Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
A kormány gátlástalanul visszaélt a rendeleti kormányzás adta lehetőségekkel – állítják a független parlamenti képviselők.
A Tisztességgel és Bátorsággal Magyarországért Szövetség tagjai nem támogatják a felhatalmazási törvény 2.0-t, mivel eddig sem a felhatalmazás, hanem a politikai akarat hiányzott a cselekvéshez, adta ki Szél Bernadett közleményét az MTI-OS.
Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs képviselők szerint a kormány már most is kétféle jogcímen hozhat rendkívüli intézkedéseket: az egészségügyi válsághelyzet és a járványügyi veszélyhelyzet korlátlan felhatalmazást ad a kormánynak a járványkezelésre. „A kormány kedd éjféltől Ausztriához hasonló intézkedéseket vezet be a járvány terjedésének lassításáért, ha az országgyűlés megszavazza a rendkívüli jogrendet.” – olvasható a kormányzati honlapon. Az igazság ezzel szemben az, hogy a különleges jogrend már érvényben van, annak bevezetése és megszüntetése nem a parlament, hanem a kormány hatásköre. Jelenleg ráadásul kétféle felhatalmazása is van a kormánynak arra, hogy rendkívüli intézkedéseket hozzon: június 18-tól egészségügyi válsághelyzet, november 4-től járványügyi veszélyhelyzet került kihirdetésre. Nincs szükség további parlamenti felhatalmazásra a bejelentett intézkedések kihirdetéséhez – ez csak a kormány újabb kommunikációs színjátéka – szerepel a dokumentumban.
A törvény valójában arról szól, hogy a parlament adjon-e felhatalmazást a kormány minden jövőbeli döntésére és azok 90 napig való hatályban tartására. A tavaszi és őszi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a kormány gátlástalanul visszaélt a rendeleti kormányzás adta lehetőségekkel: jó példa erre az információs jogok kiüresítése, a gödi különleges gazdasági övezet létrehozása, a három éves munkaidőkeret egyoldalú elrendelésének lehetősége, az önkormányzatok kivéreztetése, vagy a szájzártörvény. A nemrég bevezetett különleges jogrenddel is már visszaélt a kormány: egy pár napja hozott rendelete értelmében meg kell semmisíteni a tatai helyi népszavazás kiírásáért összegyűjtött aláírásokat.
Mindezek miatt nem támogatjuk a felhatalmazási törvény 2.0-t, nem veszünk részt a szavazáson, és azt gondoljuk, hogy nemcsak erre a törvényre, de az újabb különleges jogrendre sem lett volna szükség – fogalmaznak. Az egészségügyi válsághelyzet adta felhatalmazás alapján ugyanis már hetekkel ezelőtt meg lehetett volna hozni a most bejelentett intézkedéseket – zárul a közlemény, amelynek aláírói Szabó Szabolcs, Hadházy Ákos, Szél Bernadett.
(MTI-OS)