Csütörtökön és pénteken az EP a koronavírus elleni küzdelemről, illetve a világjárvány következményeiről szóló álláspontjáról szavaz.
„Csütörtökön és pénteken ismét virtuálisan ül össze az Európai Parlament (EP), a testület a koronavírus elleni küzdelemről, illetve a világjárvány következményeiről szóló álláspontjáról szavaz. A Magyar Nemzet információi szerint az állásfoglalás tervezetébe bekerült az is, hogy
az EP elítéli a döntést, miszerint Magyarországon időkorlát nélkül hirdették ki a járványügyi veszélyhelyzetet, illetve azt, hogy felfüggesztették a parlament működését”
– írja a Magyar Nemzet.
A portál hozzáteszi: „az utóbbi, valótlan állításhoz érthetetlen módon ragaszkodnak uniós berkekben, holott hétről hétre ülésezik a magyar Országgyűlés, amit a kormány számos tagja – legutóbb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – is már a nemzetközi sajtó figyelmébe ajánlott. Ami az időkorlátot illeti, Varga Judit igazságügyi miniszter nemrég a Die Weltnek mondta el:
a parlament bármikor visszavonhatja a kormánynak adott felhatalmazást, a veszélyhelyzet idején tett intézkedések pedig a rendkívüli jogrend végével érvényüket vesztik”.
A Magyar Nemzet szerint az uniós parlament állásfoglalásában mindenesetre kérheti, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a rendkívüli intézkedések EU-s szerződésekkel való összeférhetőségét, valamint a demokrácia és jogállamiság címszavak alatt vessen be valamennyi rendelkezésére álló – köztük költségvetési – eszközt. Az uniós tanácstól a képviselők azt kérnék, hogy vegye újra napirendre a hetes cikkelyes eljárásokat – írják. A portál hozzáteszi: „Magyarország és a jogállamiság utoljára tavaly decemberben volt téma a tanácsban, a jelenleg is futó horvát EU-elnökség a korábbi finn elnökséggel ellentétben nem szentel sok energiát a politikailag túlfűtött mechanizmusnak.”
Az EP dokumentumtervezetének jogállamiságról szóló fejezetében egyébként nem csak a magyar kormány lett nevesítve: Lengyelország rendkívüli intézkedései szintén aggodalomra adnak okot a testület szerint – írják.
Az eredeti, teljes bejegyzést ide kattintva olvashatja el.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A választások után a nőjogi NGO-k ráadásul kifejezetten gyorsan környékezték meg az új kormányt.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
