A tábornok szerint a Bolívari Nemzeti Fegyveres Erők 90 százaléka támogatja Guaidót. Ehhez képest a hadsereg hivatalosan megerősítette hűségét Nicolás Maduro hivatalban lévő elnök iránt.
A venezuelai légierő egy tábornoka szombaton egy videofelvételen elismerte az önmagát január 23-án Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidót Venezuela államfőjének, szemben a hadsereg hivatalos álláspontjával, amely megerősítette hűségét Nicolás Maduro hivatalban lévő elnök iránt.
„Azért szólok, hogy tájékoztassam Önöket: nem ismerem el Nicolás Maduro irritáló és diktatórikus hatalmát, és Juan Guaidót ismerem el elnöknek” – jelentette ki Francisco Esteban Yánez Rodríguez vezérőrnagy, a venezuelai légierő stratégiai tervezési vezetője a felvételen, amelyet Luis Florido ellenzéki képviselő tett közzé. A tábornok szerint a Bolívari Nemzeti Fegyveres Erők (FANB) tagjai rengeteg fenyegetést kapnak, hogy ne foglaljanak állást Guaidó mellett.
„Venezuela népe! A FANB 90 százaléka nincs a diktátorral, Venezuela népével van. Az elmúlt órák eseményei alapján az átmenet, a demokrácia már küszöbön áll” – mondta Yánez Rodríguez. A vezérőrnagy arra intette bajtársait, hogy ők is ismerjék el Guaidót elnöknek, és azt kérte tőlük, hogy "ne nyomják el" többé Venezuela népét. A tábornok felhívta a lakosságot, hogy vonuljon békésen az utcára, védje meg Guaidót. A venezuelai ellenzék szombatra tüntetést hirdetett, hogy az Európai Unió (EU) támogatását kérje, és kifejezze háláját az Európai Parlamentnek (EP), amely csütörtökön elismerte Guaidót Venezuela ideiglenes államfőjének.
Szombaton a chávizmus hívei is utcára vonulnak, hogy megemlékezzenek a néhai elnök, az úgynevezett bolívari forradalom vezetője, Hugo Chávez hatalomra kerülésének 20. évfordulójáról. Maduro rendszere a chávizmus folytatása. Az EFE spanyol hírügynökség szombati elemzése emlékeztet: több mint 300 ezer venezuelai halt meg a chávista forradalom 20 éve alatt.
Január 21-én a venezuelai Nemzetőrség (GNB) egy parancsnokságának mintegy 30 katonája lázadt fel Maduro ellen egy caracasi kaszárnyában. Az EFE megjegyzi: az eset az után történt, hogy az ellenzéki többségű parlament – amelynek Guaidó a vezetője – elfogadta a törvénytervezetet, amely amnesztiát ígér azoknak a köz- és katonai tisztviselőknek, akik megtagadnák Maduro parancsait. A spanyol hírügynökség szerint Guaidó erre hivatkozva kéri a hadsereget, hogy támogassa őt.
A dél-amerikai országban azt követően szélesedett ki a belpolitikai válság, hogy Guaidó a múlt szerdán egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát. A januárban államfővé beiktatott Maduro puccsnak minősítette a történteket. A világ kormányai megosztottak Guaidó személyének elismerésében: míg Oroszország mellett Kína és például Törökország is Madurót támogatja, addig az Egyesült Államokkal az élen seregnyi – köztük számos latin-amerikai – ország az ellenzéki politikust ismerte el új elnöknek. Ugyanakkor akadnak semleges álláspontra helyezkedő államok is.
Diosdado Cabello, a vitatott körülmények között létrehozott, a nemzetközi közösség jelentős része által el nem ismert alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke pénteken egy politikai eseményen az északkelet-venezuelai Monagasban kijelentette: az Egyesült Államokat terhelné a felelősség, „ha valami történne Guaidóval”.
Szintén pénteken előadóművészek egy csoportja, köztük a kolumbiai énekes, Juanes a világhálón videofelvételt tett közzé, amelyben támogatásáról biztosította a Maduro-ellenes tüntetések résztvevőit, és ellenállásra szólította fel a venezuelaiakat az elnökkel szemben, aki az előadóművészek szerint elnyomja állampolgárait.
Julio Borges, a Guaidó által a 14 amerikai országot tömörítő Limai Csoporthoz delegált nagykövet az EFE-nek egy szombati interjúban azt mondta: a venezuelai ellenzék diplomáciai úton keresztül úgy értesült, Maduro azt fontolgatja, hogy elmeneküljön, és már arab és kelet-európai országok „ajtajain kopogtat” esetleges menedékjogért.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Tovább fokozódik a pattanásig feszült helyzet Amerika és Venezuela között.
A Daily Mail úgy tudja, az amerikai külügyminiszter számára egy másik háború vált elsődleges prioritássá, háttérbe szorítva Ukrajnát.
A katolikus egyházfő szerint jobb lenne párbeszédet kezdeményezni, vagy gazdasági nyomást gyakorolni Venezuelára.
50 milliós vérdíj, CIA és amerikai hadihajók: vége Maduro rendszerének?
Washingtonban egyre valószínűbbnek tartják, hogy a kemény nyomásgyakorlás után diplomáciai csatorna is nyílhat a venezuelai vezető felé.
Augusztus óta Washington jelentős katonai jelenlétet tart fenn a Karib-térségben, hogy felvegye a harcot a venezuelai kábítószer-kereskedelem ellen.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
