Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatója az EU költségvetéséről, Magyarország és Lengyelország esetleges vétójáról, valamint a jogállamiságról. Összefoglalónk.
„Az Európai Unió költségvetése úgy működik, hogy van egy pénzügyi keret, amely hét évre előre meghatározza a költségvetés főbb számait, vagyis azt, hogy az egyes országoknak milyen »tematikára« milyen anyagi keret áll rendelkezésre” – kezdte az Alapjogokért Központ online sajtótájékoztatóját Kovács István, a szervezet stratégiai igazgatója.
Az Európai Unió költségvetése és a koronavírus miatti helyreállítási alap
Kovács István előadása során kiemelte, hogy az unió hét éves költségvetésének tárgyalási folyamata hagyományosan az „Európai Unió legbonyolultabb, legtöbb háttéralkuval, cselszövéssel, árulással átszőtt mechanizmusa”, hiszen mint fogalmazott:
minden ország a saját, nemzeti érdekeit próbálja érvényesíteni”,
mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető legjobb felétételekkel jöjjön ki ebből az alkuból a végén”. Kovács István hozzátette, hogy jelen helyzetben ezzel párhuzamosan „az elmúlt száz év legsúlyosabb pandémiás helyzete” is velünk van. Utóbbinak köszönhető, hogy az európai állam- és kormányfők úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy külön helyreállítási alapot, amely a koronavírus-járvány által leginkább sújtott országok gazdasági helyzetének a helyreállítását segítené. Az alap költségkerete az Európai Unió (konkrétabban az EU országai) által felvett hitelből származik majd.
A jogállamisági mechanizmusról
Az unió jogállamisági mechanizmusával kapcsolatban Kovács István elmondta, hogy
az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmust eredetileg úgy hozta létre, hogy annak valójában semmiféle szerződéses alapja nem volt.
Nem jogosította fel semmi arra az Európai Bizottságot, hogy egy ilyet létrehozzon”.
Kovács István hozzátette: „a mechanizmust talán azért »nyelték le« mégis a tagállamok, mert az Európai Bizottság azt mondta, hogy az csupán egy »egyeztető fórum«, »egyeztető mechanizmus«, valójában nincsen semmi jogkövetkezménye, és csak arra szolgál, hogy a tagállamok felé küldjenek egy jelzést, hogy átvilágítsák, milyen a jogállamiság aktuális helyzete, legvégső esetben ez csupán odáig vezethet, hogy a bizottság megindítja a 7. cikkely szerinti eljárást, de valójában a cél az, hogy megelőzzék, hogy ilyet kelljen tenni”.
A jogállamiság és az uniós források összekapcsolása
Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint tehát az Európai Parlament nyári ülésén, amikor az Európai Unió állam- és kormányfői megállapodtak a koronavírushoz kapcsolódó helyreállítási alapról, valamint nagyjából az EU hétéves költségvetéséről is, az Európai Parlament állt elő azzal a javaslattal, hogy a jogállamisági mechanizmust (amelynek a fentiek szerint tehát alapvetően nincsen semmiféle joghatása, nincsen semmifajta következménye), hozzákapcsolják az EU hétéves költségvetéséhez, valamint a helyreállítási alaphoz, lehetővé téve ezzel, hogy annak a mechanizmussnak a keretében lehessen szankcionálni az unió államait, amelyet alapvetően tehát úgy hoztak létre, hogy „az soha, semmilyen szankciót nem tud kiváltani” – emelte ki Kovács István.
A magyar álláspont
A magyar álláspont a kezdetektől fogva teljesen világos volt:
Nem fogadunk el soha egy ilyen mechanizmust, mert nem lehet meghatározni a jogállamiságnak a pontos tartalmát.”
– szögezte le Kovács István. Hiszen – mint kifejtette – „annak ellenére, hogy az Európai Bizottság erre korábban ígéretet tett, a jogállamisággal kapcslatban azóta sem sikerült egységes kritériumrendszert létrehoznia az Európai Uniónak, amely alapján minden tagállamot átvilágítanak ”.
Ezzel szemben „olyan önkényesen kiválasztott szempontok is belekerültek az átvilágítási rendszerbe, mint például a rendkívüli jogrend alkalmazása és szabályozása, amelyet Magyaroszág kapcsán átvilágítottak, teljes tárgyi tévedésen alapuló kritikákat fogalmaztak meg, míg más tagállamoké esetében egyáltalán nem foglalkoztak ezzel” – mondta el Kovács István.
Az igazgató kiemelte: ebből is kitűnik, hogy
a jogállamiság tartalmát nem lehet európai szinten definiálni, tagállami szinten is nagyon nehéz.
Nincs egy egységes »katalógus«, az Alkotmánybíróság esetről esetre dönti el, hogy mi tartozik a jogállamiság fogalmába, és mi nem” – szögezte le.
Hozzátette: „egy ilyen nagyon-nagyon bizonytalan és képlékeny fogalomra alapuló eljárás alapján szeretnének szankcionálni, ami félő – főleg a kialakult politikai helyzetben –, hogy puszta ideológiai vádaskodássá válik, amelynek az eddigi ideológiai harc helyett konkrét pénzügyi következményei lennének. ”
Mint fogalmazott: „Vagyis az Európai Bizottság döntése alapján (amelyhez nem is kellenek bizonyítékok, elegendő, ha az Európai Bizottság gyanúja fennáll, hogy valamelyik tagállamban megsértik a jogállamiságot), lehetne szankcionálni. Tehát
ez egy olyan politikai eljárás, amely mindenfajta jogi alapot nélkülöz, ezért elfogadhatatlan Magyarország számára,
és ezért mondta azt Magyarország, hogy Lengyelországgal karöltve adott esetben a vétóig is kész elmenni.”
Különböző értelmezések
A fentiekhez kapcsolódóan azonban különböző értelmezések születtek, amelyekben rengeteg félreértés és hazugság volt magyar vétóval kapcsolatban – fogalmazott az igazgató.
Tévesen felmerült például, hogy a magyar vétó miatt leáll az EU működése. Ezzel szemben a valóság az, hogy amennyiben nem sikerül időben megállapodni a hétéves költségvetésről, akkor kisebb módosításokkal, de az előző költségvetés lép hatályba.
De tévesen merült érvként az is, hogy az Európai Unió kész lenne segítő kezet nyújtani, és ezermilliárdokat adna válságkezelésre, és ezt a magyar kormány miatt nem tudja megtenni. Ezzel szemben a valóság az, hogy a helyreállítási alapban lévő pénz egy gigantikus hitelfelvételből származna, amelyet bár névleg az Európai Unió venne fel, az valójában és lényegében a tagállamok kötelezettség-vállalása lenne. Hiszen ténylegesen a tagállamok fizetik vissza – szögezte le Kovács István.
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója úgy összegzett: ”elmondható, hogy mi vesszük fel a hitelt, mi vagyunk a kötelezettek, mi (és még unokáink is) fizetjük vissza, és az Európai Unió tetszeleg a »jótündér« szerepében, aki hajlandó ebből a pénzből segíteni a bajba jutott európai tagállamoknak ”.
Címlapkép: Földházi Árpád