Rajongott Petőfiért a meggyilkolt trónörökös

Zárkózott ember volt, nehezen kiismerhető, ezért itthon is tartottak tőle, mi lesz, ha Ferenc József után ő kerül trónra, s sokáig ostorozták azért is a magyar lapok, hogy csak felnőtt fejjel tanult meg magyarul. Aztán nem csak ő, a három gyermeke is elsajátította a nyelvet, ám a trón nem lehetett az övé. 1914-ben, Szarajevóban gyilkos merénylet áldozata lett a feleségével együtt. Következzék Ferenc Ferdinánd élete, akiről a legtöbben csak a halála után tudták meg: rajongott Petőfi Sándorért, Arany Jánosért és más magyar írókért.

1863-ban Grazban látta meg a napvilágot a Habsburg-Lotaringiai házból származó Ferenc Ferdinánd, aki a családi hagyományok alapján hamar katonai pályára ment, 15 évesen már hadnagyi rangban szolgált. A hadászat mellett a vadászat volt a másik szenvedélye. 1884-ben a Vadászlap írta meg, hogy a 21 éves Ferenc Ferdinánd Erdélyben járt vadászaton Rudolf trónörökös társaságában, ahol átesett a tűzkeresztségen: „Ferenc Ferdinánd főherceg ez alkalommal lőn valódi medvevadásszá.

Ekkortájt esett meg, hogy Rudolf trónörökös társaságában Magyarországon járt, és egy díszes vacsorán Rudolf ékes magyarsággal pohárköszöntőt tartott, majd felkérte Ferenc Ferdinándot, ő is köszöntse magyarul az egybegyűlteket. Erre azt felelte németül, még nem bírja annyira a magyar nyelvet, hogy áldomást tudjon mondani. Erre Rudolf:

„Neked, aki arra vagy kiszemelve, hogy valaha Magyarország trónjára lépj utánam, és talán már korábban, mint hiszed, valóban nagyobb gondot kell fordítanod a magyar nyelv megtanulására, mert a magyar királynak kell magyarul beszélni.”

Rudolf trónörökös szavai („korábban, mint hiszed”), utólag nyernek különös értelmet, hiszen tudjuk, hogy 30 évesen, 1889-ben, a szeretője társaságában öngyilkos lett. Ferenc Ferdinánd 1890-ben Sopronban lakott, onnan irányította a katonai alakulatát. Nagy feltűnést keltett a városban, amikor megérkezett a 18 lova és 10 kocsija, valamint a népes személyzet.

1892-ben aztán világ körüli útra indult az Erzsébet nevű torpedórombolóval, ahol csak a legénység négyszáz főből állt. Volt Ázsiában, Egyiptomban, Japánban és Amerikában is. Ha pedig tehette, vadászatokon vett részt, párducokat és tigrist is ejtett az út során. Még ebben az évben az első kritikai hangok is megjelentek vele kapcsolatban a magyar sajtóban, mivel keveset tartózkodott Magyarországon.

Mindamellett azért is tartottak tőle itthon, mert a központosított hatalom mellett érvelt, úgy tartotta, meg kell szüntetni Magyarország 1867-ben kapott alkotmányos különállását. Ferenc Ferdinánd nem szerette a feltűnést, ám 1896-ban már nem tehette meg, hogy kihagyja a hivatalos eseményeket, mivel az apja, Károly Lajos főherceg halála után ő lett a hivatalos trónörökös.

1899-ben több napot töltött a Budavári Palotában, Budapest vezetőit is fogadta és megjegyezte, jól halad a magyar nyelvvel, de még a határozott és a határozatlan igealakkal nincs tisztában, ezért kever a beszédébe német szavakat. Még ebben az évben titokban is járt Budapesten. A Hungária szállóban szállt meg, este pedig a „Váczi utczában és a Dorottya utczában sétált”, majd egy kis boltban megvásárolta Erzsébet királyné utolsó arcképét. Nem szerette a hivatalos szerepléseket, sokszor utazott menetrend szerinti vonattal, persze a titkosrendőrök nagyon vigyáztak, nehogy baja essen az utak során.

1900-ban aztán elvette feleségül egy cseh nemes lányát, Chotek Zsófiát, akit Pozsonyban ismert meg. A frigyet rangon alulinak tartották a bécsi udvarban, ám Ferenc Ferdinánd nem tágított. Három gyermekük született, Zsófia, Miksa és Ernő. A győri Borsiczky Döme tanár lett a nevelőjük, aki magyarul tanította őket kiskoruktól kezdve, merthogy Ferenc Ferdinánd egy ízben megvallotta, őt is bántotta, hogy csak felnőtt fejjel tanult meg magyarul:

Nem volt egy mosolygós ember, a magánéletéről kevés történet szivárgott ki. Miközben itthon sokan attól tartottak, ha Ferenc József halála után ő kerül a trónra, az rossz lesz Magyarországnak, Ferenc Ferdinánd csak a fejét csóválta. Ő ugyanis – állítása szerint – kedvelte a magyarokat és a magyar kultúrát. Ami tény, a könyvtárában helyet kaptak Jókai Mór és Mikszáth Kálmán kötetei. Szerette Petőfi Sándor verseit, a Szeptember végén című költeményt németre is lefordíttatta. Tetszett neki a János vitéz és Arany János költészete is, a magyar népdalok közül pedig a Sír a kislány volt a kedvence. És bár szigorú volt, jóságos is tudott lenni. Erről egy rövid történet tanúskodik, amelyet egy testőre szivárogtatott ki a halála után.

A többit aztán tudjuk. 1914-ben a feleségével együtt Szarajevóba látogatott, ahol kora délelőtt egy sikertelen merényletet követtek el ellenük. Nem sokkal később aztán

Ferenc Ferdinánd csupán 50 esztendősen halt meg. Nem adatott meg neki, hogy bebizonyítsa, feleslegesen tartottak az uralkodásától.
Egy esetben a következőket mondta a kritikus magyar újságcikkekkel kapcsolatban: „Írjanak, amit akarnak. Ha eljön az ideje, majd kiderül úgyis, hogy félreismertek.”

Ám ez soha nem jöhetett el…