Mit jelent egy momentumos fiatalnak a Nélküled? Dömötör Csaba hogyan győzne meg egy huszonéves fiatalt, hogy a Fideszre szavazzon? Hogyan tovább, Budafok-Tétény? Mi a 2015-ös menzareform eddigi mérlege? Riport a kelet-ukrajnai konfliktuszónából és az átalakuló Etiópiából, könyvajánló a virtuális korszak téves látszatáról, Dunatáj-film a kászoni paraszti kultúráról, és elmélkedés a minket éltető fényről és az időszámítás-dilemmákról – íme a tizenkettedik lapszámunk!
Akkor most ki a hazaáruló? – egy asztalhoz ültettük a fideszes Dömötör Csabát és a momentumos Hajnal Miklóst, akikkel többek között a Nélküledről, nemzetpolitikáról, gazdasági kérdésekről, a választási eredményről és a foci-válogatott Eb-esélyeiről is beszélgettünk.
– jelenti ki Dömötör Csaba a Momentum korábbi ígéreteivel és a mostani politikájával kapcsolatban.
Hajnal Miklós pedig úgy véli: a politikai kultúrára nézve rendkívül káros a Fidesz által gerjesztett hazaárulózás.
Az Első karaktert ezúttal Szalai Laura jegyzi, aki a női politikusok „elférfiasodásáról” írt, továbbá arról, hogy a honanyák ezzel miért hiteltelenítik magukat.
Közélet
Parlamenti tudósítássorozatunk e heti részében Rózsa László (65, Békásmegyer, nyugdíjas) Szabó Tímeától kezdve Szabó Tímeán keresztül egészen Szabó Tímeáig terjedően számol be a Tisztelt Házban történtekről.
Budafoki riportunkban bemutatjuk,
miként szerzett magának többséget az ugyan állva maradt, de eredetileg kisebbségi vezetés elé néző fideszes polgármester, és hogyan árulja el helyi prominenseinek küzdelmét az országos MSZP.
A Mályvavirág Alapítvány azért dolgozik, hogy megkönnyítse a daganatos nők betegútját és javítsa életminőségüket. A civil szervezet most az európai vérkeringésbe is bekerült, vezetője két éven keresztül huszonöt ország félszáz betegszervezetét irányíthatja.
Tojásleves, káposztás tészta, főtt hús meggymártással és darával, csokiöntetes piskótakocka – csak néhány tipikus étel, amely generációk menzaélményét határozta meg. A most iskolába járó gyerekek tányérjára már sokkal egészségesebb ebédek kerülnek. Utánajártunk a menzareform eddigi eredményeinek.
A modern progresszió a fogyaszthatóságig semlegesített értékválasztását akarja rákényszeríteni a valóságra Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint.. „A mi életmódunk, az, amit mi az életről helyesnek gondolunk, átfogó támadás alatt áll.”
Advent első vasárnapja alkalmából Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban Miskolczy Ambrus történésszel beszélgettünk a Vasgárdáról, arról, hogy a román politikai és ideológiai mozgalomnak kik voltak a fő ellenségei, és mit jelentett az erdélyi magyarság számára.
Keleten a helyzet változatlan – Maráczi Tamás helyszíni riportja Kelet-Ukrajnából, a befagyott orosz–ukrán konfliktus határzónájából, ahol az életet a mai napig a Moszkva és Kijev között öt éve tartó katonai-politikai kötélhúzás határozza meg.
Vajon le tudja-e vezényelni Abij Ahmed az afrikai kontinens talán legfontosabb politikai, társadalmi és gazdasági átalakulását Etiópiában? Marsai Viktor (NKE; Migrációkutató Intézet, kutatási igazgató) helyszíni riportjában bemutatja, hogy milyen nehézségekkel küzd az ősi múltú, bonyolult jelenű kelet-afrikai ország, és milyen feladatok várnak a Nobel-békedíjjal kitüntetett fiatal miniszterelnökre.
Estefán Zsolt, a Hír TV külpolitikai szerkesztője a hongkongi demokratizálódás nehézségeiről ír véleménycikkében.
Precedens & Makronóm
A múlt év vége óta tapasztalható ellenzéki akciók az Országgyűlésben a magyar parlamentarizmus történetének egy kevéssé dicsőséges korát idézik fel: az első világháború előtti nagy obstrukciók idejét a parlament szégyenkorszakaként is emlegetik. Precedens rovatunk e heti cikkében rávilágítunk arra, hogy a mai és a dualizmus kori helyzet között számos párhuzam áll fenn.
Smuk Péter, az NKE dékánja ezen a héten az ombudsmani nyilvánosságról, annak jelenlegi hiányáról ír publicisztikájában.
Makronóm rovatunkban exkluzív interjút olvashatnak John Perkinsszel, az országokat eladósító multik módszereit bemutató kötet amerikai sztárszerzőjével.
Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés
Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely a digitális médiáról ír egy finn médiaguru könyve alapján, rámutatva: csak látszat, hogy az emberi civilizáció virtuális korba lép.
Kozmutza Flórát a legtöbben József Attila és Illyés Gyula élettörténetein keresztül ismerik, holott saját jogán is komoly pályát futott be a gyógypedagógia területén. A Feminens rovatban lányával, Illyés Máriával beszélgettünk.
Budapesti történetek kisrovatunkban ezúttal egy egyáltalán nem nosztalgikus utazásra invitáljuk az olvasót az IKV emlékezetébe.
Veszprémy László Bernát jegyzetben teszi fel a kérdést, hogy meddig relativizálható a vörös- és a fehér terror.
Élet rovatunkban a lírai hangvételű, a kászoni paraszti kultúrát bemutató filmet, az Ott legbelül dal van című alkotást mutatjuk be, amelynek premierjén a Dunatáj Alapítvány alkotóival beszélgettünk. „Aki úgy megy el a Székelyföldre – vagy bárhová – dokumentumfilmesként, hogy előre tudja, mit akar ott találni, az már régen rossz. De Sanyi finom lélek, tudta, hogy nyitottnak kell lenni, mert a nyitott tekintetbe nyitott tekintettel néznek vissza” – mondja Péterffy András, a Dunatáj elnöke.
Ezúttal két kiállítást is a figyelmükbe ajánlunk.
az Egyszer volt, sokszor volt című kiállítás pedig bibliai történeteket elveníti meg.
A lapot ezúttal is elődlapunk, az Utolsó Figyelmeztetés szerzőinek rovata zárja, amelyben ezen a héten Demkó Attila figyelmeztet: az Európai Unió tagállamaiban 2021-ig dönteni kell, hogy az egész éven át tartó nyári vagy téli időszámítást választja egy ország, és ezt egyáltalán nem könnyű feladat megválaszolni.
– fogalmaz Demkó, aki szerint a tét nem kicsi, hiszen a fény az életünk.
***
Hetilapunk elérhető az újságárusoknál, az előfizetési lehetőségekről pedig – a karácsonyi akcióval egyetemben – itt olvashatnak.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Százharminc vádpontot fogalmaztak meg a Manchester City ellen az utóbbi idők egyik legnagyobb sportperében, most mégis rangadót játszik a Bajnokok Ligájában.
A demokraták nagyon nem örülnek az ukrán elnök döntésének.
