Ki profitál jobban a mesterséges intelligenciából?

A mesterséges intelligencia (MI) elterjedése ugyanazt a pályát követi, mint egykor az internet, aztán a közösségi média terjedése: mindig csak tágul a használati köre és technikai háttere, s ha már megjelent, zsugorodni már sose fog. Éppen ezért aki hamarabb és szélesebb körben hasznosítja, az kerül lépéselőnybe az információgyűjtés, a fejlesztések, a gazdasági befolyás terén – vagy akár majd a nemzetközi politika tematizálásában.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet tanulmányának ajánlója három területen látja a MI már jelen lévő hatását. A gazdaság területén a mesterséges intelligencia fejlesztése, illetve annak bevonása a gazdasági folyamatok irányításába módosíthatja a cégek, nemzetgazdaságok piaci pozícióit, ezzel bizonytalanságot okozva a globális piacokon és a munkaerőpiacon is.

A második terület a biztonságpolitika: autonóm fegyvereket,

amely ellenőrizhetetlen fegyverkezési versenyt robbanthatnak be.

A harmadik terület a demokratikus jogokat érő fenyegetések: a mesterséges intelligencia alkalmazásával egyre profibb megfigyelési eszközöket gyártanak, egyre bonyolultabb algoritmusokat dolgoznak ki, így követhetetlenné válnak a választási manipulációk, a magánélethez való jog pedig jelképessé válik.

A mesterséges intelligencia hasznosítása tehát egyre inkább az államok stratégiai erőforrása lesz, „előreláthatóan jelentős szerepe lesz a globális gazdasági és katonai egyensúly átalakulásában”. Ezért nem véletlen, hogy az Egyesült Államok éppen a napokban korlátozta az MI-technológiák exportját, különösen a nagy vetélytársak, Oroszország és Kína számára.

amerikai adatok szerint idén csupán ezen szektor fejlesztéseire 70 milliárd dollárt szánnak – írja a tanulmány egyik szerzője, Négyesi Imre. A NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanszékvezető docense szerint Amerika „jelenleg vesztésre áll ebben a harcban”, pedig a Pentagon értékelése szerint a mesterséges intelligencia használata nélkül nehéz lesz a jövőben fenntartani a békét és a stabilitást.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa, a KKI 4:1 friss számában Salát Gergely sinológus megerősítette a Kínára vonatkozó kijelentéseket: a kínai Államtanács 2017 nyarán kiadta a jelszót, mely tervet azóta feszesen követnek a kínai fejlesztések, miszerint a húszas évek végére Kínának a mesterséges intelligencia területén világelsővé kell válnia. És erre minden esélye meg is van – szögezi le a PPKE BTK docense –, ugyanis

és a feltörekvő kínai digitális iparban dolgozó szürkeállomány is adott hozzá.

Ez már az MI-fejlesztések negyedik-ötödik hulláma az ötvenes évek óta, a fejlesztések motorja az adatgyűjtés – írja összefoglalójában a harmadik szerző, Gulyás László. Az EIT Digital igazgatója szerint három tényező van az MI-piacon: Amerika, Kína és Európa. Az Egyesült Államok az amerikai nagyvállalatok révén, az állam pedig a hadiipari és titkosszolgálati megrendelésein keresztül. Kína szintén belső piacon megnőtt, nemzetközi porondra kilépett vállalatok révén, illetve saját fejlesztésű technológiák (pl. arcfelismerő program) okán van jelen.

A harmadik erő Európa, amely lépéshátrányban van az előző kettőhöz képest. Bár az EU-nak van saját MI-stratégiája, a tagállami részérdekek miatt töredezett piac. Ugyanakkor a szektor etikai, jogi szabályozásában előbbre tart, mint Amerika vagy Kína.

Oroszországnak is van tavaly ősze óta saját MI-stratégiája, nem meglepő módon

– írja a negyedik szerző, a tanulmány szerkesztője, llyash György. A KKI kutatója szerint az orosz fejlesztésű MI-technológiák egy részét már letesztelték a közösségi média felületein és a szíriai harcok során.
 

fotók: KKI, nacle.org, future-customer.com