Kövér László, koronavírus, cigányügy és házasság hete – itt a legújabb Mandiner! 

Miben kell változnia a Fidesznek? Kövér László képes-e meggyőzni egy fiatalt? Lesz-e a klímaügyből migrációügy vagy rezsicsökkentés? E heti számunkban címlapos interjút olvashatnak az Országgyűlés elnökével, a Fidesz választmányi elnökével, aki beszél arról is, hogy a Fidesznek milyen jövőt képzel el az Európai Parlamentben. „Az EPP-ben az történik, amit a német Kereszténydemokrata Unió mond, az EU-t tulajdonképpen nevezhetjük Negyedik Szent Német-római Birodalomnak is”  – fogalmaz Kövér László. Megkérdeztük arról is, hogy látja, milyen az ellenzéki vezetésű főváros és a kormány kapcsolata. „Napról napra erősödik a meggyőződésem, hogy ilyen gyenge képességű ember még nem állt Budapest élén, beleértve az 1990 előtti tanácselnököket is. Karácsony Gergely egy pr-huszár, de még abban sem igazán jó” – mondja a házelnök.

Vezércikkünket ezúttal Szilvay Gergely jegyzi, aki felteszi a kérdést: vajon melyek azok az európai értékek, amelyekkel a baloldali és a liberális értelmiségiek szerint szembemegyünk. 

Közélet

A kézilabda-Európa-bajnokságon mutatott játék bizakodásra adhat okot, az olimpiáról való újabb lecsúszás miatt azonban ambivalens érzéseink lehetnek. Mocsai Lajos legendás szövetségi kapitány szakmai segítségével elemezzük az Eb eredményeit, értékeljük az NB I-es topcsapataink igazoláspolitikáját, a taótámogatásokat és az utánpótlás helyzetét. 

Forgács István romaügyi szakértő szerint Orbán Viktor jól tette, hogy beleállt a Gyöngyöspata-ügybe, és nem gondolja, hogy a Fidesz a cigányokat új ellenségképként akarná bemutatni. „Ennek eleve ellentmond mindaz, amit tíz év alatt a kormányaival tett a cigányokért” – mutat rá interjúnkban.Forgács úgy látja, hogy minden helyi roma közösség akkor jár jól, ha nem az önfelmentésre buzdítókra és lázítókra hallgat, hanem először is felfogja, hogy az összes erőforrás a többségi társadalomnál van. 

Példátlan járvány, amelyre példátlan válaszintézkedések születtek: a Kínából induló koronavírus futótűzként terjed a világban, és már Európát is elérte. Mire kell itthon számítanunk? Mivel jár a betegség? Hogyan lehet megelőzni, hogy elkapjuk a kórt? Utánajártunk. 

Lánczi András publicisztikájában azt vizsgálja, hogy mit jelent ma zöldnek lenni, és vajon legyőzhető-e a természet.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az iskolai és a börtönkártérítések kapcsán járja körül a kérdést, hogy lehet-e igazságos a törvény.

Külhon & Külföld 

Mozgalmasan teltek néhány nyugat-bácskai magyar fiatal számára az elmúlt hetek: a megrongált magyar névtáblák rendbetételére adták a fejüket. Ennek apropóján Külhon rovatunkban beszélgettünk Mengyán Alberttel, a kezdeményezés ötletgazdájával a vajdasági fiatalok sorsáról, a szórványmagyarság jelenéről és jövőjéről. 

A 67 milliós Franciaország egyszerre Európa egyik vezető hatalma és beteg embere: hogyan próbálják a régi nagyságot visszanyerni, miközben akut belső problémákkal küzdenek? Külföld rovatunkban a „Grande Nation” jelenét vizsgálja Demkó Attila.

Szlovéniában január végén lemondott az ötpárti balközép kisebbségi kormányt vezető, színész-humoristából lett miniszterelnök, Marjan Šarec. A Šarec-kabinet zsinórban az ötödik, amely nem tölti ki a hivatali idejét délnyugati szomszédunknál. Utánajártunk annak, hogy mi zajlik a szlovén politikában.

Sólyom István kolozsvári publicista véleménycikkében Havasalföld és Moldva 161 évvel ezelőtti egyesülésére emlékezik meg, rámutatva, hogy ha ma kellene dönteni az egybeolvadásukról, nem biztos, hogy az unionisták akarata érvényesülne. 

Precedens & Makronóm

A minap mutatták be a Minority SafePack Initiative szervezői jogszabályjavaslataikat az Európai Bizottságnak, miután a támogató aláírásokat már januárban sikerült regisztrálni. Precedens rovatunkban utánajártunk, hogy vajon milyen politikai támogatást kaphat az Európai Parlamentben és a tagállami kormányoknál a Kárpát-medencei magyarok által jelentős mértékben támogatott kezdeményezés.

Koltay András, az NKE rektora a szólásszabadság kapcsán a hazugságok terjedéséről ír véleménycikkében.

Makronóm rovatunkban Kerekes György exportszakértővel elemezzük, hogy Magyarország számára milyen lehetőséget jelent az, hogy felértékelődik a szolgáltatások exportja. Ennek kapcsán arról is beszélgetünk, hogy a hazai cégek már ma is sokkal többen sikeresek külföldön, mint amennyit a statisztikák mutatnak. 

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely Michael T. Klare biztonságpolitikai szakértő könyve apropóján ír arról, hogyan változnak meg a hadseregek feladatai a klímaváltozással összefüggő események miatt.

A Feminens oldalán Karády Katalin szerepel: a színésznő életútja mellett megismerhetik, hogy milyen véleménnyel volt a korabeli metoo-jelenségről.

Életminőségünk javulásával exponenciális összefüggésben van a felhasznált villamos energia mennyisége. De mihez kezdjünk vele, és hogyan osszuk el a növekedő energiatermelést? Tudomány rovatunkban körüljártuk a kérdést.

Máthé Zsuzsa jegyzetében Schobert Norbert nagy port kavaró kijelentése kapcsán világít rá arra, hogy manapság a boldogságunk kulcsa alapvetően külsőségekben rejlik.

Itthon az elfeledett disszidens bárzongorista, külföldön a nagy francia művész, Georges Cziffra. Cziffra György szívszorítóan huszadik századi sorsdrámája és rendkívüli tehetsége talán feledésbe merült volna, ha nem lép színre egy fiatal reménység, Balázs János. Mire képes minden idők egyik legnagyobb zongoristájának máig ható varázslata? Lehet-e jóvátétel egy fesztivál? Élet rovatunkban Balázs János Kossuth-díjas zongoraművészt kérdeztük otthonában.

Kiemelten foglalkoztunk a Házasság hetével, így a családokkal: a párkapcsolati krízisek megoldásáról szóló videósorozatról, a száz éve született Béres József örökségéről olvashatnak, valamint arról, hogy miért fontos, hogy a szülők szeretetben éljenek.

A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban az UFi alapító szerzője, Ambrus Balázs a kaposvári püspök megállapításai – miszerint a nyugati társadalomberendezkedés alapjait képező intézmények ab ovo a romlás megtestesítői – nyomán ír arról, miért fontos, hogy az egyház képviselőibe vetett bizalom megerősödjön.