A nemzetközi sajtó képviselőinek, köztük az MTI tudósítójának adott hétfői nyilatkozatában Romano Prodi úgy vélte, a járvány nem vezet az unió feloszlásához. „Ez a veszély nem fenyeget, de a járványhelyzet máris képes volt annyira legyengíteni az EU-t, hogy ezt követően nem fog egészségesen újralendülni, hanem szokása szerint a túlélésre játszik majd” – jelentette ki a Bizottság 1996 és 2004 közötti elnöke. Elmondta, a tagállamoknak azonban tudomásul kell venniük, hogy „vagy közös Európaként folytatjuk, vagy az EU története véget ért”. Romano Prodi szerint az új koronavírus-járvány európai terjedésének kezdete óta az EU nem tudott egységes üzenetet megfogalmazni sem a fertőzéssel szembeni intézkedések, sem a víruskutatás terén. Hogyan tudnánk közös európai külpolitikát folytatni, közös főszerepet vállalni a nemzetközi politikában, ha még járványhelyzetben sem tudunk közösen lépni? – vetette fel a korábbi kétszeres olasz miniszterelnök.
Hangsúlyozta, az EU-nak nagyon gyorsan fel kell ébrednie, különben a „zuhanás akkora lesz, hogy a források nem lesznek elegendőek”. Prodi kizárta a kétsebességes Európa lehetőségét, hangoztatva, hogy a kontinens – mint fogalmazott – „latin”, vagyis déli térségeinek esetleges leválasztásával, maga Európa szűnne meg. Franciaországgal kapcsolatban megjegyezte, Párizs nem élt a Brexit kínálta lehetőséggel, pedig rendkívüli szerepet vállalhatott volna az EU vezetésében. „Franciaország azonban nem tudott elszakadni Németországtól” - vélte Prodi.
A járvány egyetlen pozitívumának nevezte, hogy felértékelődött az államok szerepe. „A világ hirtelen megváltozott, már a nemzeti gazdaságot védő államosítás sem tűnik szitokszónak” – mondta, s elítélte, hogy vannak, akik valamiféle hátsó szándékot tételeznek fel, amikor Oroszország segítséget nyújt több országnak, köztük Olaszországnak. A szolidaritást nem lehet félreértelmezni – vélekedett Prodi. Egy kérdésre válaszolva egyetértett azzal, hogy a járványhelyzet az Európa-barát erőket gyengítheti a Brüsszel-ellenes hangok javára.
(MTI)