Rezsicsökkentés: Európa simán követhetné a magyar utat, de valamiért nem teszi

Egyetlen tollvonással levehetnék az emberek válláról az energiaterhet, mégsem lépnek.

Amennyiben nem csökkentjük az emberi eredetű, antropogén üvegházhatású gázok légkörbe juttatott mennyiségét, súlyos következményekkel kell szembenéznünk” – hangsúlyozta Péliné dr. Németh Csilla őrnagy a honvedelem.-hu portálnak.

A klímavédelem fontos szerepet játszik abban, hogyan tehetjük unokáink számára is élhetővé a Földet. A Magyar Honvédség támogatja szakembereit abban, hogy részt vehessenek a meteorológiai- és éghajlati kutatásokban, írja a honvedelem.hu. Péliné dr. Németh Csilla őrnagy, az MH Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) Meteorológiai Támogató Osztályán dolgozik meteorológus főtisztként és osztályvezető-helyettesként. A portál többek között arról kérdezte, mit tehetünk mindennapjaink során a klímavédelem érdekében.
Péliné dr. Németh Csilla őrnagy 1994-ben, egyetemi évei alatt ismerkedett meg a klímaváltozás témakörével. Később, a hazai szélmező átlagos és extrém paramétereinek éghajlati statisztikai vizsgálatával foglalkozott doktori kutatásában. „Miért ezt a témakört választottam? Mert izgalmas, előremutató, továbbá az éghajlati rendszer, ezen belül a szélmező átlag értékeinek és szélsőségeinek részletesebb megismerése hozzájárulhat a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében szükséges regionális szintű feladatok hatékony végrehajtásához” – emlékezett vissza. „Az MH Geoinformációs Szolgálat térképészeti és meteorológiai szakterületért felelős. Mi meteorológusok meteorológiai előrejelzéssel foglalkozunk, illetve meteorológiai támogatást nyújtunk a Magyar Honvédség számára. A szolgálat napi feladatai közé ugyan nem tartozik bele a klímakutatás, ugyanakkor az MH GEOSZ vezetése támogatja szakembereit a meteorológiai, ezen belül az éghajlati kutatásokban való részvételben, hiszen az itt megszerzett ismeretek hasznosíthatók a napi teendők során is. Ezen túlmenően a klímaváltozás, melyben élünk, természetesen ránk is hatással van” – mondta.

„Általánosságban elmondható, hogy az éghajlati kutatások több évtizedes múltra tekintenek vissza. Az ipari forradalom kezdete óta a légkörbe kerülő, egyre növekvő koncentrációjú üvegházhatású gázok a földfelszíni átlaghőmérséklet emelkedését okozzák, mely elérte az 1 Celsius-fokot. A globális átlaghőmérséklet hosszú távú emelkedő trendjét nevezzük globális felmelegedésnek, melynek következménye a globális éghajlatváltozás. Hatásai a Föld egyes részein eltérőek lehetnek. Egy adott területen okozhatja a csapadék mennyiségének és éven belüli eloszlásának megváltozását, illetve szélsőséges események kialakulását, gyakoribbá, erősebbé válását is. Legyen szó hőhullámról, aszályról, erdőtűzről, árvízről, hurrikánról vagy akár viharról. A klímakutatók évek óta figyelmeztetnek a cselekvés szükségességére, hiszen amennyiben nem csökkentjük az emberi eredetű, antropogén üvegházhatású gázok légkörbe juttatott mennyiségét, súlyos következményekkel kell szembenéznünk” – hangsúlyozta.
(honvedelem.hu)