Vidnyánszky, Saly Noémi, Putyin, Győr és hálapénz – megjelent az új Mandiner hetilap!

A szakma egy része még mindig abban érdekelt, hogy a torzsalkodás uralkodjon – mondja lapunknak adott interjújában az új kulturális törvény körüli tiltakozásról Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója. A Magyar Teátrumi Társaság elnöke szerint nem igaz, hogy a szakma színe-java kiment tüntetni, és aki távol maradt, azt viszont büntették a sajátjaik. „Ha rajtam múlott volna, be sem vezettük volna, ezt már sokszor elmondtam. 2009-ben figyelmeztettem mindenkit, hogy ez a könnyen kijátszható szabályozás hová fog vezetni, és sajnos minden aggodalmam beigazolódott” – mondja a taóval kapcsolatban. Vidnyánszky Attila beszél az új kultúrtörvényről, a független színházakról, a Nemzeti működéséről és eredményeiről, valamint legújabb Wass Albert-rendezéséről is. 

Vezércikkünket, az Első karaktert Leimeiszter Barnabás jegyzi a Momentum-generációról. 

Közélet

Magabiztosan győzött a Fidesz Győrben vasárnap, de vajon lehet-e ebből messzemenő, országosan érvényes következtetéseket levonni? Kimúlt a Borkai-hatás? Hogyan szólította meg Dézsi Csaba András a jobboldali értelmiségi szavazókat? Böcskei Balázstól Mráz Ágostonig elemzőket kérdeztünk a győri választás tanulságairól.

Hamarosan a parlament elé kerülhet az a törvényjavaslat, amely gátolná a börtönbizniszt – Völner Páltól, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárától tudtunk meg részleteket. Eközben, bár történelmi hátrányokat kell ledolgoznunk, folyamatosan javulnak a fogvatartottak körülményei.

Be lehet-e tiltani a hálapénzt? Egyelőre megoszlanak a vélemények az orvostársadalomban. Van, aki szerint a hálát nem lehet betiltatni és büntetni, míg más úgy véli, hogy a paraszolvencia adását és elfogadását egyaránt szankcionálni kell. Utánajártunk, hogy megérett-e a helyzet a gyakorlat felszámolására.

Balog Zoltán református lelkész, miniszterelnöki biztos a humor és a kereszténység kapcsolatáról ír véleménycikkében.

Az erőltetett tekintélyrombolás ellenkezik az ember természetével, és összeegyeztethetetlen a társadalom szükségleteivel – írja Szánthó Miklós (Alapjogokért Központ) e heti cikkében.

Külhon & Külföld 

Külhon rovatunkban interjút olvashatnak Bocskor Andrea fideszes EP-képviselővel, akivel a kárpátaljai magyarság kihívásairól és reményeiről beszélgettünk. „Sem a NATO, sem az Európai Unió nem kezeli kellő komolysággal a helyzetet, hajlamosak kétoldalú konfliktusként, tagország belügyének tekinthető kisebbségi problémaként bagatellizálni” – hívja fel a figyelmet a magyar-ukrán viták kapcsán.

Elindult Oroszországban a Vlagyimir Putyin utáni rendszer megalapozása – természetesen Putyin vezényletével. Milyen opciók vannak az elnök előtt, és hogyan fogadja az új terveket az orosz társadalom? Külföld rovatunkban nagy orosz körképben jártunk utána annak, hogy a reformokat és Putyin elnökségét követően milyen berendezkedés várható Oroszországban.

Estefán Zsolt, a Hír TV külpolitikai szerkesztője a brexit-szappanopera talán immár utolsó epizódjáról ír véleménycikkében.

Precedens & Makronóm

Nemrég kezdődött meg a szenátus előtt az Egyesült Államok közéletét uraló impeachment, vagyis felelősségrevonási eljárás Donald Trump elnök állítólagos hivatali visszaélése kapcsán. Precedens rovatunkban ismert és kevésbé ismert példákon keresztül bemutatjuk, pontosan milyen jogi eljárásról van szó.

A devizahitelesek ügyéről és az igazságszolgáltatásba vetett bizalomról ír Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese publicisztikájában

Nem ok nélkül tartanak országok a Nemzetközi Valutaalaptól – véli a szervezet magyar igazgatóhelyettese. Makronóm rovatunkban Benk Szilárddal beszélgettünk, aki vezető IMF-esként beszél arról: szerinte jól tette Magyarország, hogy az IMF javaslatai helyett a saját útját követve a növekedést akarta beindítani 2010 után. 

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely Martin Cohen filozófus könyve nyomán ír a a veganizmusról, a műhúsról és a növényi alapú élelmiszerekről, amelyek nem biztos, hogy megmentik a világot, de biztosan átalakítják a civilizációt. 

Budapesti történetek kisrovatunkban megismerhetik Weidinger bácsit, aki különös figurája volt a századelő Budapestjének. Harmincnyolc éven át volt a Nemzeti Színház, majd az Opera klakkfelelőse, vagyis a bértapsolók főnöke.

A Feminens oldalán Majorosi Marianna Kossuth-díjas énekessel, a Csík Zenekar női tagjával beszélgettünk.

Pál Gyula jegyzetében egy japán és egy kínai cég példáján keresztül ír a saját civilizációinkba illeszkedő új működési modellek szükségességéről.

Élet rovatunkban Saly Noémi irodalom- és Budapest-történésszel beszélgettünk, aki rendszeresen utazik az időben, hogy aztán régi korokból visszatérve órákig meséljen. „Micsoda népek…” címmel néhány hete jelent meg legújabb könyve, amelyben tabáni szülőházának egykori lakói elevenednek meg. „Másfél hónapig kutattam éjjel-nappal a ház történeteit. Kiállítás is lett belőle a földszinten – szó szerint kiteregettem a ház szennyesét” – avatja be lapunkat könyve születésének körülményeibe a helytörténész.

Egy kiállítást is figyelmükbe ajánlunk: Banksy a kétezres évek egyik legizgalmasabb és legtitokzatosabb public art művésze, a műveiből The Art of Banksy címmel nyílt kiállítás Antwerpen, Párizs, Berlin, Isztambul és a világ más nagyvárosai után most először látható Budapesten. 

Arctér kisrovatunkban Török Máté zenészt, a pálos szerzők verseinek megzenésítőjét, a Pálosan szép az élet vándorkiállítás arculattervezőjét ismerhetik meg. 

Az Élet rovat tárcáját Hegyi Zoltán írta.

A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban az UFi régi szerzője, Demkó Attila ír az újliberális kánonról és annak szerinte zsákutcás kimeneteléről. „Bizonyos: az új progresszió kánonja is előtt-utóbb a történelem szemétdombjára fog kerülni. De nem mindegy, hogy milyen pusztítással jár ez a folyamat, mennyire fog benne megrendülni az Európai Unió, az Egyesült Államok – maga a Nyugat” – írja a biztonságpolitikai szakértő zárszavában.