Venezuelai válság: a légierő egy tábornoka elismerte Guaidót elnöknek

A venezuelai légierő egy tábornoka szombaton egy videofelvételen elismerte az önmagát január 23-án Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidót Venezuela államfőjének, szemben a hadsereg hivatalos álláspontjával, amely megerősítette hűségét Nicolás Maduro hivatalban lévő elnök iránt.

„Azért szólok, hogy tájékoztassam Önöket: nem ismerem el Nicolás Maduro irritáló és diktatórikus hatalmát, és Juan Guaidót ismerem el elnöknek” – jelentette ki Francisco Esteban Yánez Rodríguez vezérőrnagy, a venezuelai légierő stratégiai tervezési vezetője a felvételen, amelyet Luis Florido ellenzéki képviselő tett közzé. A tábornok szerint a Bolívari Nemzeti Fegyveres Erők (FANB) tagjai rengeteg fenyegetést kapnak, hogy ne foglaljanak állást Guaidó mellett.

„Venezuela népe! A FANB 90 százaléka nincs a diktátorral, Venezuela népével van. Az elmúlt órák eseményei alapján az átmenet, a demokrácia már küszöbön áll” – mondta Yánez Rodríguez. A vezérőrnagy arra intette bajtársait, hogy ők is ismerjék el Guaidót elnöknek, és azt kérte tőlük, hogy "ne nyomják el" többé Venezuela népét. A tábornok felhívta a lakosságot, hogy vonuljon békésen az utcára, védje meg Guaidót. A venezuelai ellenzék szombatra tüntetést hirdetett, hogy az Európai Unió (EU) támogatását kérje, és kifejezze háláját az Európai Parlamentnek (EP), amely csütörtökön elismerte Guaidót Venezuela ideiglenes államfőjének.

Szombaton a chávizmus hívei is utcára vonulnak, hogy megemlékezzenek a néhai elnök, az úgynevezett bolívari forradalom vezetője, Hugo Chávez hatalomra kerülésének 20. évfordulójáról. Maduro rendszere a chávizmus folytatása. Az EFE spanyol hírügynökség szombati elemzése emlékeztet: több mint 300 ezer venezuelai halt meg a chávista forradalom 20 éve alatt. 

Január 21-én a venezuelai Nemzetőrség (GNB) egy parancsnokságának mintegy 30 katonája lázadt fel Maduro ellen egy caracasi kaszárnyában. Az EFE megjegyzi: az eset az után történt, hogy az ellenzéki többségű parlament – amelynek Guaidó a vezetője – elfogadta a törvénytervezetet, amely amnesztiát ígér azoknak a köz- és katonai tisztviselőknek, akik megtagadnák Maduro parancsait. A spanyol hírügynökség szerint Guaidó erre hivatkozva kéri a hadsereget, hogy támogassa őt. 

A dél-amerikai országban azt követően szélesedett ki a belpolitikai válság, hogy Guaidó a múlt szerdán egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát. A januárban államfővé beiktatott Maduro puccsnak minősítette a történteket. A világ kormányai megosztottak Guaidó személyének elismerésében: míg Oroszország mellett Kína és például Törökország is Madurót támogatja, addig az Egyesült Államokkal az élen seregnyi – köztük számos latin-amerikai – ország az ellenzéki politikust ismerte el új elnöknek. Ugyanakkor akadnak semleges álláspontra helyezkedő államok is.

Diosdado Cabello, a vitatott körülmények között létrehozott, a nemzetközi közösség jelentős része által el nem ismert alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke pénteken egy politikai eseményen az északkelet-venezuelai Monagasban kijelentette: az Egyesült Államokat terhelné a felelősség, „ha valami történne Guaidóval”.

Szintén pénteken előadóművészek egy csoportja, köztük a kolumbiai énekes, Juanes a világhálón videofelvételt tett közzé, amelyben támogatásáról biztosította a Maduro-ellenes tüntetések résztvevőit, és ellenállásra szólította fel a venezuelaiakat az elnökkel szemben, aki az előadóművészek szerint elnyomja állampolgárait.

Julio Borges, a Guaidó által a 14 amerikai országot tömörítő Limai Csoporthoz delegált nagykövet az EFE-nek egy szombati interjúban azt mondta: a venezuelai ellenzék diplomáciai úton keresztül úgy értesült,  Maduro azt fontolgatja, hogy elmeneküljön, és már arab és kelet-európai országok „ajtajain kopogtat” esetleges menedékjogért.

(MTI)