Európa nyugati része még „mindig arra törekszik, hogy elfedje a valóságot” – fogalmazott az államtitkár.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Hírlap pénteki számában megjelent interjúban elmondta, Európa nyugati része még „mindig arra törekszik, hogy elfedje a valóságot”, pedig a régi uniós tagállamok jó részében már harminc-negyven éve létező jelenség a bevándorlás, és kevert társadalmak alakultak ki, ami azonban korántsem sikertörténet. Ráadásul a gazdasági migránsok zöme oda is illegálisan érkezett. A fizikai, az élőerős és a jogi határzár kezelni tudja a következő időszak migrációs kihívásait, de ha további intézkedésekre van szükség, a kormány készen áll a szükséges lépésekre – jelentette ki.
„Ebben a szituációban kénytelen ma szembesülni Európa a kőkemény valósággal, azzal, hogy százezrek próbálják áttörni az unió külső határait Törökország és a Földközi-tenger felől” – emelte ki Kovács Zoltán. Úgy ítélte meg, hogy „a jelenlegi helyzet a tehetetlenség és a döntésképtelenség miatt alakult ki", és Magyarország „hiába tett megoldási javaslatokat, gyakorlatilag nem történt semmi”.
Mint mondta, Brüsszel továbbra is összeurópai megoldásban gondolkodik, „átvennék a migrációs, illetve a menekültügyi politika kezelését”. Úgy ítélte meg, hogy „ez nyilvánvalóan nem fog működni, a szuverenitást sértő centralizációt a tagállamok többsége sem támogatja, miközben a nemzetállami megoldás hatékonyságára éppen hazánk, illetve a visegrádi négyek adtak jó példát”. Az államtitkár külön veszélyforrásnak nevezte, hogy „a probléma brüsszeli kezelése egyre inkább elcsúszik az NGO-k felé. Ezek a legitimációs deficittel küzdő nemzetközi szervezetek ugyanis nem megállítani, legfeljebb menedzselni akarják a szerintük alapvetően jó folyamatot”.
Kovács Zoltán úgy ítélte meg, hogy a tranzitzónák kiépítése és a határvédelem terén csupán látszatintézkedések történtek. „Például a Frontex létszámát ezerötszáz fővel növelték, miközben csak a görögök most tízezer embert kérnek. Ami még ennél is nagyobb gond: azt sem értették meg, hogy oda kell vinni a segítséget, ahol a probléma van. Nem behozni a bajt Európába. Normalizálni kellene a helyzetet Szíriában, Líbiában és a többi válságrégióban” – hangoztatta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
(MTI)
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Ankarában tárgyal a magyar miniszterelnök.
Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
