Vasárnap tartják a romániai önkormányzati választásokat, ami az erdélyi magyarság számára több városban is komoly téttel bír. Például Marosvásárhelyen, ahol húsz év után magyar polgármester veheti át a vezetést. Többek között erről is beszélgettünk Frunda Csengével, az RMDSZ városi tanácsosjelöltjével, akit a nők közéleti szerepvállalásáról, a politikus édesapjához fűződő viszonyáról és az igazi girl powerről is kérdeztünk.
Ön már egészen korán elkezdett politikával foglalkozni. Hogyan vezetett a pályája a marosvásárhelyi kampány irányításáig?
Már középiskolában, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákszövetségének tagjaként elkezdtem közösségépítéssel foglalkozni, ezt a MAKOSZ (Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége) követte. Majd Kolozsvárra mentem egyetemre, és másodévesként a Jurátus Kör, az erdélyi magyar joghallgatók szervezetének elnöke lettem. Innen öt éve kerültem a Magyar Ifjúsági Értekezletbe (MIÉRT). A 2016-os önkormányzati választások során bekerültem Soós Zoltán kampánycsapatába, ami végleg meghatározta közéleti elkötelezettségem.
Édesapja, Frunda György Erdély egyik legfontosabb magyar politikusa. Mennyiben befolyásolta az ön pályafutását, motivációit?
Édesapám révén elég korán bekerültem a közélet sűrűjébe. Ötéves voltam, amikor először osztogattam mozgósító nyomtatványokat . Ez 1996-ban volt, amikor édesapám, Frunda György az államelnöki tisztségért indult. Mondhatni már akkor részt vettem egy kampányban, úgyhogy régóta űzöm ezt az ipart.
Ki lehet lépni egy ilyen befolyásos és meghatározó apa árnyékából, ha ugyanazon a közéleti pályán mozog ön is?
Saját utamat járom, nem élek senkinek az árnyékban. Édesapám 24 évig politizált, az erdélyi magyar közélet máig meghatározó személyisége, és én büszke vagyok erre. Az ő munkája nagymértékben meghatározza a pályát, amin én is elindultam. Ő és édesanyám tanítottak arra, hogy az életben sokkal fontosabb adni, mint kapni.
adni a városnak, ahova születtél és ahol élsz; adni Erdélynek, mert ez az otthonod.
Nőként mennyire lehet érvényesülni az erdélyi közéletben?
Számomra nagyon fontos a nők közösségi szerepvállalása. Az erdélyi és romániai közéletben még mindig elég kevés nő politizál. De változik a trend, pozitív fejleményeket látunk lépten-nyomon, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy majdnem 400 nő indul az RMDSZ listáján az idei önkormányzati választásokon. Örülök, hogy egyre több nő vállal nem csupán közéleti, de vezetői szerepet is, hallatja a hangját, és kiáll közössége érdekei mellett. Nekem ez ad erőt: ez a girl power.
Az idei önkormányzati választásokon városi tanácsosjelöltként indul. Mit szeretne megvalósítani, ha bekerül a testületbe?
Kell egy ember, aki etnikumtól és minden más aspektustól függetlenül az RMDSZ-ben és a helyi tanácsban is hallatja a fiatalok hangját. Mert az elmúlt húsz évben senki nem hallgatta meg, de senki nem is mondta el, hogy mi a marosvásárhelyi fiatalok problémája kezdve attól, hogy használhatatlanok a gördeszkaparkok, folytatva azzal, hogy az utcazene be van tiltva a városban. Nincsenek olyan helyszínek, ahol a fiatalok össze tudnak gyűlni, és a helyi előadókat meg tudnák hallgatni. Ezek mind olyan problémák, amikkel küszködnek a vásárhelyi fiatalok. De e mellett a fiatal vállalkozói szféra is komoly problémákkal szembesül, hiszen senki nem segíti őket, emiatt nagyon sokan választanak más várost.
Gondolja, hogy fiatal tanácsosként tudja majd hallatni a hangját?
Nyilván ez nem egy egyszemélyes történet. Ehhez kell egy csapat, és a csapat részei azok a kollegáim, akikkel együtt az RMDSZ listáján indulunk. Remélem, ők mind bekerülnek a tanácsba, mert mindannyian jól felkészült, okos és erre a tisztségre érdemes emberek. Természetesen velük együtt fogjuk ezeket az intézkedéseket és tanácshatározatokat meghozni. Úgy gondolom, hogy a következő négy év valódi csapatmunka lesz. Mert igazi eredménye akkor várható, ha sokan akarunk valamit, és azt véghez is tudjuk vinni.
Hogy látja a magyar esélyeket, van esély egy erős RMDSZ-frakcióra?
Nagyon remélem, hogy mind a tizenegyen be fogunk kerülni a tanácsba. Mi mindent megteszünk, azért, hogy ez sikerüljön. Folyamatosan ismertetjük meg a csapatunkat és programunkat a választópolgárokkal. Fáradhatatlanul dolgozunk a magyar sikerekért, nálam például a nap az reggel 8-tól késő estig, gyakran éjszakáig tart. De úgy gondolom, ha az ember olyasmivel foglalkozik, amit igazán szeret, akkor nem munkaként fogja fel azt, hanem sokkal inkább motiválja az a pozitív visszajelzés, amit az emberektől és a kollegáitól kap nap mint nap.
Marosvásárhely kulcsfontosságú az erdélyi magyarság számára. Soós Zoltán személyében húsz év után lehet újra magyar polgármestere a városnak. Mik az esélyek?
Úgy gondolom, hogy
annak ellenére, hogy két komolyabb kihívója van. Ő az egyedüli, aki nem a régi városvezetéshez köthető, és ő az egyedüli, aki reális megoldásokat tud kínálni a város problémáira. Igazából ez hajt engem is. A kopogtatós beszélgetések alatt, amiket a marosvásárhelyiekkel folytatunk, az első üzenet, amit az emberek átadnak, hogy nagyon rossz már a helyzet Vásárhelyen. Teljesen mélyponton van a város, és úgy gondolom, hogy a mi feladatunk az, hogy ebből a mélypontból kilendítsük. A változás szándéka hajt, hogy egy olyan rendszert alakítsunk ki, amely maradásra bíztatja a fiatalokat.
Mennyire sikerült a mostani kampánnyal a fiatalokat is megnyerni, elérni?
A visszajelzések jók. Nyilván nehéz a 21. században a fiatalokat meggyőzni arról, hogy menjenek el szavazni, mert az iskolából hiányzik a rendes társadalmi nevelés. A fiatalok nem tudják, miért fontos és elengedhetetlen, hogy az urnákhoz járuljanak. De én úgy érzem, hogy Soós Zoltán kampánya kifejezetten fiatalos jellegű és modern kampány. Azt a visszajelzést kapom, hogy a fiatalokhoz eljut az üzenet, és értik, mit képviselünk. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy nagy hangsúlyt fektetünk az online kommunikációra. Sok olyan tartalmat próbálunk megosztani, ami kifejezetten a fiatalokat célozza.
Ezzel a fiatalos kampánnyal kimozdíthatóak a tizen- és huszonévesek a politikai passzivitásból?
Nemrég olvastam egy felmérést arról, hogy az erdélyi magyarok miként állnak a politikához. És az az igazság, hogy
Többnyire ez annak köszönhető, hogy valószínűleg mi sem kommunikálunk velük megfelelőképpen. Az Y generációnak már teljesen más kommunikációs eszközök állnak a rendelkezésére. Ők már nem facebookoznak, inkább az Instagramot vagy a TikTokot használják, amiket nekünk is meg kell tanulnunk kezelni. De ezen felül azt nem jelenteném ki, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika. Erre a bizonyíték pedig az, hogy nagyon sok fiatal Soós Zoltán mellé állt. Az önkénteseink 90 százaléka 22 év alatti. Érdekli őket a politika, csak a politikusoknak kell megtanulniuk az ők nyelvükön beszélni.
Számos kritika érte az utóbbi ciklusban az RMDSZ-t. Megújulhat most a szervezet?
Úgy tapasztalom, hogy a választópolgárok értékelik, hogy új csapattal indul az RMDSZ a városban, ugyanis tudjuk, hogy a párt megítélése az elmúlt négy évben romlott. Reményeim szerint most mi javíthatunk ezen. Olyan emberek erősítik a csapatunkat, akik kiváló szakemberek, és akik érdemben tudnának változtatni a város sorsán. Ha siker koronázza erőfeszítéseinket, új fejezetet nyitunk Marosvásárhely és a helyi szervezet életében is.
***
Fényképek: Mariș Cristian Daniel, RMDSZ.ro
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Bryan E. Leib szerint ostobaság az, amit az amerikai nagykövet művel.
Csak egyetlen dolgot kellene megtennie Magyar Péterék egyesületének, ha valóban ajándékozni szeretne a gyermekotthonok lakóinak.
