Stadion-gazdaságtan

MINÉL ELHÍZOTTABBAK VAGYUNK, ANNÁL TEREBÉLYESEBB A KÖLTSÉGVETÉS

Az OECD új kutatása (The heavy burden of obesity) szerint 2020 és 2050 között az elhízásból származó egészségügyi költségek, azaz az elhízáshoz kötődő egészségügyi ráfordítások hazánkban az összes egészségügyi költés 6,5 százalékát teszik ki, ekkora forrást költ el Magyarország a jelentős részben a rossz életmódból származó, megelőzhető probléma kezelésére. Az elemzés hozzáteszi, hogy hazánkban nemzetközi összevetésben is jelentős, 4,1 százalékos GDP-visszaesést okozhat majd az elhízás három évtized alatt (a rekorder Mexikóban a veszteség az 5 százalékot is meghaladhatja). Az elhízás miatt az országok sok esetben növelni kényszerülnek az adóterheket, így vezet az elhízottság a költségvetés hízásához.

A kutatás alapján a várható élettartamot átlagosan nagyjából 3,5 évvel rövidíti meg az elhízás Magyarországon 2020 és 2050 között, ennél csak az USA-ban, Lengyelországban, Oroszországban és Mexikóban valószínű súlyosabb helyzet. Az elhízás miatti betegségek, a munkahelyi hiányzások, a korai nyugdíjba vonulás az elhízás komoly munkapiaci költségeit jelentik, és csökkentik a gazdaság termelékenységét, az elvégzett munka minőségét.

MEGELŐZÉSBE FEKTETÜNK

Ha a 2018-as 42 ezer milliárd forintos magyar GDP-t nézzük, csak ennek 1700 milliárd forint lenne a 4 százaléka. Ezzel szemben a kormány stadionokra a 2010-es években összesen  350 milliárd forint körüli összeget költ el várhatóan. Ez az összeg önmagában is töredéke annak a költségnek, amit az elhízás, az egyik legpusztítóbb népbetegség okoz a következő évtizedekben Magyarországon.

Ez is hozzájárult – a Bozsik-programmal együtt –, hogy ma már egyesületi keretek között 183 ezer gyerek játszik rendszeresen. Csányi Sándor MLSZ-elnök számolt be arról korábban, hogy közel megduplázódott a labdarúgást űzők száma 2010 óta, ma már több mint 280 ezer főt jelent ez összesen, miközben a csapatok száma is nőtt. A foci iránti érdeklődés hazánkban meglehetősen magas, a Nielsen Sports 2018-as elemzése arra jutott, hogy a magyarok  54 százalékát érdekli a labdarúgás, amivel Németországot követjük, megelőzve az Egyesült Királyságot és Franciaországot is.