A mi ’56-unk – itt a Mandiner forradalmi száma!

Mostani címlapunkon a forradalom hőseire emlékezünk, akárcsak több rovatunkban. Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese írásában úgy fogalmaz:

„Az én ‘56-om" című összeállításunkban közismert művészek, írók, egyetemi tanárok meséltek lapunknak az október 23-ai forradalomhoz kapcsolódó személyes élményeikről. 

Az Első karaktert Leimeiszter Barnabás jegyzi, aki szerint ötvenhatnak az a nagy tanúságtétele, hogy mindig van alternatíva. Így ma is: van más, mint a globalizálódás kényszere, a határok erőltetett felszámolása, a piacnak az élet minden területére kiterjedő logikája.

Közélet

Interjút készítettünk Tamás Gáspár Miklóssal, aki a kulturális hanyatlásról, a balliberális közhelygyárosokról, valamint a marxizmus és a kereszténység viszonyáról is beszélt lapunknak. 

 – hívja fel a figyelmet a liberálisból marxistává lett filozófus, aki szerint a polgári demokrácia ma már nemcsak Kelet-Európában halott, hanem északnyugaton is súlyos válságban van. 

Fotó: Földházi Árpád

Riporton jártunk Dél-Borsodban, ahol bár elvileg volna elég munkaerő helyben, a nagyvállalkozók főleg a harmadik országokból érkező munkavállalókat akarják.

Mostani számunkból kiderül az is, hogy a magyarok bíznak az oltásokban, míg Európa számos országában egyre nő a szkeptikusok száma. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökével beszélgettünk a hazai oltási rendszerről. 

Külhon & Külföld 

Külhon rovatunkban időutazunk az ötvenes évek Erdélyébe, bemutatva, hogyan fogadta a helyi magyar közösség és a román hatalom 1956 hírét.

Erdogan török elnök európai politikai terjeszkedését vizsgáljuk Külföld rovatunkban, azt, hogy milyen eszközökkel építi ki a török és nem török muszlimok között a befolyását Ankara ura. Emellett Ciprusra is ellátogatunk, ahol helyszíni riportban mutatjuk be egy menekülttábor életét, valamint megszólaltatjuk Ciprus belügyminiszterét is az országot feszítő migrációs, illetve török megszállással kapcsolatos nézeteiről. 

Precedens & Makronóm 

„A bioetika útvesztői” című cikkünkben a Precedens rovatban olvashatnak arról, hogy mihez kezdenének a különböző kultúrák az emberi génmanipulációval. 

Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója véleménycikkében kiáll amellett, hogy a konzervatívok bátran használják a szabadság hívószavát.

Makronóm rovatunkban az importvezérelt növekedés jelenségével foglalkozunk, Grüner György amerikai-magyar fizikus pedig a magyar egyetemek nemzetközi esélyeiről értekezik véleménycikkében. 

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely arról ír könyvrecenziójában, hogyan érdemes a Nyugatnak felvennie a harcot az iszlamizmussal szemben. A Meta rovat is több cikkében foglalkozik '56-tal és emlékezetével: a forradalom lányairól és asszonyairól ír Gacsályi Sára, s a családi és közösségi emlékezetről és régi '56-os történetekről ír Nizalowski Attila és Constantinovits Milán.

Élet rovatunkban nagyinterjút olvashatnak Ferenczi Györggyel, aki szinte bármiből rock and rollt csinál. 

– fogalmaz a művész.

Fotó: Muray Gábor

Az Arctérben ezúttal Didák testvért ismerhetik meg, tárcanovellánkat pedig Száraz Miklós György jegyzi.

A lapot ezúttal is elődlapunk, az Utolsó Figyelmeztetés szerzőinek rovata zárja: ezúttal egy igazi ős-ufis, Rumi Tamás ír a kelet- és a nyugat-európai munkamorál és teljesítmény változásairól, a saját komplexusainkon való túllépés fontosságáról.