a kormány pedig határozottan elutasítja az elképzelést. Az alapjövedelem magyarországi bevezetéséhez így két feltételnek kell teljesülnie: az ellenzéknek nyernie kell 2022-ben, és a balos pártoknak meg kell egyezniük a kérdésben. Az előbbiről a választók döntenek majd, ám úgy tűnik jelen állás szerint, hogy a formálódó szivárványkoalíciónak nem a Párbeszéd lesz a legerősebb tagja, amely így bajosan tud egy a társadalmat is megosztó intézkedést keresztülverni a szövetségesein. Még ellenzéki győzelem esetén sem. Árnyalhatja az esélyeket, ha Karácsony személyében ez a kis párt adja majd a közös miniszterelnök-jelöltet.
Egyrészt drága, másrészt megosztó elképzelésről van szó”
Az alapjövedelem amúgy már 2010-ben is feltűnt az „előd”, vagyis az LMP programjában, ám a Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet vezette párt sem állt ki eddig nyilvánosan Karácsony Gergelyék ötlete mellett. Ahogy a többi szövetséges sem. Kérdésünkre nem kaptunk választ a Párbeszédtől arra vonatkozóan sem, mennyire próbálják az állítólag éppen készülő közös ellenzéki program részévé tenni az alapjövedelmet, s hogy ehhez mit szólnak a többiek.
Háromezermilliárdos ötlet
Érdekesség, hogy 2017-ben a később elbukó, sőt a pártot is elhagyó MSZP-s miniszterelnök-jelölt, Botka László váratlanul bedobta az ötletet. „Ez is egy szép álom, üljünk otthon, és jön a pénz” – reagált a DK kongresszusán Gyurcsány Ferenc a felvetésre, amely, akárcsak a szegedi polgármester, hamar kikerült a honi baloldal kiemelt „termékei” közül. Nem csoda, hiszen egyrészt drága, másrészt megosztó elképzelésről van szó. A DK továbbra sem vállalna ilyesmit, és úgy tudjuk, a Momentum hosszú távon semmiképp nem támogatja a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését, a kérdésben vita van Fekete-Győr Andrásék és a Párbeszéd között.
Mindez előrevetíti: az intézkedés aligha lesz része a közös ellenzéki programnak. (Megjegyzendő, a koronavírusidőszakban a baloldali pártok ideiglenesen követelnek a kormánytól hasonló intézkedést a munka nélkül maradók esetében. Ez azonban egy másik történet.) A Párbeszéd egyébként már régóta próbálkozik a javaslattal, tavaly például olyan költségvetési módosítót nyújtott be, amely Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár szerint háromezermilliárd forintba került volna. „Ha a Párbeszéden múlna, növekedne a társaságiadó-, a jövedékiadó- és az áfabevétel, többféle új adót vezetne be, közöttük vagyonadó is lenne” – mutatott rá a szükséges forrás előteremtésének „mellékhatásaira” a politikus. Érdekesség, hogy korábban a Gönczöl Katalin volt ombudsmant és Surányi György egykori jegybankelnököt is a soraiban tudó Lét munkacsoport is előállt egy hasonló konstrukcióval, ám arra sem volt különösebb fogadókészség.
Ahol eddig bevezették, ott alapvetően kudarcot vallott az alapjövedelem”
Az elképzelés megítélése nemzetközi szinten inkább vegyesnek mondható. Egyre több felmérés szerint ugyanis nő a társadalmi támogatottsága, idén májusban még Ferenc pápa is felszólalt a témában. „Eljöhetett az ideje az egyetemes alapjövedelem átgondolásának” – fogalmazott húsvéti üzenetében. Azonban ahol eddig bevezették, ott alapvetően kudarcot vallott az alapjövedelem. Például Finnországban, ahol 2017-től kétéves kísérleti programban vizsgálták meg az eszközt. A kormány tavaly így összegzett: az alapjövedelem nem ösztönözte arra a munkanélkülieket, hogy többet dolgozzanak és keressenek, de a közérzetüket jelentősen javította. A projekt részletes eredményeit májusban mutatták be. Svájcban népszavazással utasították el a feltétel nélküli havi fix lehetőségét.
Az elképzelés megítélése nemzetközi szinten vegyesnek mondható”
Az OECD 2017-es elemzése szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése, a robotok térnyerése és a technológiai munkanélküliség olyan problémák, amelyek maguktól nem fognak megoldódni, a gazdaságpolitikának valamit tennie kell. A feltétel nélküli egységes alapjövedelem azonban nem hatékony, egy átalakított, célzott szociális segítséget nyújtó és olcsóbb verziója viszont működhet. A tanulmányban szereplő négy ország – Olaszország, Franciaország, Finnország és Nagy-Britannia – esetében egy ilyen kifizetéshez a GDP további 8–15 százalékára lenne szükség az OECD mérése szerint, amit elsősorban természetesen adóemeléssel lehetne finanszírozni.
Fiatalos üzenetek
A Qubit blog szerint ahhoz, hogy a magyar költségvetés mindenkinek ki tudjon fizetni egy havonta 83 ezer forintos alapjövedelmet, 80 százalékkal több bevételre lenne szüksége, ami „elképesztő mértékű adóemelést jelentene”. A Párbeszéd gazdasági szakértője, Büttl Ferenc egy interjúban kvázi előrevetítette: a személyi jövedelemadó növelésén túl a vagyonadó és az ingatlanadó kivetése is indokolt lenne.
A párt a promóciós kampány során kevéssé cizellált eszközökhöz is nyúlt, adóemelést pedig nem is említ. „Te mit tennél, ha diákként neked is járna százezer forintos alapjövedelem?” – tette fel a kérdést a közösségi médiás felületeken közzétett videóban. A választ Barabás Richárd újbudai párbeszédes alpolgármester narrálta fel a mozgóképre: „Leszarnám a diákhitelt […], nem dolgoznék többet suli mellett, gyakrabban mennék a szüleimhez, […] kifizetnék egy albit, ahol nem ázik a plafon, és be lehet zárni végre az ablakot, összeköltöznék a csajommal vagy a pasimmal vagy a csajommal és a csajommal, […] abbahagynám a bliccelést, nem csórnám a szomszéd kávézó wifijét, vennék egy PS4-et, […] letenném a jogsimat, nem lejmolnék állandóan, befejeztetném a tetkómat, megrendezném az univerzum legnagyobb buliját…” És így tovább.
***
Az alapjövedelem morálisan nem helyes elképzelés – nyilatkozta korábban. Fenntartja a véleményét?
Az eszköz bevezetését szorgalmazók szándékát nem minősíteném így, ám a következmények felől megközelítve továbbra is ezt tudom mondani a feltétel nélküli alapjövedelemről. Fogalmazzunk úgy, erkölcsileg erősen kifogásolható elképzelésnek tartom.
Miért?
Először is: alapvető morális összefüggés van a munka és a jövedelem között, ösztönösen és helyesen véljük úgy, hogy az jusson pénzhez, aki megdolgozik érte. Ez persze nem azt jelenti, hogy bárkit is magára hagyhatna a közösség. Erkölcsi kötelesség segíteni azon, aki éhezik, még akkor is, ha jó okkal gondoljuk, hogy felelős érte. Mindazonáltal ez eseti kötelesség, nem keverendő össze azzal, hogy valaki csak azért, mert megszületett, élete végéig eltartásra számíthat. Ha tetszik, ez egyfajta konzervatív megközelítés. Nézzük a liberálist: úgy vélem, védhető az alapjövedelem morális bírálata liberális felfogásban is, amely az emberi méltóság értékét hangsúlyozza. Ezzel ugyanis nem fér meg a tartós függőségi állapot.
Pontosan mire gondol?
Általános szinten itt is egy erkölcsi intuícióra utalok: a felnőtt, autonóm léthez hozzátartozik, hogy nem függök az államtól. Politikailag pedig azt, hogy egy választást nagymértékben befolyásolhat, melyik párt mennyi alapjövedelem-emelést ígér. Megjegyzem, személy szerint a tartós közmunkával is hasonló a gondom: ha tartós függőséghez vezet, méltatlan állapotokat idézhet elő.
Magyarországon, ahol a kilencvenes évek elején százezrek szorultak segélyezésre, talán mégis más megdolgozni az állami juttatásért, mint csak úgy megkapni, nem?
Kétségtelen, a rendszerváltás után egy egész nemzedék nőtt fel úgy az ország egyes vidékein, hogy már meg sem ismerte a mindennapi munkavégzés kultúráját. Látjuk ennek drasztikus egészségi és mentális következményeit, a sokszor brutális devianciákat is. Ezen a közmunka mint munka valamit segített, ezt ma már egyértelműen ki lehet mutatni. Arra is vannak adatok, hogy – különösen az építőipar területén – a szabad munkaerőpiacra is megnőtt a bejutási esély. De legyünk realisták, bőven vannak olyan vidékek, ahol már az infrastruktúra állapota is megakadályozza az ingázást, és a tartós távollét a családtól éppen e területeken szinte elképzelhetetlen. A család ugyanis az egyetlen biztos pont. Visszatérve az alapjövedelemre: éppen a szükséges mobilitást gátolná. De ettől függetlenül sem gondolom, hogy komoly politikai támogatottságot lehetne kialakítani mellette, pláne bevezetni. Azt azonban el tudom képzelni, hogy egy feltételezett 2022-es ellenzéki győzelem esetén a koalíciós kormány valamilyen kompromisszum irányába elindulna, és sort kerítene a szociális transzferek továbbra is bonyolult rendszerének újragondolására. Ha valami pozitívat tudok mondani az alapjövedelemről, az éppen az, hogy ráirányíthatja a figyelmet arra, a segélyezést, a szociális ellátórendszert érdemes egészében látni. Személy szerint azonban úgy vélem, hogy ma mindennél fontosabb a társadalmi felzárkózás érdekében a közoktatás megerősítése. Még egy generáció elvesztése ezeken a vidékeken iszonyú teher lenne a magyar társadalomnak.
Címlapképen: Botka László már 2017-ben hiába szorgalmazta az alapjövedelem bevezetését. MTI / Mohai Balázs