Ne az fizesse meg a gazdagok röpködését, aki repülőt még csak az égen úszva látott!
A klímaválság idején aligha kérdéses, hogy csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást.
Amennyiben nem csökkentjük az emberi eredetű, antropogén üvegházhatású gázok légkörbe juttatott mennyiségét, súlyos következményekkel kell szembenéznünk” – hangsúlyozta Péliné dr. Németh Csilla őrnagy a honvedelem.-hu portálnak.
A klímavédelem fontos szerepet játszik abban, hogyan tehetjük unokáink számára is élhetővé a Földet. A Magyar Honvédség támogatja szakembereit abban, hogy részt vehessenek a meteorológiai- és éghajlati kutatásokban, írja a honvedelem.hu. Péliné dr. Németh Csilla őrnagy, az MH Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) Meteorológiai Támogató Osztályán dolgozik meteorológus főtisztként és osztályvezető-helyettesként. A portál többek között arról kérdezte, mit tehetünk mindennapjaink során a klímavédelem érdekében.
Péliné dr. Németh Csilla őrnagy 1994-ben, egyetemi évei alatt ismerkedett meg a klímaváltozás témakörével. Később, a hazai szélmező átlagos és extrém paramétereinek éghajlati statisztikai vizsgálatával foglalkozott doktori kutatásában. „Miért ezt a témakört választottam? Mert izgalmas, előremutató, továbbá az éghajlati rendszer, ezen belül a szélmező átlag értékeinek és szélsőségeinek részletesebb megismerése hozzájárulhat a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében szükséges regionális szintű feladatok hatékony végrehajtásához” – emlékezett vissza. „Az MH Geoinformációs Szolgálat térképészeti és meteorológiai szakterületért felelős. Mi meteorológusok meteorológiai előrejelzéssel foglalkozunk, illetve meteorológiai támogatást nyújtunk a Magyar Honvédség számára. A szolgálat napi feladatai közé ugyan nem tartozik bele a klímakutatás, ugyanakkor az MH GEOSZ vezetése támogatja szakembereit a meteorológiai, ezen belül az éghajlati kutatásokban való részvételben, hiszen az itt megszerzett ismeretek hasznosíthatók a napi teendők során is. Ezen túlmenően a klímaváltozás, melyben élünk, természetesen ránk is hatással van” – mondta.
„Általánosságban elmondható, hogy az éghajlati kutatások több évtizedes múltra tekintenek vissza. Az ipari forradalom kezdete óta a légkörbe kerülő, egyre növekvő koncentrációjú üvegházhatású gázok a földfelszíni átlaghőmérséklet emelkedését okozzák, mely elérte az 1 Celsius-fokot. A globális átlaghőmérséklet hosszú távú emelkedő trendjét nevezzük globális felmelegedésnek, melynek következménye a globális éghajlatváltozás. Hatásai a Föld egyes részein eltérőek lehetnek. Egy adott területen okozhatja a csapadék mennyiségének és éven belüli eloszlásának megváltozását, illetve szélsőséges események kialakulását, gyakoribbá, erősebbé válását is. Legyen szó hőhullámról, aszályról, erdőtűzről, árvízről, hurrikánról vagy akár viharról. A klímakutatók évek óta figyelmeztetnek a cselekvés szükségességére, hiszen amennyiben nem csökkentjük az emberi eredetű, antropogén üvegházhatású gázok légkörbe juttatott mennyiségét, súlyos következményekkel kell szembenéznünk” – hangsúlyozta.
(honvedelem.hu)