Probléma a nacionalizmus a belga liberális biztosjelölt szerint

Didier Reynders, a belga liberális Mouvement Réformateur politikusa, jelenleg belga védelmi- és külügyminiszter, korábbi pénzügyminiszter tartotta meg biztosjelölti bemutatkozó beszédét szerda délelőtt az Európai Parlamentben, mint az új Európai Bizottság igazságügyi biztosjelöltje. Reynders húsz éve szolgál különböző kormányokban, Ursula von der Leyen maga jelöltje a posztra,

A bemutatkozás során – melyet egy hosszabb áramszünet zavart meg – Reynders bevezető gondolataként Európa helyéről beszélt a világban: mint elmondta, amikor miniszter lett, Európa még megosztott volt, elsősorban a berlini fal leomlásának helyzetével foglalkoztak. Állítása szerint büszkék és boldogok lehetünk amiatt, amit azóta elért Európa, hiszen a kontinens sokat ért el miközben sokféleségét, nyelveit és kultúráját megőrizte.

A belga politikus programjának fő tételét az európai integráció mélyítésében jelölte meg. Feladatunk a változó világban helytállni és közben megőrizni egységünket – fejtette ki Reynders. Problémaként jelölte meg beszédében a nacionalista és populista retorikát, ami véleménye szerint a múlthoz kellene, hogy tartozzon, ám ami szerinte továbbra is fenyegetést jelent. Az igazságügyi biztosjelölt szerint a béke, a biztonság és a jólét megvédése közös feladatunk, ahogyan a demokrácia és az alapjogok óvása is.

Reynders itt röviden utalt a személyét ért korrupciós vádakra, amiket az ügyészség már sajtóhírek szerint is elejtett.

Az igazságügyi biztosjelölt kijelentette, hogy az Európai Unión belül a jogállamisági megközelítést tervezi érvényesíteni. Lényegében példaképeként

és akivel a jövőben is együtt tervez működni. Reynders fontosnak tartja, hogy a jogállamiságot védje az Európai Unió, mivel „nincsen demokrácia és nincsen alapjogvédelem jogállamiság nélkül”. Itt Reynders utalt a független bíróságok, a szólásszabadság, a szabad sajtó és a szabad választások értékeit.

A belga politikus szólt az újra elővett javaslatról, miszerint minden tagállamban egységesen monitoroznák a jogállamiságot. Ezt a „jogállamiság-kultúrát terjesztő javaslatot” ő felügyeli majd, éves „preventív megközelítést” ígért. Állítása szerint az igazságügyi eredménytábla majd segíti felügyelni ezt a folyamatot. Reynders szerint minden tagállamot figyelnek majd, de „egyes tagállamokra” jobban figyelnek majd, nevezetesen azokra, ahol „komolyabb problémák merültek fel”. Ezek mellett az igazságügyi biztosjelölt objektív és méltányos mechanizmus ígért és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.

Reynders szerint fontos, hogy ebben a folyamatban az Európai Parlament és az Európa Tanács is részt vegyenek.

Állítása szerint meg kell nézni, mikor van szükség kötelezettségszegési eljárásokra, ám ezt elsősorban az európai elfogatóparancsok betartásának kapcsán említette. Hasonlóan szólt a börtönökkel kapcsolatos minimumszabályok bevezetéséről és az Európai Ügyészség felállításáról, mellyel kapcsolatban már felvette a kapcsolatot Laura Codruța Kövesivel.

Az igazságügyi biztosjelölt szerint Európa büszke lehet arra, hogy adatvédelmi kérdésekben és alapjogvédelmi kérdésekben vezető szerepet ért el a digitális korban. Mivel folyamatosan új online és offline technológiákkal kell lépést tartani, ezért fogyasztóvédelmi szempontból vizsgálni kell, hogyan alakulnak a fogyasztói és üzleti modellek.

Záró gondolatai szerint a cél a jövő felé fordulás, és a mindenkire való odafigyelés. Mint Reynders elmondta, több millió fiatal van az utcákon, akik a fenntartható jövőt kérik számon a politikusokon. „Inspirációt kell nyerni belőlük, akik arra kérnek, hogy lépjünk föl”.

Mint korábban, a biztosjelölt bemutatkozó beszédét most is rövid kérdések és visszakérdezések követték. Mindjárt az első kérdés azon, nem nevesített országokra vonatkozott, melyek kihasználják többségi felhatalmazásukat a jogállamiság leépítésére és a hatalmuk bebetonozására. A kérdésre, miszerint az új átfogó mechanizmusért felelős biztos a kettes cikkely teljes értelmében érvényesíti-e majd jogkörét, Reynders azt felelte, hogy

Mint utalt rá, talán egy új jelentés is készülhet a témában, mely a demokrácia épségét vizsgálná. Lehetséges munkacsoportként a Tanácsot, a Bizottság és a Parlamentet nevezte meg, egy új, intézményközi vitatát vetítve előre a demokrácia és a jogállamiság kérdéséről.