„Szeretném kifejezni mélységes sajnálatomat a múlt sebei, a gyarmati időszak során tapasztalt szenvedések és megaláztatások miatt”, fogalmazott Fülöp.
Első belga uralkodóként mélységes sajnálatát fejezte ki Fülöp belga király a gyarmati időkben, II. Lipót uralkodása alatt elkövetett erőszakos és kegyetlen cselekedetek miatt Félix Tshisekedinek, a korábbi belga gyarmat, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság elnökének az ország függetlenné válásának 60 évfordulója alkalmából írt levelében kedden. Korábban belga uralkodó még nem nézett ilyen módon szembe az ország gyarmatosító múltjával.
„Szeretném kifejezni mélységes sajnálatomat a múlt sebei, a gyarmati időszak során tapasztalt szenvedések és megaláztatások miatt” – fogalmazott Fülöp, aki levelében azt írta: elítéli és sajnálja a helyi lakosság ellen elkövetett erőszakot. Kijelentette, a gyarmatosítás és az azt követő gyarmati időszak a belga történelem fájdalmas fejezete, amely azóta is súlyosan hat a kollektív emlékezetre. Hosszú távú következménye a társadalomban ébredt és ma is tapasztalható hátrányos megkülönböztetés, amelynek minden formája ellen folytatni fogja a küzdelmet.
A belga sajtó által idézett levelében a belga uralkodó kiemelte, hogy a Kongói DK függetlenné válásának 60. évfordulója alkalmat ad a két ország mélyen gyökerező barátságának megújítására.
„A kapcsolatok további erősítése és a még gyümölcsözőbb barátság kialakítása érdekében képesnek kell lennünk arra, hogy igaz módon és higgadtan tudjunk beszélni a hosszú közös történelemről” – mondta. Kijelentette, hogy a globális kihívások együttműködést és kölcsönös tiszteletet követelnek. Az emberi méltóságért és a fenntartható fejlődésért folytatott küzdelem erőinek egyesítését igényli mindkét ország, és mindkét kontinens részéről úgy az afrikaiak, mint az európaiak érdekében – tette hozzá.
Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4 millió négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongói Szabad Állam uralkodójának ismertette el magát, a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. Aki nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és rengeteg gyerek végtagját vágták le emiatt, ami a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén vált független országgá.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Bart De Wever kizárta az üzemanyagárakat illető állami beavatkozás lehetőségét.
Tíz évvel a 32 halálos áldozatot követelő brüsszeli vérfürdő után egy újabb, szívbemarkoló tragédia árnyékolta be a hétvégi megemlékezéseket.
Magyarország NATO-szövetségeseivel együtt úgy döntött: ideiglenesen kivonja a bagdadi missziót Irak területéről.
Bart De Wever hangsúlyozta: a 90 milliárd eurós ukrán hitelt a magyar ellenállás ellenére is végre kell hajtani.
Az MCC Brüsszel határozottan elítéli a rotterdami és a liege-i támadásokat.
Egy zsinagóga volt a célpont.
Emlékezzünk Magyar Péter titokban elmondott szavaira: G*ci nagy háború lesz.
A kommentmezőben sokan bírálták az uniós vezetést.
