Von der Leyen kijelentette, az új uniós klímatörvény az úgynevezett európai zöld megállapodás központi eleme, mely kiszámíthatóságot és átláthatóságot biztosít az európai ipar és a befektetők számára. Meghatározza továbbá zöld növekedési stratégia irányát, és garantálja, hogy a tagállami és lakossági átállás a „zöld energiahordozókra” fokozatos és méltányos legyen – mondta a bizottság elnöke. Tájékoztatása szerint az új európai éghajlat-politikai jogszabály 2050-ig terjedően határozza meg az unió valamennyi politikájának irányát a cél elérése érdekében. Ezzel egyidőben a bizottság nyilvános konzultációt indít a jövőbeli európai éghajlati paktumról, amelyen keresztül minden európai részese lehet a közös uniós klímapolitika eszközeinek kialakításának.
Frans Timmermans uniós biztos, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora a klímatörvény bemutatásakor elmondta, a törvény üzenet az unió nemzetközi partnereinek, hogy eljött az ideje a globális törekvések együttes előmozdításának a 2015-ös párizsi klímamegállapodásba meghatározott közös célok megvalósítása érdekében. Elmondta, az európai éghajlat-politikai jogszabályban a bizottság javaslatot tesz egy jogilag kötelező erejű, a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzésre. Az uniós intézmények és a tagállamok kötelesek együttesen meghozni a célkitűzés megvalósításához szükséges uniós és nemzeti szintű intézkedéseket.
Az éghajlat-politikai jogszabály az előrehaladás nyomon követésére és a fellépések ennek megfelelő kiigazítására irányuló intézkedések is szerepelnek. A 2050-re kitűzött cél elérése a bizottság átfogó hatásvizsgálat alapján javaslatot fog tenni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, 2030-ig szóló új uniós célkitűzésre. A hatásvizsgálatot követően az éghajlat-politikai jogszabályt, illetve az összes vonatkozó szakpolitikai eszközt szükség esetén módosíthatják. A bizottság javaslata szerint meg kell határozni egy, a 2030-2050 közötti időszakra szóló ütemtervet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére. 2023 szeptemberéig, majd azt követően ötévente értékelni fogja, hogy az uniós és nemzeti intézkedések összhangban állnak-e a klímasemlegességi célkitűzéssel és az ütemtervvel.