Egy harminckét európai országra vonatkozó tanulmány értékelte az európai kiskereskedelem 2018. évi főbb mutatószámait.
A GfK várakozásai szerint idén a kiskereskedelmi forgalom értékben 2,1 százalékkal fog növekedni az Európai Unió 28 tagállamában – írja a Világgazdaság.
A GfK tanulmánya 32 európai országra vonatkozóan értékelte az európai kiskereskedelem 2018. évi főbb mutatószámait, így a vásárlóerőt, a bolti forgalmat és a kiskereskedelem részesedését a népesség összköltéséből. A GfK a forgalmi és vásárlóerő adatokat euróalapon kalkulálta az egyes nemzeti fizetőeszközök hivatalos, az Európai Bizottság által 2017. november 9-én közzétett árfolyam-prognózisát figyelembe véve. A tanulmányban szereplő adatok és információk 2018. áprilisi állapotot tükröznek.
A tanulmány alapján az egyes országokban látható trendek nagyban eltérnek. Míg reálértékben növekedés várható például Franciaországban, Spanyolországban és Magyarországon, addig az alacsony növekedési rátát felmutató országokban a helyzet kevésbé kedvező az enyhén növekvő infláció miatt – állapítja meg a GfK az elemzésben.
„Valamennyi európai ország képes volt profitálni a 2017. évi gazdasági növekedésből” – állapítja meg Dr. Johannes Schamel, az elemzés vezetője, a GfK kiskereskedelmi szakértője.
Összességében 2018-ra a hagyományos offline kiskereskedelem további növekedését valószínűsítik Európában, azzal együtt, hogy a forgalom bővülése és az áremelkedés egyes országokban várhatóan kioltják majd egymás hatását.
2017-ben az EU-28 minden egyes polgára átlagosan 16 436 euro fölött rendelkezett. Ez a megelőző évhez képest 1,9 százalékos nominális emelkedést jelez.
Az országok sorában egyedül Nagy-Britanniában (-1,5 százalék) látható a vásárlóerő csökkenése, ami részben a font leértékelődésének eredménye. Nagy-Britanniától eltekintve a korábbi években jellemző és a közép- és kelet-európai országokbeli átlag feletti növekedési ütemmel fémjelzett helyzet számottevően nem változott.
A kormánybiztos visszavágott Pogátsa Zoltánnak: „Az államadósság nem játék – a jövő terhére él, aki így gondolja.” György László szerint a pénzügyi fegyelem és a munkaalapú társadalom nélkül nincs középosztályi felemelkedés.
Az Európai Unióba való csatlakozásunkkal vállaltuk a közös fizetőeszköz bevezetését, ám most úgy tűnik, jégre került a téma. Orbán Viktor nem tervezi bevezetni az eurót, főleg politikai okokból, de a jelenlegi gazdaságunknak is többet ártana, mint használna a dolog.
A Tisza Párt már elkötelezte magát a külföldi érdekek előmozdítása mellett, de egyelőre az Európai Bíróság döntheti el a vitát.
Hans-Georg Maaßen volt CDU-s politikus kíméletlen őszinteséggel értékelte a saját szerepét, és vállalta a felelősséget az elhibázott integrációért a Mandinernek adott exkluzív interjúban.
Megkezdődött az őszi hitelminősítések korszaka, elsőként a legfontosabb, a Standard & Poor's tette közzé véleményezését Magyarország adósságáról.
Von der Leyenék aligha lelkesednek az osztrák álláspontért.
Miután a magyar miniszterelnök videója bejárta a román sajtót, Nicușor Dan államfő mégsem vett részt az RMDSZ kongresszusán.
