Sikeres újrahangolás

Oláh Dániel interjúja a Mandiner hetilapban.

Több mint tizenöt évvel ezelőtt kezdték el a vállalkozást, tizennyolc négyzetméteren tíz gitárral. Először a Mária téren belül költöztek, majd hét éve saját erőből eljutottak a mostani üzlethelyiségig. Galambos Ernő olyan szaküzletet szeretett volna felépíteni, amely a legmagasabb színvonalat képviseli nemcsak a termékek, hanem a szolgáltatások tekintetében is. A minőségi választék kialakításával három év alatt elérte, hogy az egyik legjobb szaküzlet lett az övé – akkoriban hiánycikk volt a jó minőségű akusztikus gitár Magyarországon, „nem nagyon foglalkozott ezzel senki”. Bár nem céghálózatról van szó, hanem egyetlen, látszólag helyhez kötött boltról, a vállalkozás nem állt meg itthon, egyre több külföldi ügyfele lett.

Kis budai gitárbolt, élvonalbeli termékek

Az üzlet nem gyári tucattermékeket, hanem manufaktúrákban készülő hangszereket kínál. Olykor három-négy hónap is eltelik, mire megérkezik egy megrendelt hangszer, sőt legutóbb egy gitár elkészülési ideje két év volt. „Különleges, egyedi darabok, és aki a gitártémában ezeket keresi, megtalál minket – emeli ki a vállalkozásvezető. – Világszerte léteznek hozzánk hasonló szaküzletek, nagyobbak is, régebbiek is. E hangszereknek a hazája és a piaca mégiscsak az Egyesült Államok, ott vannak ötven-hatvan éve üzemelő boltok, ráadásul a legnevesebb gitárgyártók is amerikaiak.”

A magyar zenében és népzenében eredetileg nem is nagyon találunk gitárt. „Nem vagyunk gitáros nemzet. Ez újkori hangszer, és a könnyűzenével jött be a magyar zenei kultúrába a hatvanas-hetvenes években. Amerikában a legnevesebb és legrégebbi akusztikusgitár-gyártó, a Martin 1833-as, a jól ismert Gibson 1902-es alapítású. Ott más kultúrája van ennek. De nem kell ennyire messzire mennünk – az általunk kínált gitárok egy részét Csehországban gyártják, egy világhírű manufaktúrában. Nemzetközileg elismert magyar gitárgyártó talán csak egy van, a Fibenare nevű családi cég, amely tényleg magas szintre húzta fel magát.”

Galambos Ernő vállalkozásának versenytársai nem itthon, hanem Londonban, Párizsban, Hollandiában, Németországban, az Egyesült Államokban és Szingapúrban működnek.

A cégnek volt olyan görög ügyfele, aki azért repült Budapestre, mert alapos kutatás után arra jutott, hogy személyesen egy helyen, csak itt tudja kipróbálni az általa kiválasztott gyártók hangszereit. És sokan vannak külföldiek, akik a gitárok kipróbálása nélkül vásárolnak a Corvin téri boltból. Ezt Galambosék azzal érték el, hogy nemcsak terméket, hanem szolgáltatást is kínálnak. Segítenek a kiválasztásban, javítják a hangszert, alkatrészt szereznek be. A bolt évente körülbelül száz gitárt küld a világ legkülönbözőbb pontjaira úgy, hogy a vásárlók sosem jártak a helyszínen. Ez csak úgy lehetséges, hogy komoly támogatást kell adni minden egyes hangszer mellé. „A vevő tehát nem csupán hangszert kap, hanem támogatást, kiszolgálást és segítséget is egyben. A külföldi ügyfelek ki is kérik a szakmai véleményünket.”

Minden egyedi, szériaszámozott hangszert lefotóznak, és rengeteg videót gyártanak. A stúdiószobájukban professzionális körülmények között veszik fel, hogy szólnak az egyes gitárok, és a felvételeket publikálják az interneten. A vállalkozó hangsúlyozza, hogy a kínált termékek és szolgáltatások együtt igazán erősek, „önmagában egyik sem lenne annyira ütős, mint így”.

„Volt olyan, hogy egyik nap beesett ide a komplett Judas Priest”

Az eredmények látványosak. „Sokat számít, hogy több olyan külföldi ügyfelünk volt, akinek vagy eladtuk, vagy javítottuk is a hangszerét; igazi világsztárokról van szó. Az amerikai Al Di Meolának több gitárját is javítottuk és eladtuk. Tavaly ősszel az ausztrál dalszerző-gitáros Tommy Emmanuel is bejött a boltba. Rengeteg Sziget fesztiválra érkező vagy Budapesten turnézó külföldi zenekar is betért már hozzánk. Volt olyan, hogy egyik nap beesett ide a komplett Judas Priest. Besétált a Trónok harcából is ismert Jason Momoa, aki nagy gitárgyűjtő. Ezeket a találkozásokat publikáljuk is, ami bizalmat ébreszt további külföldi vásárlókban. Így még többen látják, hogy nem barkácsszakkör vagyunk, hanem komoly szakszervizünk van javításra, restaurálásra. A tulajdonostársam egyébként a fő hangszerész” – meséli.

Bezárt a bolt, kinyílt a világ

A koronavírus-válság rámutatott, hogy Galambosék jó üzleti érzékkel fejlesztették a vállalkozást. Egy marketingszakember baráti ügyfél támogatásával épp három évvel ezelőtt fogtak bele, hogy felépítsék új webáruházukat és egy új cégvezetési rendszert. Egy húszfős informatikai csapat kéthetente két-három órás megbeszéléseket tartott két éven át, folyamatosan a fejlesztéseken dolgozva. Az új rendszer és a honlap tavaly tavaszra készült el.

Az eltelt egy évben az új rendszer gyermekbetegségeivel ismerkedtek, javították a jelentkező hibákat – még nem sejthették, hogy a fejlesztések éles próbáját hamar elhozza a koronavírus érkezése. A járvány miatt a boltot be kellett zárni, és az egész cég túlélése hirtelen a netbolton múlt. „Fizikailag mint bolt bezártunk, a kollégáimmal csökkentett munkaidőben dolgoztunk. A műhelyben is jelentős visszaesést tapasztaltunk, a megrendelők lemondták a munkákat, és az előjegyzésben lévő hangszerek nagy részét is egyszerűen visszamondták. Március–áprilisban a műhely forgalma a szokásosnak a harmadát sem érte el” – sorolja. A reménytelennek tűnő helyzetben azért hamar kiderült, hogy az internetes gitárkereskedést meg tudják tartani, ott sikerült megőrizni a forgalmat.

„Amikor március közepén bejöttek az első hírek a korlátozásokról, egyfajta pánikhangulat kezdett kialakulni: mi lesz most velünk, nem lesz bevételünk, nem tudjuk kifizetni majd a költségeket. Magas rezsivel dolgozunk hatan egy bérelt üzlethelyiségben. Aztán az egyik munkatársam mutatott egy videót egy internetes marketing-tanácsadótól, arról szólt, hogy mit kell tennie egy cégnek válsághelyzetben. Az oktatóvideó azonnal megvilágította, hogy el kell felejteni a pánikgombot, és inkább a lehetőségeket kell látni ilyen helyzetben. A titok az, hogy gyorsan alkalmazkodjunk.”

Volt például olyan kollégájuk, akit hazaküldtek, mert együtt él a nyolcvanhat éves anyukájával. „Profi gitáros, több zenekarban játszik, és a műhelyben szokott dolgozni, de most otthon kellett maradnia. Persze a fizetését ugyanúgy átutaltuk. Mikor már három-négy hete ült otthon, elkezdte törni a fejét, hogy mit csináljon. Ekkor találtuk ki, hogy gyártson videókat, amelyekkel elindulhat az online tartalmak gyártása is.”

A boltban is felpörgött a videógyártás. „Nagyon ráértünk. Vevők nem jöttek, csak annyi mozgás volt, hogy mindennap megjött a rendelés, és feladtuk a csomagokat. Élő közvetítéseket adtunk a stúdiónkból a közösségi oldalunkon. Rengeteg új gitárvideót vettünk fel, s a marketingesek és az informatikusok segítségével eljutott a közönségünkhöz. És elkezdtek szépen jönni az eredmények” – emlékszik vissza. Rövid idő alatt megháromszorozták az internetes vásárlások számát.

A vásárlók többnyire nem magyarok voltak. Galambos szerint itthon egyébként is inkább a barkácsolás jellemző: 
az emberek többnyire alkatrészeket vásárolnak, sokan keveset. Elképesztő mértékben kezdett el mindenki alkatrészeket és kütyüket venni, hiszen a zenészeknek sok idejük szabadult fel, hogy foglalkozzanak a hangszereikkel. Nagy értékű gitárból a Stageshop egyetlenegy darabot sem adott el itthon március 16-a és május 20-a között. Az összes hangszert külföldiek vásárolták, olyan helyszínekről, ahonnan a járvány előtt nem voltak még érdeklődőik sem. „Szállítottam gitárt Hongkongba, Chilébe, az Egyesült Királyságba, Skandináviába, Franciaországba, Németországba, Amerikába, Kanadába, mindenhova” – említi büszkén.
A budai hangszerboltot a koronavírus okozta leállás idején a külföldi piac mentette meg: amint az otthon ülő külföldiek rátaláltak a videóira, elkezdtek gitárt rendelni. Ahogy aztán a nyugati országokban visszaállt a rend, a külföldi vevők érdeklődése némileg csökkent. „Május második hetében már látszott, hogy az újranyitással a német és a francia érdeklődők száma máris visszaesett. De így is örülhetünk, hogy meg tudtuk tartani az üzletünket, és nem kellett mínuszba mennünk. Van veszteségünk, de a gyors reakcióval sikerült kompenzálni” – mutat rá a cégfejlesztés jelentőségére.

Széttöredezett globális gazdaság

A koronavírus-járvány – még ha átmenetileg is – súlyos csapást mért a nemzetközi gazdaságra: a gyárak bezárásával és az országhatárok lezárásával fennakadások keletkeztek a hosszú nemzetközi termelési láncokban. Ezt az amerikaiak által dominált gitárpiacon azonnal lehetett érezni Magyarországon is. „Rengeteg termékünket csak az USA-ban készítik, és ott most nagy a baj. Például egy elektromos gitár csavarjának a beszerzése igen nehéz jelenleg. Egy amerikai gyártású hangszer ugyanis nem metrikus, hanem hüvelykes méretezésű, és ilyen csavarokat sehol máshol nem gyártanak. Az egyik legkelendőbb gitárhúrból pedig elfogyott az európai raktárkészlet, Amerikában pedig leállt a gyártása.”

Mindezeken túl logisztikai problémák is felmerültek a válság következtében. A cégvezető elmondja: ugyan tudott gitárt szállítani külföldre, az előzetesen ötvenezer forintban megszabott szállítási költség pár nap alatt hetvenezerre emelkedett. „Akik Ázsiából importálnak, azoknak akár öt-hatszorosára is megnőtt a szállítás költségük, a szállítók ugyanis egyik napról a másikra megemelték az árakat” – mutat rá.

A forint gyengülése a magyar termékeket külföldön eladó cégeket segítette, a külföldi gitárokat forgalmazó Stageshop számára hátrányos volt az árfolyamváltozás. „A válságban a forint nagyjából tíz százalékkal gyengült az euróhoz képest. Mivel a termékek 99 százaléka nem magyar gyártású, hanem japán, amerikai vagy európai import, a forintos árakat is növelni kellett tíz-tizenöt százalékkal.” Az euróban értékesítés viszont most kimondottan szerencsésnek mondható – jegyzi meg –, márpedig a nem Magyarországra eladott termékeket euróban veszik külföldről.

Röviden megjegyzem

A Stageshop is részt vett a kormány munkahelyvédelmi bértámogatási programjában, amely nagy segítséget jelentett, mert hozzájárult, hogy megtarthassák a munkavállalóikat. A vállalkozás nem mindent a kormányzati segítségre alapozott, saját erőből igyekezett túlélni. A vezetőnek fontos volt felismernie, hogy kis cégként gyorsabban tud változtatni, mint a nagyok. A válság kezdetén például azt találták ki, hogy minden egyes korábbi hazai vásárlójukat felhívják, három héten át 1500 embert értek el így. „Megkérdeztük, hogy jól vannak-e, tudattuk velük, hogy vagyunk, és ha bármire szükségük van, a webáruházban tudnak rendelni.” A legtöbbjük pozitívan állt a megkereséshez, voltak, akik egyből szakmai tanácsot is kértek. „A marketinges videóban láttam, hogy ilyenkor nem működik az ímél” – indokol. A külföldieket a gitáros videókkal érték el. A hazai vásárlók is sokat rendeltek, de kis értékben, a külföldiek viszont kevesebbet sokkal nagyobb értékben. Az utóbbi mentette meg rövid távon az üzletet.

Címlapkép: Szalai Ádám

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.