A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa, a KKI 4:1 friss számában Salát Gergely sinológus megerősítette a Kínára vonatkozó kijelentéseket: a kínai Államtanács 2017 nyarán kiadta a jelszót, mely tervet azóta feszesen követnek a kínai fejlesztések, miszerint a húszas évek végére Kínának a mesterséges intelligencia területén világelsővé kell válnia. És erre minden esélye meg is van – szögezi le a PPKE BTK docense –, ugyanis
a kínai állam ezt gazdasági prioritásnak határozta meg, amelynek megvalósításához óriási tőkét rendel hozzá,
és a feltörekvő kínai digitális iparban dolgozó szürkeállomány is adott hozzá.
Ez már az MI-fejlesztések negyedik-ötödik hulláma az ötvenes évek óta, a fejlesztések motorja az adatgyűjtés – írja összefoglalójában a harmadik szerző, Gulyás László. Az EIT Digital igazgatója szerint három tényező van az MI-piacon: Amerika, Kína és Európa. Az Egyesült Államok az amerikai nagyvállalatok révén, az állam pedig a hadiipari és titkosszolgálati megrendelésein keresztül. Kína szintén belső piacon megnőtt, nemzetközi porondra kilépett vállalatok révén, illetve saját fejlesztésű technológiák (pl. arcfelismerő program) okán van jelen.
A harmadik erő Európa, amely lépéshátrányban van az előző kettőhöz képest. Bár az EU-nak van saját MI-stratégiája, a tagállami részérdekek miatt töredezett piac. Ugyanakkor a szektor etikai, jogi szabályozásában előbbre tart, mint Amerika vagy Kína.