„Az igazságot nem lehet elhallgattatni!” – Orbán Viktor reagált a Mandinert ért támadásra

Külföldről támadják lapunkat, mióta feltártuk, hogy halálra vertek egy kényszersorozott magyar állampolgárt az ukrán toborzók.

Megjelent a hetedik lapszámunk, amelyben az 1956-os forradalommal és szabadságharccal foglalkozunk kiemelten, több rovatunkban is. Megtudhatják azt is, hogy milyen a vendégmunkáshelyzet Tiszaújváros környékén, mit gondol Tamás Gáspár Miklós az alkotmányos jogállamról, milyen európai viszonylatban a hazai oltási rendszer, hogyan érinti Ciprust a migráció és Európát Erdogan hálózatépítése, továbbá hogy mit jelent Ferenczi György számára Pesterzsébet. Olvassák a legújabb Mandinert!
Mostani címlapunkon a forradalom hőseire emlékezünk, akárcsak több rovatunkban. Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese írásában úgy fogalmaz:
„1956-ban az egyszerű magyar fiatalok nemzeti szabadságvágyával szemben a kommunisták szó szerint vérszomjas akarnoksága állt”
„Az én ‘56-om" című összeállításunkban közismert művészek, írók, egyetemi tanárok meséltek lapunknak az október 23-ai forradalomhoz kapcsolódó személyes élményeikről.
Az Első karaktert Leimeiszter Barnabás jegyzi, aki szerint ötvenhatnak az a nagy tanúságtétele, hogy mindig van alternatíva. Így ma is: van más, mint a globalizálódás kényszere, a határok erőltetett felszámolása, a piacnak az élet minden területére kiterjedő logikája.
Közélet
Interjút készítettünk Tamás Gáspár Miklóssal, aki a kulturális hanyatlásról, a balliberális közhelygyárosokról, valamint a marxizmus és a kereszténység viszonyáról is beszélt lapunknak.
– hívja fel a figyelmet a liberálisból marxistává lett filozófus, aki szerint a polgári demokrácia ma már nemcsak Kelet-Európában halott, hanem északnyugaton is súlyos válságban van.
Fotó: Földházi Árpád
Riporton jártunk Dél-Borsodban, ahol bár elvileg volna elég munkaerő helyben, a nagyvállalkozók főleg a harmadik országokból érkező munkavállalókat akarják.
Mostani számunkból kiderül az is, hogy a magyarok bíznak az oltásokban, míg Európa számos országában egyre nő a szkeptikusok száma. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökével beszélgettünk a hazai oltási rendszerről.
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban időutazunk az ötvenes évek Erdélyébe, bemutatva, hogyan fogadta a helyi magyar közösség és a román hatalom 1956 hírét.
Erdogan török elnök európai politikai terjeszkedését vizsgáljuk Külföld rovatunkban, azt, hogy milyen eszközökkel építi ki a török és nem török muszlimok között a befolyását Ankara ura. Emellett Ciprusra is ellátogatunk, ahol helyszíni riportban mutatjuk be egy menekülttábor életét, valamint megszólaltatjuk Ciprus belügyminiszterét is az országot feszítő migrációs, illetve török megszállással kapcsolatos nézeteiről.
Precedens & Makronóm
„A bioetika útvesztői” című cikkünkben a Precedens rovatban olvashatnak arról, hogy mihez kezdenének a különböző kultúrák az emberi génmanipulációval.
Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója véleménycikkében kiáll amellett, hogy a konzervatívok bátran használják a szabadság hívószavát.
Makronóm rovatunkban az importvezérelt növekedés jelenségével foglalkozunk, Grüner György amerikai-magyar fizikus pedig a magyar egyetemek nemzetközi esélyeiről értekezik véleménycikkében.
Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés
Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely arról ír könyvrecenziójában, hogyan érdemes a Nyugatnak felvennie a harcot az iszlamizmussal szemben. A Meta rovat is több cikkében foglalkozik '56-tal és emlékezetével: a forradalom lányairól és asszonyairól ír Gacsályi Sára, s a családi és közösségi emlékezetről és régi '56-os történetekről ír Nizalowski Attila és Constantinovits Milán.
Élet rovatunkban nagyinterjút olvashatnak Ferenczi Györggyel, aki szinte bármiből rock and rollt csinál.
– fogalmaz a művész.
Fotó: Muray Gábor
Az Arctérben ezúttal Didák testvért ismerhetik meg, tárcanovellánkat pedig Száraz Miklós György jegyzi.
A lapot ezúttal is elődlapunk, az Utolsó Figyelmeztetés szerzőinek rovata zárja: ezúttal egy igazi ős-ufis, Rumi Tamás ír a kelet- és a nyugat-európai munkamorál és teljesítmény változásairól, a saját komplexusainkon való túllépés fontosságáról.