A tartós párkapcsolatban élő magyarok nagy része közös kasszán él partnerével.
A párkapcsolatban élők a pénzügyi döntéseket is együtt hozzák meg – derül ki a Budapest Bank kutatásából. A párok közel háromnegyede közös kasszán él a párjával. Külön kasszát főként a még rövid ideje együtt élők tartanak fent, illetve azok a párok, akiknél legalább az egyik félnek van jelentősebb különvagyona vagy olyan fizetési kötelezettsége, amely csak őt terheli.
Azonban hiába a közös kassza, a párok több mint felének külön bankszámlái vannak – ennek az esetek felében legtöbbször nincs különösebb oka, „így alakult”. Közös számlával leginkább a 60 év felettiek, a házasok, illetve azok a párok rendelkeznek, akik 20 évnél régebben élnek együtt.
A külön kasszán élőknél nem jellemző egyértelmű felosztás a háztartással kapcsolatos kiadások fedezése terén, a legtöbb tételt hol egyikük, hol másikuk fizeti. A nemek közti eltéréseknél jelentősebbek a jövedelem szerinti különbségek: ahol nem megosztva fedezik a költségeket, ott legtöbbször a magasabb jövedelmű fél a finanszírozó.
Kivételt képeznek a kisebb, napi szintű bevásárlások, illetve a ruhavásárlás, amely inkább a hölgyek feladata és kiadása, míg a ház körüli karbantartással kapcsolatos tételek, valamint az autó szervizelése jellemzően a férfi költsége.
A gyerekek zsebpénzéről általában közösen döntenek a szülők, azonban ha szigorúan a nemek önálló döntési szerepét nézzük, inkább a nőknek van nagyobb szava ebben – igaz, a zsebpénz forrásának biztosítása már inkább a férfiak feladata.
A megtakarítással és a hiteligényléssel kapcsolatos döntés egyértelműen közös feladat. Azok a párok, akik megtakarítanak, túlnyomó többségben mindkét fél keresetéből félretesznek, akkor is, ha egyébként külön kezelik pénzügyeiket. Kis eltérés mind a megtakarítások, mind a hiteligénylések esetében az iskolai végzettségnél látható: általában a magasabb végzettségű fél az, akinek nagyobb szerepe van a döntésben.
A többség – a szépségápoláshoz köthető kiadások kivételével – jellemzően megbeszéli párjával a költéseit, abban az esetben is, ha csupán kisebb tételről van szó.
Családi költségvetést a párok többsége csak rövid távra, az adott hónapra készít, és többségük csak fejben tervez.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
