Az oroszok Ukrajna megosztására játszanak – Rosztyiszlav Pavlenko a Mandinernek

Rosztyiszlav Pavlenko (1976) ukrán egyetemi tanulmányai során a budapesti CEU-ra is járt. Politológusként Viktor Juscsenko államfősége idején (2005 és 2010 között) az elnöki hivatal munkatársa volt, azt követően Vitalij Klicsko Udar nevű pártjához csatlakozott, annak parlamenti képviselője lett. 2014 és 2018 között Petro Porosenko elnök hivatalának helyettes vezetője, ezután az államfő tanácsadó testületének, a kijevi Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatójaként tevékenykedett az idei elnökválasztásig. Jelenleg Petro Porosenko Európai Szolidaritás nevű pártjának parlamenti képviselője, a Verhovna Rada oktatási bizottságának tagja.

***

Elveszett végleg a Krím? Vagy a jövőben lát reményt az elcsatolt országrész visszaszerzésére?

A „végleg” szót bizonyosan nem használnám. A krími helyzethez politikai, diplomáciai eszközökkel kell közelíteni. Van jogi aspektusa is, hiszen Oroszország tettét egy nemzetközi bíróság is vizsgálja. Ezek az eljárások időt vesznek igénybe, és sajnos, amíg Oroszország nem változtatja meg politikáját, addig csak ez a kettős szorítás marad számunkra: nemzetközi jogi fórumra vinni az ügyet, illetve gazdasági szankciókkal sújtani Moszkvát. Mindezt abban a reményben, hogy Oroszország belátja, az az érdeke, hogy kommunikáljon a szabad világgal, és ne csak a sajátos értelmezését szajkózza a külvilág felé.

Az ismert, 2014 óta zajló katonai események után az orosz-ukrán megbékélésnek milyen esélyei vannak?

Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben. És Vlagyimir Putyin hozzáállása nem változott azóta sem, mi vagyunk az első számú célpont.

Zelenszkij elnöknek meg kéne értenie, hogy Putyin az első számú ellenségünk, és végre erre kellene koncentrálnia. A megszállt területeken az orosz propaganda 24 órában megy, míg az ukrán rádiójeleket akadályozzák, és fegyveresek állomásoznak ott – ezekkel a körülményekkel nehéz versenyezni, az egyesítés nehéz feladat lesz.

Rosztyiszlav Pavlenko a kijevi parlament bizottsági épületében újságíróknak nyilatkozik

Két hónapja a szakértők a „Steinmeier-formuláról” beszélnek, vagyis hogy az oroszbarát erők által elfoglalt kelet-ukrán területeken választást kéne tartani; és ha az oroszbarát szavazatok többségbe kerülnek, akkor esetleg autonómiát kellene adni a térségnek, cserébe Ukrajna területi integritása helyreállna.

Nemzetközi elemzők szerint előbb a biztonságot kell garantálni a területnek, vagyis orosz kivonulásnak kell megelőznie egy esetleges választást. Választásnak pedig csak akkor van értelme, ha az szabad és tisztességes a nemzetközi sztenderdek szerint is. Vagyis: szabad kampányt kéne biztosítani, ehhez pedig szabad médiafelületek kellenek – nem lehet kampányt tartani orosz fegyverek árnyékában. Az autonómiáról pedig annyit, hogy a kérdéses területeken speciális önkormányzatiság már van.

Ennek a tervnek pedig az a célja, hogy megossza Ukrajnát, és lépésről lépésre kivezesse az országot az EU- és a NATO-csatlakozás folyamatából.

Hogyan élik meg ezt az elhúzódó konfliktust a helyi ukránok? Hogyan hat az oroszok keltette megalázó helyzet az ukrán nemzeti büszkeségre?

Oroszország nem egy szabad állam, különösen az információ-áramlás tekintetében nem az. Az orosz propaganda jelentős tudatmódosító hatással van a megszállt területeken élő állampolgárokra, ugyanakkor sokan ennek ellenére is jól látják a saját helyzetüket, a valóságot, vagyis hogy ez egy megszállás. Először az orosz erőknek és az orosz agymosó propagandának el kell hagyniuk Kelet-Ukrajnát, és utána jöhet valamiféle megoldás. Mi, ukránok jók vagyunk a kompromisszum-kötésben. Van tehát egy orosz agresszor, amely egy kész helyzetet teremtett, de megoldás csak akkor lehet, ha először elhagyják a területünket.

A mariupoli rendőrkapitányság 2014-ben szétlőtt és azóta is mementóként meghagyott épülete

Az ukrán nemzeti identitás sérült az orosz akcióval. De vannak válaszlépések, például hogy az ukrán ortodox egyház különvált az orosz egyháztól. Ebben önnek kormányzati megbízottként szerepe volt. Ez egy politikai győzelem az oroszok fölött?

Inkább az oroszok gondolkodnak politikai győzelmekben. Mi nem törekszünk győzelmekre. Csak segíteni akartunk az ukrán ortodox egyháznak a történelmi igazságtétel elérésében, és segíteni akartunk az ukrán egyházra gyakorolt orosz befolyás lazításában. Ugyanis az orosz befolyásszerzés egyik területe az egyház volt, sok orosz egyház tevőlegesen segítette például az orosz erőket és helyi szövetségeseiket a megszállt területeken. Ezen kívül több esetben tapasztaltuk, hogy segítettek terjeszteni az orosz állami propagandát. Például

Ezért szükségessé vált egy olyan ortodox egyház megerősítése, amely lojális a saját hazájához, és amelyet elismer a többi ortodox egyház is.

Az ukrán identitáspolitika része még a többségi társadalom jogainak megerősítése is, akár a nemzeti kisebbségekkel szemben is. Kárpátalján él a magyar kisebbség. A saját nemzeti identitásproblémái miatt ilyen rugalmatlan az ukrán állam az oktatási és a nyelvtörvény ügyében?

Hogy őszinte legyek, vita van arról, hogy ezt a kérdést hogyan is lássuk. Mert itt nem egy kisebbség elnyomásáról van szó. Csupán arról, hogy egy ukrán állampolgárnak – bármilyen nemzetiségű is legyen – ismernie kell az ukrán nyelvet. A törvény a középiskolai oktatásról szól, és megpróbál egy olyan megoldást kialakítani, amely mindkét fél számára elfogadható. Ugyanis a törvény célja az ukrán nyelv kötelező elsajátításával az, hogy minden állampolgár ugyanolyan esélyekkel bírjon a tanulás, az érvényesülés terén. Valamint az is, hogy a kisebbségek saját nyelvükön tudják tanulni saját kultúrájukat, történelmüket, és ezáltal nemzeti identitásukat meg tudják őrizni. Az ukrán szabályozás nem említ etnikai származást,

Kompromisszumos megoldás kell, a külföldi jogi ajánlásokat, a részleteket több ukrán szakmai fórum vizsgálja még.

Lejárt a 100 nap az új elnök beiktatása óta. Milyennek látja Volodimir Zelenszkij teljesítményét?

Az ukrán társadalom békét, nyugalmat és végre valamiféle jólétet akar – Zelenszkij ezt ígérte, ráadásul úgy, hogy ezt gyorsan elhozza. Ugyanakkor látszik, hogy nehéz nyomást gyakorolni az oroszokra, még nemzetközi koalícióval is, hiszen a Kreml nem mutatja a változás jeleit: nem vonják ki a csapataikat, pedig a minszki egyezmény előírta. Az életszínvonalon pedig nem látszik, hogy emelkedne. Zelenszkij gyors változásokról szóló ígéretei tehát még nem látszanak megvalósulni. Az azonban biztos, hogy reformkényszer van, azt kell meglépnünk, mint a kelet-európai államoknak a '90-es években.

Volodimir Zelenszkij elnök a mariupoli kormányhivatal folyosójára kitett plazmatévé képernyőjén

Az ukránok véleménye szerint ehhez meg kell fékezni az első számú belső ellenséget, a korrupciót. Vannak az elmúlt években eredmények?

A 2014-es EU társulási megállapodás meghatározta az átláthatóság követelményeit, ezt kell követni. Az európai gyakorlat bevezetése azonban lassú folyamat. A rendőrségen belül például már van egy antikorrupciós szerv,

Az azonban látható, hogy  a korrupció gyengítésében fontos szerepet játszik például az új közbeszerzési törvény, amely megsegíti a kisvállalkozások életét, vagy az, hogy az energiaszektorból nagy erőkkel folyik az orosz gázipar kiszorítása.

Az ukrán kormány úgy keveredett bele a formálódó Trump-impeachment eljárásba, mint Pilátus a krédóba. Hogyan látja Zelenszkij elnök és emberei kommunikációját a diplomáciai zűrben?

Úgy kell beszélni egy vezetőnek, hogy az ország érdekeit szolgálja. Ez az ügy nem szolgálja Ukrajna érdekeit. Talán erről csak ennyit.

Miért változtatták meg a pártjuk nevét? Petro Porosenko Blokk helyett Európai Szolidaritás lett az új név. Porosenko elnöksége, politikai öröksége teherré vált saját pártja számára?

Nem, éppen ellenkezőleg. Az új név célja, hogy megmutassa a pártunk igazi arculatát.

Ezért az Európai Szolidaritás szópárt választottuk, kifejező név.

Köszönöm az interjút!

„Minden jót kívánok” (magyarul mondja). Tudja egyébként, hogy a CEU-n tanultam?

Igen, láttam az életrajzát. Követi a CEU-s fejleményeket?

Igen, hallottam a híreket.

Soros György forró téma Magyarországon.

Tudom.

Ha már szóba hozta a témát, önre igaz a vád: Soros György programját (is) képviseli a Verhovna Radában?

Jó ég, dehogyis. Mint Soros György ügynöke? Dehogyis. Az ukrán képviselők ukrán érdekeket képviselnek.

fotók: Maráczi Tamás