Mit gondol a női kvótáról, a néppárti jövőről és a TikTokról Varga Judit? Hova tűntek 2010 óta a Jobbik szavazói? Hogy látják a mentősök a Csenyéte-problémát? Mi folyik Írországban és Libanonban? Interjúztunk Trócsányi Lászlóval és Menyhárt Jenővel, körbejártuk a mai logisztika és az egykori pesti grundok világát – itt az idei hetedik lapszámunk!
Mit üzen a klímaügyben beszóló Dorosz Dávid főpolgármester-helyettesnek és a jogállamiságért aggódó Věra Jourová uniós biztosnak? Lehet-e jövője a Fidesznek az Európai Néppártban? Igaza van-e Stumpf Istvánnak és Navracsics Tibornak? Mi a kormány baja az isztambuli egyezménnyel? Címlapos interjút olvashatnak Varga Judit igazságügyi miniszterrel csütörtökön megjelenő hetilapunkban. „A kvóta olyan, mint a rózsaszín parkoló, sokkal nagyobb, mint a többi, és nagyon megalázó lenne, ha oda kellene beparkolnom, miközben a normális helyre is képes vagyok beállni” – mondja a tárcavezető a női kvóta kapcsán.
Az Első Karaktert Szalai Laura jegyzi, aki a koronavírus körüli globális pánikról, annak indokoltságáról ír vezércikkében.
Közélet
A Jobbik 2010 után az ország több területén számottevő támogatói bázist épített fel, mára azonban egyértelműen visszaszorult, és a baloldallal kénytelen alkudozni a túlélésért. Egyre inkább úgy néz ki, hogy a Jobbik-projektnek 2022-ben csupán egyetlen célja lesz: a Jakab Péterhez hű, megmaradt parlamenti frakció egy részének mandátumhoz juttatása. Cikkünkben rávilágítunk arra, hogyan vesztette el szavazóinak nagy részét a 2018-ban még a legerősebb ellenzéki pártként számontartott politikai erő.
Drónnal küldött defibrillátor, életmentésbe bevont laikusok, vadonatúj applikációk, hősképzés – Csató Gáborral, az Országos Mentőszolgálat újabb öt évre kinevezett főigazgatójával digitális megújulásról, szakmai protokollról és a csenyétei haláleset tanulságairól is beszélgettünk interjúnkban.
Tavaly alapítványi fenntartásba került a Corvinus, az idén felvételizők már számos változást fognak tapasztalni. Hogyan újul meg az oktatási portfólió? Miként alakul át a szervezeti felépítés? Megmarad-e a tudományos autonómia? Tisztázzuk az egyetem jövője körüli kérdéseket, és kiderül az is, hogy szeptembertől mely felsőoktatási intézmények működhetnek hasonló módon.
Dúró József politológus véleménycikkében az ellenzék esélyeit latolgatja.
Miként vált a balliberális oldal az „objektív erény” letéteményesévé és miért több ez, mint szimpla politika? Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója erről írt új cikkében.
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett kaliforniai magyar bencés, Németh Maurus OSB portréját olvashatják, aki Göcsejből indult, 1956 sorsfordítói a nagyvilágba vetették, és nyolcvankét évesen sem választja a tétlenséget.
Írországban a régóta meghatározó pártok hanyatlanak, az újabbak és az eddigi kicsik hitelesebbnek tűnnek a választók szemében. A hétvégén tartott választáson a baloldali-nacionalista Sinn Féin tört előre és helyet kér magának a kormányalakításról szóló tárgyalásokon. Külföld rovatunkban annak jártunk utána, hogy milyen társadalmi, gazdasági körülmények között kezdődhet meg a kormányzás.
Megreformálhatatlan politikai rendszer, államvagyont kisajátító milíciavezér-politikusok, gazdasági krízis, milliós menekülttömegek és Whatsapp-lázadás. Az egykor a Közel-Kelet Svájcaként is emlegetett Libanon kaotikus viszonyaiból egyelőre nem látszik kiút. E heti számunkban helyszíni tudósítást olvashatnak a menekültek országából.
Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója publicisztikájában a Donald Trump által az évszázad megállapodásának nevezett izraeli–palesztin békejavaslat kilátásairól írt.
Precedens rovatunkban interjút olvashatnak Trócsányi László volt igazságügyi miniszterrel és jelenlegi európai parlamenti képviselővel, aki szerint Nagy-Britannia kilépése az unióból igazolja, hogy egyre nagyobb szakadék tátong a „brüsszeli buborék elitje” és az európai polgárok között. „A kérdés az, hogy az Európai Unió tanul-e a brexitből, és igyekszik-e a nemzeteket tiszteletben tartva mindenki Európájává válni” – mutat rá lapunknak.
Makronóm rovatunkban a hazai logisztikai szakmával foglalkozunk, amely az előző évtizedekben azon dolgozott, hogy olyan infrastruktúra épüljön ki, amely a nyugati tőke és vállalkozások számára könnyen elérhetővé teszi áruinak saját piacát. Firbás György logisztikai szakértő volt a segítségünkre.
Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely a biostatisztika cseh-kanadai sztárja, Václav Smil könyve nyomán ír arról, hogy mi következhet a világméretű gazdasági növekedés majdani lelassulása után. A Feminens oldalán ezúttal Bardócz Orsolya, Benedek Elek ükunokája szerepel, aki három ország között ingázva, három gyermek nevelése mellett gondozza híres ősének örökségét.
Budapesti történetek kisrovatunkban a pesti grundok világába kalauzoljuk el az olvasókat.
Csák János az önmagunk, egymás és a haza szeretésének szükségességéről írt jegyzetében.
Nincs még egy olyan ember, aki nála jobban tartana távolságot saját legendáriumától. Nem szeret beszélni a nyolcvanas évekről, pedig a daliás idők egyik arca ő volt; nem azért játszott rockot, hogy rocksztár legyen, de ha van ilyen, akkor az éppen ő. Az Európa Kiadó újra lemezt ad ki, Menyhárt Jenő pedig a hatvanon túl jár. Élet rovatunkban interjút olvashatnak vele a rock and rollról, a klímaügyről és az „igen kemény” világról.
Ezen a héten könyvajánlóval is készültünk, a Csemege ajándékkosár – Fogyasztás és zene a Kádár-korszakban című könyvet ajánljuk figyelmükbe.
Arctér rovatunkban Szabó Pétert, a Bake My Day pékséget működtető Rehab Force Nonprofit Kft. ügyvezetőjét ismerhetik meg,
Az Élet rovat ezúttal Hegyi Zoltán tárcájával zárul.
A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban az UFi egykori főszerkesztője, Hegedűs Zoltán ír arról, hogy Plutarkhosz, az ókor egyik legnagyobb jelentőségű történetírója milyen párhuzamosságokat találna saját kora és napjaink történeteiben és a bonyolult társadalmi folyamataiban.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
