Helyretette a magyar uniós elnökséget hevesen kritizáló svéd minisztert Bóka János
„Nehéz akkor segíteni, ha az arrogancia találkozik a tudatlansággal, de megpróbálom” – fogalmazott az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Nem született döntés az uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről. Angela Merkel szerint nem szabad elhamarkodott döntést hozni. Macron leszögezte: egy jelöltnek sincs többsége, közös álláspontot kell kialakítani.
Noha nem született döntés az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagországok vezetőinek csütörtökön kezdődött brüsszeli csúcsértekezletén, jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni – jelentette ki a német kancellár a brüsszeli EU-csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.
Angela Merkel sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy egyetlen jelöltnek sincs többsége az Európai Bizottság következő elnöki tisztségéhez, ezért az uniós vezetők jövő vasárnap újra asztalhoz ülnek, hogy az uniós parlament július 2-án kezdődő alakuló ülése előtt megegyezzenek az uniós intézmények vezetőiről.
„Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni” – fogalmazott a német kancellár.
A néppárti Manfred Weber jelölésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, erre csak a folyamat végén tud végleges választ adni. Elmondta az is, hogy az uniós tagországok vezetői felkérték Donald Tusk tanácsi elnököt, hogy tárgyaljon az uniós parlamenttel és pártcsaládjainak vezetőivel, hogy minden fél számára elfogadható megoldás születhessen.
Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy mivel továbbra sincs többsége egyetlen jelöltnek sem az európai intézmények vezető tisztségeire, a következő napokban közös álláspontot kell kialakítani a jövő vasárnap esedékes, következő uniós csúcstalálkozóig. Európának meg kell mutatnia, hogy egységet tud mutatni úgy is, hogy minden fél szem előtt tartja saját és az unió érdekeit – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a jelölteknek meg kell szerezniük az uniós testületek többségének szimpátiáját. Olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt – hangsúlyozta. Kijelentette, nem ellenezne egy német csúcsjelöltet akkor, ha Angela Merkel lenne az.
Juri Ratas észt miniszterelnök távozásakor azt mondta, senkit sem zártak ki az uniós intézmények vezető tisztségére aspiráló jelöltek közül, még minden név az asztalon van. Reményét fejezte ki, hogy a következő vasárnap megoldást születhet a bizottsági elnök és a többi intézményi vezető személyét illetően.
Mark Rutte holland miniszterelnök szerint az uniós tagországok vezetői „egyáltalán nem tettek előrelépést a hosszú órákon át tartó tárgyalás során”. A folyamat lassú, „egy kis időt igénybe vesz, éppúgy, mint egy kormányalakítás” – fogalmazott. Rutte kétségbe vonta, hogy a június 30-ra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó sokkal ígéretesebb lesz. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frans Timmermans jelenlegi uniós bizottsági alelnök, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) holland csúcsjelöltje, továbbra is esélyes-e a bizottság elnöki posztjára, Rutte kijelentette: „úgy gondolom igen, azonban a dolog nagyon kiszámíthatatlan”.
(MTI)