Weber támogatja, a Zöldek nem szavazzák meg az új Bizottságot

Maráczi Tamás tudósítása Strasbourgból

Szerda délelőtt zajlik az új Európai Bizottság tagjairól és programjáról szóló vita az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. Mérsékelt hangnem jellemzi a felszólalásokat, de az is világosan látszik, hogy nagyon eltérő víziók és politikai indítékok állnak a különböző frakciók, pártcsaládok mögött. Az eurohonatyák délben szavaznak majd az Európai Bizottságról.

A plenáris ülés az Európai Bizottság megválasztott elnökének 40 perces nyitó beszédével kezdődött, amelyben Ursula von der Leyen bemutatta a testület leendő tagjait és annak ötéves programját. 

Ezt követően kezdődött a vita, amelyben először a legnagyobb európai párt, az Európai Néppárt frakcióvezetője kapott szót.

Weber: Az egység a tét

Manfred Weber szerint Ursula von der Leyen elnöksége a konzervatívok győzelme, hiszen ismét a Néppárt adja a Bizottság elnökét, illetve a testületben jelentős számban lesznek pártcsaládhoz tartozó biztosok. A német frakcióvezető kiemelte, hogy jelöltjük lett a Bizottság történetének első női elnöke, és a konzervatív párt frakciójában közel 50 százalékos a nők képviselete, ami szerinte önmagában nagy fegyvertény. Weber utalt az elmúlt időszak ideológiai vitáira is, figyelmeztetve, hogy most „Európa egysége a tét”, az európai identitást meg kell erősíteni. A frakcióvezető jelezte, hogy a Néppárt támogatni fogja a Bizottságot, és reményét fejezte ki, hogy az EP erős felhatalmazást ad a testületnek.

Másodiknak reagálhatott a bizottsági programra az európai szocialisták parlamenti vezetője. García Pérez Iratxe szerint erősebb demokráciára, több szolidaritásra van szükség az unióban, „igazságosabbá kell tenni Európát". A Bizottság új zöld programját támogatják, de csak úgy, ha a zöld belül vörös: vagyis ha Európa visszatér társadalmi igazságosság eszméjéhez. Iratxe felhívta a figyelmet az intézményi válságra is, úgy vélte, az intézményekben való bizalmat sürgősen meg kell erősíteni. Ezért a Bizottság stabilitásában érdekelte, támogatni fogják, de jelezte: nagyon nagy a testület felelőssége.

A liberális „Újítsuk meg Európát" frakció vezetője három dolgot kért a létrejövő Bizottságtól: jövőképet, szenvedélyt és ambíciót. A romám Dacian Ciolos szerint a Bizottságnak sürgős reformok motorjává kell lennie, az intézmények reformja elodázhatatlan. A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy az európai életmód védelmében „az amerikaikkal és a kínaiakkal szemben fel kell venni a kesztyűt”. 

A Zöldek nem szavazzák meg a Bizottságot

A Zöldek parlamenti vezetője nincs meggyőződve arról, hogy a bizottsági környezetvédelmi program hatékony lesz. Ska Keller úgy vélte, hogy konkrét mezőgazdasági politikaváltásra lenne szükség, enélkül mind agrárkérdésben, mind a klímapolitikában félő, hogy minden újra a jelszavak szintján marad. A Zöldek ezért nem fogják támogatni a Bizottságot, de az emberi jogok, a társadalmi egyenlőség és a klímareform érdekében „konstruktív partnerek” lesznek. Keller jelezte azt is, hogy két biztosjelölt személyét továbbra is problematikusnak látják: a belső piacokért felelős biztost nagyvállalati múltja és viszonyrendszere, a magyar biztost pedig a magyar kormány jogállamisági vitáiban mutatott tevékenysége miatt tartják a poszttal összeférhetetlennek.

Jordan Bardella az euroszkeptikus Identitás és Demokrácia csoport nevében arra figyelmeztetett, hogy az új Bizottság sem lesz más, mint a korábbi, a biztosok ugyanúgy a „brüsszeli gépezet” tagjai, mint elődeik. Fontos árulkodó jelnek tartotta, hogy a migráció tekintetében nem történt változás az elmúlt időszakban.

Raffaele Fitto, a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció vezetője furcsállotta, hogy a leköszönő Juncker-bizottság munkáját senki nem értékelte senki, ezért ő ezt megtette: úgy vélte, hogy a korábbi testület rengeteg megoldatlan problémát hagy maga után. A jelenről szólva pedig aggodalmának adott hangot, mert szerinte az új Bizottság „mindent akar, sokat markol, de lesz-e ezekre mind költségvetési keret?” A migráció kérdésében azt rótta fel a frakcióvezető, hogy nem világos, lesz-e valódi stratégia, lesznek-e konkrét lépések, lesz-e hozzárendelt büdzsé ezek megvalósításához. 

Martin Schirdewan az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport színeiben kárhoztatta az új Bizottság terveit, mert azok láthatóan újra a megszorítások politikájának folytatásra utalnak. „Kudarc lesz ez a politika, mert a tagállamok nem tudnak majd beruházni” – magyarázta. Fontosnak tartotta a gazdaság rendbetételéhez, hogy a nagyvállalatok adóelkerülését végre ne nézze el Brüsszel, vessen ki vállalati adót, az adóparadicsomokat pedig számolja fel.

Szavazásra készülnek

A frakciók a voksolás előtt még visszavonulnak tisztázni szavazati szándékaikat, majd a közvetlenül a szavazás előtt a képviselőcsoportok vezetői újra nyilatkoznak erről.

Az új Európai Bizottság eredetileg már novemberben hivatalba lépett volna, azonban ezt el kellett halasztani, miután a parlamenti szakbizottságai különböző okokból elutasították az első francia, magyar és román jelöltet. 

Az uniós jog szerint a Bizottság beiktatásához két jogi lépés szükséges: az Európai Parlament jóváhagyja, az uniós tagországok vezetőiből álló Európai Tanács pedig ezt követően kinevezi az új testületet. Ez utóbbi inkább formaság, az EP-voksolás bír némi kockázattal, bár nem szokás leszavazni a testületet, miután a szakbizottságok már előzőleg meghallgatták őket, a frakciók pedig lezárták a meghallgatást.